Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1988-03-10 / 10. szám

Thursday, March 3. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Ari Kálmán „Köszöntlek, kedves, szép március!’ Március köszöntésére kaptam megbízást. Szivem szerinti feladat, mivelhogy éppen március gyermeke vagyok, s mégis némi aggodalommal vállalkozom e szeszélyes, vad hónap üdvözlésere, mert nem tudhatom, mit rejteget batyujában: szép nevehez illő tavaszt, vagy - mint mar annyiszor- most is csúfot üz reményeinkből és egy ideig még "műsoron tartja" a telet? No de félre a kishitűséggel, utóvégre a télhajto Bálint, Julianna, Zsuzsanna, s a jégtörő Mátyás immár mögöttünk van, s amennyiben a soron következő Gergely bátyánk mégis megrázná szakállat, ne vegyük tűi komolyan, gondoljunk a bölcs régiekre, akik ilyenkor - kitekintvén a zord tájra - legyintve mondták: "Fu és havaz, úgy lesz tavasz." Ezért hát - előlegezve a bizalmat - én is elébed megyek és kucsmámat lengetve, Gárdonyi szavaival mondom: "Köszöntlek, kedves, szép március! Ibolyaszagu, langyos leheletedet érzem már a levegőben. Zöld szőnyegeidet latom már kiterítve a hal­mokon. Itt-ott fehérlenek az árnyékos mélyedésekben a tovavonult télkiralynak elhagyogatott rongyai, de a napot mar te emeled az égre, s a földön már a te lábad jár. És a te lábad nyomán kizoldul a fű, és elökéklik az ibolya." Most pedig az udvarias üdvözlés után- miképp a diplomácia berkeiben szokás- legyünk valamivel tágyilagosabbak és válaszoljunk ószinten arra a kérdésre: ki- féle-miféle hónap ez a március? Mondjak róla, hogy amolyan se tél, se tavasz, neve­zik tavaszelőnek, ébredés havának, a rügyek, a szerelmek, a forradalmak évadjanak. Egy helyütt meg ez áll a március "nacio- náléjában": az év harmadik, a tavasz első hónapja; a meteorológusok a tavaszt már­cius 1—tol, a csillagászok március 21-tól számítják; nevét Mars-ról, a küzdelem és a háború istenéről kapta; a legszélesebb hónap; átlagos havi közephomérseklete 6 fok, de előfordult már olyan esztendő is, amikor ebben a hónapban plusz 25, il­letve mínusz 18 fokot mértek. ( A földművelő ember számára a március ősidők óta a tavaszi munka kezdete, s az ma is, amikor a földeken modern, nagyü­zemi mértékben folyik a termelés. Épp a minap jartam be Bacs-Kiskun megye vidékét, s a hófoltos határ gyümölcsösei­ben mindenütt csattogtak a metszöollók. És kijavítva, ugrásra készen állnak a gépek... Itt van hát végre a tavaszt-hozó március, bontogatja már batyuját, s úgy hírlik, hó­virág és mezei pacsirta van benne. Ami­kor e sorokat rovom, egy kis cinege az ablakpárkányomon türelmetlenül illegeti magát: nyitnikék! Leteszem a tollat, s a kertre gondolok. Ideje megkalapálni a kapat. Dr. GERGELY ANNA BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS kórházi affiliációval (magas vérnyomás, cukorbetegseg, szív, tüdő, máj, gyomor és egyéb megbetegedések) Teljes kivizsgálás Rendelés: előzetes bejelentésre hétfő, szerda: délután 3.30 - 6 óráig kedd, péntek: délelőtt 9-1 óráig 330 E 79th St. # 1-D New York, N.Y. 10021 (1st és 2nd Ave. között) Tel: (212)737 0370 Medicare-t és privát biztosítást elfogadok. Derkovits: 1514 Dózsa György parasztvezér, sorozatból | Bella István Székely Dózsa György imája íme, lángol a trón, láncon, láncon az ország, láncot ellik a láng, hol a lélek kihal, ime a koronám, magát a napot hozzák világ elemésztő robbanásaival. Mi volt az én vétkem? Uj és ifjú ország! Szabad pór és polgár szülte Holnap-Haza! Ö, hajnalléptü lány! Jövő-fényű orcák! Koronás homlokom a holnap iszonya. Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot, meggyötört testemet mikör fölnégyelik, nem én — Magyarország lesz szétszaggatott, múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik. Szögezzétek csak ki Budavár kapujára és Pestre két karom, kard és kenyér áz ott, Gyulafehérvárra s Váradra két lábam, Szegedre koponyám — a jövő én vagyok. Irmagunk se marad, te vaksi toportyán, ordas Werbőczy, te és te, gyihos gyaur, Szapolyai János, ha ránk tör az oszmán, s nem női ki a karom a vér és mész alól. Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot, meggyötört testemet mikor fölnégyelik, nem én, Magyarország lesz szétszaggatott, múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik. De élek: beszélek, én, Székely Dózsa György, magyar Krisztuskirály, jövő-fejedelem, e forradalmakban megszentelt magyar föld szabad jövendőjét újra elrendelem. Imé: nyerit a láng, trónom elragadják, mint Illés szekerét a kozmosz csikai, haza szállók, haza, lángom bebalzsamozzák Erdély-szülőföldem izzó havasai. Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot, meggyötört testemet mikor fölnégyelik, nem én, Magyarország lesz szátszaggatott, múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik. ó, uram, ki testünk föleteted földdel, ordas kanok közé beesett csecsemőt, s ki most undorító bendöjükbe földelsz, miért falatsz föl engem, ehetetlen jövőt? Akadjon torkukon a tüdőm, a májam, köpjék ki a szemem, hányják ki sok szavam, s mert bűnösök vagyunk mi mind, mindahányon, irgalmazz Nekik is, s végy magadhoz, Uram. Nem engem téptek szét, a Haza-Holnapot, meggyötört testemet mikor fölnégyelik, nem én, Magyarország lesz szétszaggatott, múltját és jövőjét szanaszéjjel szedik. Bona Gábor A honvédsereg legvitézebb törzstisztje 1849. április 4-én délelőtt 9 óra tajban egy magyar honvéd dandár vonult be Tápió- bicskére. Katonái vidáman énekelve, zárt menetoszlopban tartottak a falu központ­ját jelentő templomtér felé, amikor hirte­len elszabadult a pokol. A szemre elhagya­tottnak túno hely­ség házainak ab­lakaiból sortüz dördült a magyar katonák tömött soraira, majd két császári zász­lóalj tört elő a mellékutcák rej- tekéből. Szurony­rohamuk a Tápio folyó mögé vetet­te vissza a magyar dandárt, sőt az anr többi csapatokat is F öldvciAif KÓAoLy segítségére siet'ó menekülésre kész­tette. Klapka szorongatott csapatai hamarosan segítséget kaptak. A harctérre érkezett a III. hadtest - melynek akkor már hírneves parancsnoka, Damjanich, ellentámadást indított. A feladat magától adódott: áttör­ni a Tápió hidján és leverni a tülparton állást foglaló ellenséget. E csatadöntő roham vezetőjét Földváry Károlynak hívták. 1809. november 26-án Gyergyószentmiklóson született. Apja Magyarországról került Erdélybe, ahol, mint az egyik székely határőr ezred tiszt­je teljesített szolgálatot. Fia is a hadi pályát választva, katonai nevelöintezet- ben végezte tanulmányait, majd 1827- ben zászlós lett a 41. sorgyalogezredben. Hatévi szolgalat után azonban, mint had­nagy kilépett a hadseregből, hamarosan megnősült és az udvarhelyszéki Nyarádand- rásfalván telepedett le, ahol felesege ki­csiny birtokán gazdálkodott. Itt érte 1848 tavasza, a forradalom kitörése. Májusban, az első honvéd zászlóal­jak szervezésekor azonnal szolgálatra jelent­kezett és főhadnagy lett a 3. honvéd zászló­aljban. Damjanich hadosztályában, 1849. február elején a 43. honvéd zászlóalj parancs­nokává nevezték ki. Ám nemcsak Tápiobicskénei, hanem egy másik ütközetben is csatadontó roham fűződött a nevéhez. 1849. április 10-én Vácnál szinte szóról szóra megismétlődött a bicskei jelenet. Nevét ezt követően országszerte szárny­ra kapta a hir. Kossuth egy hadosztály vezetését kívánta rábizni egy másik had­testben, ő azonban nemet mondott. A visz- szautasitás mögött valószínűleg az húzódott me^, hogy nem akart szeretett parancsno­kától, egyben barátjától, Damjanichtól és hadtestfetöl, de mindenekelőtt a 3. hon­véd zászlóaljtól megválni. a i világosi fegy verletétel után Aradon golyó általi halálra ítélték, ezt azonban Haynau "kegyelméből" 18 évi, vasban le­töltendő várfogságra változtatta. Az euró­pai közfelháborodás hatására Ferenc József, 1850 júniusában amnesztiában részesítette. 1859-ben emigrált és belépett az olasz- országi magyar légióba. Részt vett az olasz függetlenségi háborúban. A kiegyezés után hazatért, s mint köz­alapítványi hivatalnok kereste kenyerét. Ahogy kortársai emlegették: a bátrak bát­ra, a honvédsereg legvitézebb törzstiszt­je volt. 1883. december 14-én Cegléden halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom