Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-08-20 / 30. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 20. 1987. Beszélgetés egy "viharmadárral" (Az alanti cikk rapszódikus megközelítése annak az interjúnak, amelyet e sorok írója készített A. Clarke angol filmrendezővel A Rita, Sue and Bob too! című filmjének megtekintése után.) "Kérem összpontosítsanak! - (a karmesteri pálca türelmetlen kopogása hallatszik.)- Megadom az alaphangot: Riport.-Az ütem: Három buszmegálló.-A hangszin: Érdeklődő'.-Mindenki velem van?... három, négy: Tessék!” Kórus (halkan dúdolva) Alan Clarke angol filmrendező, negyvenes éveiben, közepes termet, (nem zömök), kockás nadrág, zöld trikóing, szökés rövid haj, borotvált arc, mérsékelten érdeklődő tekintet. Riporter: Egy filmrendezőn szakmai szempontból óriási a felelősség. Miért választotta ezt a foglalkozást? Mr. Clarke: Valószínűleg pszichológiai okai vannak. Talán a karakteremben lévő hatalomvágy vezetett ide. R.: Hogyan lett filmrendező? C.: Az érdeklődésemből adódó apró dó'ntesek és véletlenek eredményeként. Szerencsésnek érzem magam, hiszen amit csinálok, folyamatos szellemi továbbképzés, öninformálás a világról. Ez és az emberekkel való együttműködés rengeteg sikerélményt okoz. R.: Ön már készít mozifilmeket is, főként az angol televízió számára dolgozik. Miben látja a különbséget egy tv-film es egy mozifilm elkészítése között? C.: Az angol tévében nagyon sok a jó társadalomkritikai film, például a dolgozó vagy a középosztály életéről. Egy tévéfilm inkább naprakész. Készítésében, amelybe a rendezőn es a produceren kívül masnak nincs beleszólása, négy-hat hónapot vesz igénybe. Egy mozifilm elkészítése két évig is eltarthat, ahol jóval több ember szakmai véleménye befolyásolja a film alakulását. R.: Az ön által készített SCUM (1976) cimü tévéfilm vetítésére mégis hosszabb ideig kellett várniuk az érdeklődőknek. A film bemutatását a BBC először elutasította, majd egy "vágott" verzióját sugározta az angol televízióban. A lapok is írtak erről. Miért kavart vihart a film? C.: Mert bebörtönzött fiatalkorúak életéről szóló történetet a BBC vezetői irreálisnak tartottak. Pedig a forgatókönyv megírását rengeteg riport és kutatómunka előzte meg. Úgy, ahogyan a Made in Britain cimü filmemet - amely egy "skinhead" (angol - punk teeneager) problémáiról vagy a közeljövőben bemutatásra sor- rakerülo ir terroristákról szóló filmek forgatókönyvének megírását teszi. R.: Az ön által készített társadalomkritikai filmek stílusukban dokumentarista (folytatás a 6. oldalon) VAJDA GYÖRGY: SORSKÉRDÉS A MŰSZAKI FEJLŐDÉS Az újkor kezdetét a történelemben Kolumbusz utjával szokták megjelölni: de vajon a világűr meghódításának első lépése nem hasonló jelentőségű fejlemény-e? És még hosszan lehetne sorolni napjaink korszakos jelentőségű vívmányait: az információtechnika uj lehetőségeinek kihatásai vetekszenek a könyvnyomtatás feltalálásáéval; a számítógépek szinte korlátlanul kiszélesítik a szellemi és az adminisztratív munka lehetőségeit; a mikroprocesszorok intelligenciát visznek a korábban csak mechanikusan működő eszközeinkbe; az anyagtudomány fejlődése megnyitja az utat a szinte tetszőlegesen megtervezett tulajdonságú anyagok előállítására; a felületek megmunkálásának, az anyagok manipulálásának pontossága az atomok dimenziójához közeledik. Mindez - az elektronika, az automatizálás, a robotika uj lehetőségeivel együtt - forradalmi változásokhoz vezet a gyártási technológiákban; a biotechnológia- nemcsak a gyógyászatban, hanem a mezőgazdaságban, sőt jó néhány ipari technológia előtt *is beláthatatlan távlatokat tár fel; az atom titkának megfejtése nemcsak a haditechnikát alakította át alapvetően, hanem az energetikában is uj korszakot nyitott. » A példákat még hosszan sorolhatnánk, könnyen lehet, hogy az utókor korunkat jelentőségében és kihatásaiban az első ipari forradaloméhoz fogja hasonlítani. Mert nemcsak a technika évszázadok alatt megszokott folyamatos korszerű- sodésevel állunk szemben, hanem ugrásszerű változásokkal, amikor a mennyiségi változások minőségi átalakulásra vezetnek. Az uj lehetőségek messzemenő társadalmi hatásaival is számolnunk kell: megváltoznak a munkakörülmények, az ember szerepe a munkában, módosul a társadalom rétegezödése, átalakulnak az életkörülmények, az életvitel, az életmód. Az uj lehetőségek korábban elképzelhetetlen gyorsasággal jelennek meg a gyakorlatban. Az uj technikai lehetőségek talaján nagyarányú gazdasági átrendeződés bontakozik ki. Nemcsak uj iparágak és vállalatok szédületes fejlődése, valamint nagy múltú szervezetek hanyatlása jellemzi ezt, hanem egész nemzetek szerepének módosulása. Az uj lehetőségeket időben felismerő es kihasználó országok jelentős lépéselőnyhöz jutnak gazdasági potenciáljuk növeléseben, életszínvonaluk emelésében, mig az elmaradok lehetőségei tovább romlanak. Jobb helyezést nem kizárólag a csúcstechnológiák fejlesztése révén lehet elérni (amire Japán a tipikus példa), hanem a nemzetközi munkamegosztás átrendeződéséből következő lehetősetekkel is (ezt bizonyítja a csendes- óceáni térség kisebb országainak e’s a fejlődő vilá^ néhány gyorsan iparosodó államának példája.). A műszaki színvonal nemcsak a gazdasági erő, hanem a (katonai potenciál tekintetében^ is meghatározóvá vált, és mindkét vonatkozásban döntő szerepet játszik a két világrendszer küzdelmében a szocialista országok jövőjenek alakulásában. Mindennapos feszitő gondjainkat ismerve, úgy tűnhet, hogy ma nem nagyon tudunk erőt és figyelmet fordítani a bevezetőben említett átalakulásokra, ez későbbre halasztandó, távlati feladat. Vitathatatlan, hogy prioritást kell adnunk jelenlegi tevékenységünk eredményesebbé, hatékonyabbá, korszerűbbe tételének, mert igy tudunk erőforrásokat gyűjteni gazdasági es társadalmi feszültségeink enyhítéséhez. A jelen akut feladatainak megoldásában is alapvető szerepe van azonban a műszaki fejlesztésnek, ha ez többségében nem is látványos, hanem kis lépéseket jelent. Am e kis lépéseket is úgy kell megtennünk, hogy a jelen és a jövő kettős szorításából kivezető utón járjunk, olyan megoldásokat kell keresnünk, melyek nemcsak a jelen, hanem egyúttal a jövő feladatainak megoldását is segítik, hogy biztosítsák illeszkedésünket az uj fejleményekhez, megtaláljuk helyünket az átalakuló világban. Ha ez nem sikerül, fokozódik lemaradásunk, ami nemcsak gazdasági és társadalmi lehetőségeinket gyengítené, hanem politikai vonzerőnket is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a( műszaki fejlődés meggyorsítása ma sorskérdés számunkra. Amit minden intelligens amerikainak tudni kell Abszolút zéró 46 0F zéró alatt, hőmérséklet amelyen az anyag minimális energiával rendelkezik Abstract ex- képzeletbeli formák pressionism művészi ábrázolása Accelerator módszer az elektroparticle mossággal töltött részecskék mozgásának roppant felgyorsítására acronym szó, amelyet valamely név vagy szervezet kezdőbetűiből alkotnak acrophobia félelem a magas * helyeken való tartózkodástól Act of God természetfeletti fejlemény, amelyet vallásos emberek Isten akaratának tudnak be. , Adams, John az Egyesült Államok második elnöke Adams, John az Egyesült Államok Quicy hatodik elnöke Addams, Jane Nobel-dijas amerikai társadalmi reformer ad hoc rögtönzött ad hominem személyeskedő ( érvelés egy vitában adrenalin gland adrenál mirigy Aeneid Róma alapítójáról, Aeneasrol szóló hŐs- költemeny TERJESSZE (.APUNKAT!
