Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-08-20 / 30. szám

Thursday, Aug. 20. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. KÖNYVSZEMLE A KÖZELGŐ [GAZDASÁGÚ VIHAR Magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok BUDAPEST, JÓ eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat folytatott Richard Lesher, az Egyesült Államok Szövetségi Keres­kedelmi Kamarájának elnöke a magyar gazdasági élet több vezetőjével. A Magyar Kereskedelmi Kamara vezetői­vel együtt, a két ország közötti kereske­delmi kapcsolatok fejlődését pozitívan értékelték, azt is megállapítva, > hogy a lehetőségek sokkal jobb kihasználásá­val több területen meggyorsítható az előrelépés. A két kamara sajátos eszközei­vel bátorítja az üzleti köröket a közvet­len vállalati kapcsolatok kie'pitésére, vegyes vállalatok alapítására és harma­dik piaci együttműködésre. A tárgyalásokon Beck Tamás, a Keres­kedelmi Kamara elnöke tájékoztatást adott a november 9. és 17. kozott Boston­ban, Atlantában és Denverben sorra kerü­lő magyar gazdasági es műszaki napok előkészületeiről. Az amerikai kamara elnöke Budapesten előadást tartott világ- gazdasági kérdésekről, es az amerikai gazdasági törekvésekről. Richard Lesher találkozott Havasi Fe­renccel, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a budapesti pártbizottság elsŐ titkárával, Berecz Frigyes és Mar­jai József miniszterelnök-helyettesekkel, Kapolyi László ipari es Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, Ballai Lászlóval, a KNEB elnökével, Kovács László külügy- és Melega Tibor külkereskedelmi minisz­terhelyettessel, továbbá a Magyar-ameri­kai Üzleti Tanács vezetőivel és a kamarai kisvállalkozó tagozat képviselőivel. Kádár János fogadta Edgar Bronfman! Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a Parlament­ben fogadta Edgar Bronf- mant, a Zsidó Világ- kongresszus elnökét és a kíséretében lévő Israel Singert, a szer­vezet főtitkárát. Mind­ketten a Magyar Izrae­liták Országos Képvi­seletének meghívására érkeztek Magyarországra, lésen t részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. OVERSEAS CORP. IKK A ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th St., Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 ftúnmenfes küldemények Műszaki cikkek • Kocsik • Csemegecsomag Televíziók • Háztartási gépek stb. >* ^ Ismét kaphatók az IKKANAL PÉNZKÜLDÉS FORDULJON IRODÁNKHOZ Uj könyv jelent meg a Random House kiadásában. Cime: "Beyond Our Means" (Módunkon felül), írója Alfred L. Malab­re, Jr. Könyvszemlét erről a heti televí­ziós program "Adam Smith's Money World" vezetője irt a N.Y. Times részére. Érde­mes idézni a könyvszemle egyes részleteit. Hátborzongatónak találja az iró jóslásait. "Mr. Malabre adópolitikai és pénzügyi bűneinkről adott józan Írásában mindennél ijesztőbb képet fest. Nem tudtam leten­ni a könyvet, pedig nincs benne szex, sót tele van számokkal. Ami ellenállhatat­lanná teszi, az egyszerűen maga a fe'le­lem. Elküldtem a kongresszus egyes művel­tebb tagjainak, akiket ismerek, de Malabre azt mondja, már túl késő. Ezt a könyvet ki kellene utalni a kongresszusnak, mielőtt a parkoló engedélyeket kiutalják. Mr. Malabre nem rémlátó. Mint a Wall Street Journal gazdasági szerkesztője, jó összeköttetései vannak. Orkán közele­dik, mondja, gazdasági orkán, 1929 óta az első. Bármikor is sóit, jó lesz, ha elké­szülünk f rá... A legfó'bb figyelmeztetés: az orkánt nem lehet megállítani, csak azt tehetjük, hogy megkíméljük magunkat a legrosszabbtól, amikor lecsap. Erre az első lépés megérteni a bajok természe­tét. "A baj nem újszerű. Adósság a baj, min­denfajta: személyes, vállalati és kormány­adósság, az egész társadalom költekezé­si tivornyája, mert jó hitelünk van. Most aztán ennek az adósságnak az alátámasz- tója, az adóalap zsugorodni kezd. Olyan! sokat hallottunk deficitekről, hogy mar szemrebbenést sem okoz, és az a megdob-! bentó, hogy eddig még senki sem kovetel-i te tőlünk a számlát. Most már eladóso-' dott ország lettünk, mint Brazília és; Argentina, itt jövedelmünkből egyre többet kell feladni a kamatok kifizetésere. NagyJ vállalataink kevesebbet fektetnek be tőkeberuházásokra, mint bármely máé nagy ipari ország, Britannia kivételével és kevesebbet, mint Japán. A vállalati adósság megnövekedett, nem gyárakra!, vagy uj eljárásokra, hanem papir-tranzr akciókra, fúziókra, más vállalatok beke­belezésére. Közben gyáraink elévülne^, csökkenő termelékenységgel,( orszá^utaink leromlanak és polgári kutatásokra es fej­lesztésekre kevesebbet költünk, mint Japan és Nyugat-Németország. "A nagyvállalati főnökök fizetése sokkal jobban növekedett, mint a közepes és alacsony szintű dolgozóké. Egy magas pbziciójű amerikai autómágnás fizetése harminchatszorosa a gyári munkásénak, Japánban csak hétszerese. Mi a gyors profitot és a fogyaszthatóságot hangsú­lyozzuk. Mellőzzük a gyárakat és a köz­oktatást, mert ezek hosszú lejáratú kö­telezettséget kivannak meg, amit rövid­látó politikánkban nem engedhetünk meg. Nemcsak, hogy kiegyensúlyozatlan a gaz­daságunk, hanem nincs könnyű ut annak megoldására. ( "Ami a Supply Side gazdálkodást illeti, az a nyolcvanas évek egyik mamorito ideológiája volt. Csökkentsük az adót, az emberek jobban fognak dolgozni, a tőkések inkább fognak befektetni, növe­kedik a gazdaság és megszűnik a deficit, mert a jövedelem növekedésével az adó­bevétel is növekszik... Mr. Malabre mond­ja, "a Supply-Side Ötlet nem más, mint bolonditas". "Ez az adósságrfelhalmozas fajdalommen­tes volt. Mi történik azonban, ha az adósok nem tudják megfizetni az adósságaikat? Mi lesz a kölcsönt adó bankokkal? Mr. Malabre idéz egy közgazdászt: 'A biztosi­tó intézetek csődje e^y nukleáris katasz­trófának lenne a pénzügyi változata... Röviden, vége a komédiának... fajdalom­mentes megoldásra nincs kilátás." Mi történik, ha vége a komédiának es benyújtják a számlát? "Egyik szcenárió a hyperinfláciö, mint Argentínában és Németországban az 1920- as években, ami üzleti hanyatlást hoz maga után. A hyperinflációra 20 százalék az esély. Egy másik 30 százalékos esély a defláció, ami olyan áresést jelentene, mint az 1930-as években. Megfogyatkozna a pénzállomány, mivel a bankok egymás után csó'dbe mennének. Az esély 50 szá­zalék, hogy ezeknek egyike sem történik meg, hanem valami egészen más. A kormány veszi at a gazdaságot. A Federal Reserve elveszíti függetlenségét, minden bankot nacionalizálnak, a béreket és árakat Washington szabja meg. A deficitet eltulajdonitassal szüntetik meg. Akinek Treasury Bond-ja van, nem kapja meg a pénzét, hanem több bondot kell vásárolnia és csak kis részét válthatja be... "Ötven százalék esély eszeveszett szo­cializmusra, 30 százalék esély defláció­ra, 20 százalék esély inflációra és egyet­len egy százalék esély sincs a megmenekü­lésre? Ez olyan, mint mikor a bűnözők egy haragos Isten kezébe kerülnek. "Lehetséges mindezt másféle szcená- riokkal magyarázni, amint néhány köz­gazdász teszi. Mindenki rossz időket lát a jövőben, de vannak, akik úgy gondolják, hogy valahogy majd megusszuk. Pénzügyi bűneink iránt sincs semmi kétség és csak komoly vezetőség lenne képes ezeknek a bűnöknek a megtorlását enyhíteni. Rea­ganra nem úgy fognak visszaemlékezni, mint egy másik Franklin D. Rooseveltre. Úgy tekintik majd, mint Hoovert, aki tönkretette Örökségünket és egy nagy gazdasági katasztrófa fölött elnököl. Utódjának nem lesz irigylésreméltó a munkája." A képen Fodo-Vargek Lajos látható, aki junius 14-en a repülősök ünnepén érkezett meg Magyarországra. Cesna 210 tipusu repülőgépen leszállás nélkül tette meg az utat Kanadából magyar földre. Ri­portunk jul. 2-i lapszámunkban jelent meg róla. A megbesze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom