Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)
1987-11-19 / 43. szám
6. Thursday, November 19. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO KÜLFÖLDI VAGYONOK MAGYARORSZÁGON (folytatás az 5. oldalról) szeretnének foglalkozni. Eddig 12 cég pályázott, de engedélye még egyiknek sincs, ideértve több pénzintézet részvételével létrehozott Immobilia Rt-t, amely egyelőre csak egy miniszteri felhatalmazással jár a többiek előtt, és csak előszerződéseket köthet. A legtöbb külföldi a skandináv államokból, az USA-böl, Kanadából, Ausztráliából érdeklődik.-Ha egy magyar állampolgár fel akarja ajánlani az ingatlanát ilyen célokra^ persze jogosítvánnyal rendelkező cegnek, megteheti?-Csak ha el is adja neki, ugyanis ezek a cégek csak a saját tulajdonukban - illetve állami tulajdon esetén az ö kezelésükben - lévő ingatlant adhatják külföldinek használatba, bérelt ingatlant nem. Egyébként a használati dijat ok sem konvertibilis valutában kapják meg, hanem forintban.-Mibe kerül a külföldinek harminc évre egy ingatlan?-Egy 70 négyzetméteres lakas - az Immobilia árai szerint - körülbelül 50 ezer dollárba.-Hogyan kell adóznia (a külföldinek a magyarországi vagyona után?-Ha jövedelemről van szó, a keletkezés helyén, tehát nálunk kellett eddig is jövedelemadót fizetnie. így lesz ez a személyi jövedelemadóval is (például bérleti dij, munkajövedelem után). Az ingatlanokra szintén a hazai szabályok érvényesek, ugyanúgy kell házadót fizetni, mint a magyar tulajdonosoknak.-Milyen összeg lehet a külföldiek hazai deviza-, illetve forintszámláján?-A devizaszámla összegét nem tudom, azt nem mi tartjuk nyilván, a forintszámlákon 600-800 millió forint lehet.-Kamatozik-e a forintszámla?-Nem. Ügyfeleink szeretnék, ha kamatozna, de ez tulajdonképpen letét, a letét pedig nem kamatozik. Persze az is igaz, hogy mégis számla jellegű letétről van szó, a kamatozás kérdése napirenden van.-Honnan kerül a pénz a forintszámlákra? ,-Általában örökségből, ingatlan eladásából, más magyarországi eladásokból, bérleti dijakból származik, de lehet bármi más apróbb tétel, például, ha valakit lecsuknak Magyarországon, a bört’ónkeres- ménye a forintszámlájára kerül, és ha van egyezményünk az illető államával, akkor ezt át is utaljuk - az adott ország pénznemében. Molnár Erzsébet Most már vehet 5-től 30 éves használatra Lakást vagy házat Magyarországon anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőjét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave. Suite 5620 NEW YORKjN.Y. 10118 Tel: (212) 695-2245, este: (718) 793-7093 SENKI SEM PRÓFÉTA SAJÁT HAZÁJÁBAN V. INTERJÚ SZILÁRD LEÓ ÉLETRAJZÍRÓJÁVAL Az egyik legnagyobb politikai gesztusa az volt, hogy mindent megtett az általa felfedezett láncreakció* titokban tartásáért. Felismerte, ha Hitler hozzájut az atombombához, elfoglalja az egész világot. Es megpróbálta tudóstársait is rábeszélni saját munkájuk cenzúrázására. Először még óvatosabb volt. Azt gondolta, tud ugyan a láncreakcióról, de nem említi meg írásban. Rá akarta venni a többi tudóst, hogy idevonatkozó eredményeiket gyűjtsék egyetlen közös szabadalomcsokorba. Ezt javasolta Amaldinak és Ferminek 1935-ben és 36-ban. Úgy gondolta, ezek a szabadalmak nem lehetnek egyetlen személy tulajdonában, csak az összes tudóséban, akik együttesen döntik el, mi lesz felfedezéseik sorsa. A 40-es evekben bajba is keveredett amiatt, hogy úgy vélte, a láncreakciót kifejlesztő tudósoknak tudniuk kell munkájuk felhasználásáról. De már a 30-as evekben is a tudósok beleszólása mellett érvéit, és külön intézmény létrehozását javasolta erre a célra. A következő politikai tette az volt, hogy elment Angliából. Azt mondta, egy évvel a háború kitörése előtt akar elmenni, és mint kiderült, 11 hónappal később csakugyan kitört a világháború. Amikor megértette, hogy’ az uránium az az elem, amivel a láncreakciót létre lehet hozni, megpróbálta kikutatni, hogyan zajlik le a folyamat, mégpedig Fermivel, Zinnel ,és másokkal közösen. De a bombagyártás gyakorlati lehetőségével együtt azt is azonnal felismerte, hogy az uránium döntő fontossága miatt a németek el fogják foglalni a csehországi uránbányákat, azután Belgiumot, amely a legnagyobb uránforrás Fölött rendelkezett Belga Kongóban. Ekkor elment Einsteinhez, hogy figyelmeztessék a belgákat közösen erre. Ez 1939 júliusában, New Yorkban volt. t A második találkozásukkor azonban Szilard már azt mondta, talán jobb lenpe figyelmeztetni az amerikai elnököt. És ettől kezdve egészen haláláig, Szilárd politikai tevékenysége abból állt, hogy sorozatban gyártotta az elgondolásokat, amelyeket szerinte a politikusoknak végre kellene hajtaniuk. Ebben az értelemben mélységesen politikus volt. Kicsit naiv, de talán , mégis hasznos elgondolások voltak ezek. Egy magántalálkozásukon 1960-ban, New Yorkban sikerült N.Sz. Hruscsovot rávennie, (hogy kiépítsék a Moszkva-Washington forrodrótot. Úgy gondolta, ha nézeteit a politikusok elé terjeszti, és ezek helyesek, a politikusok is fel fogják ismerni, hogy ezt az irányt kell követniük. Talán érdemes hangsúlyozni, hogy Szilárd a később detente-nak nevezett állásponton volt: a nagyhatalmak közötti kapcsolat szorosabbá tételén munkálkodott, még ha ezek akkoriban nem is rendelkeztek a mai nagyhatalmi eszközökkel. És, ahogy en látom, Szilárd szerette volna a két állam vezetőit tárgyalóasztalhoz ültetni és szerződéseket, ( foként katonai^ szerződéseket íratni alá velük, mindenekelőtt az atombombával kapcsolatban. Igen, 1944-ben már javasolta az atomenergia nemzetközi ellenőrzését. Tehát bőven a, bomba elkészítése előtt. Nyolc hónappal később készült el a bomba, és 8 már elkezdett harcolni ellene. Ez volt az első későbbi nagyszámú javaslata közül. 1945-ben négy konkrét lépést is tett, hogy meggátolja Japán bombázását. Azt mondta, hogy ok Németországgal versenyeztek, és Németországnak nincs bombája, veresége küszöbön áll, nem szabad tehát a bombát felhasználni a japán civil lakosság ellen. Ehelyett, ha már kifejlesztették a fegyvert, nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezniük, hogy senki se használhassa. A nemzetközi ellenőrzésen az akkori nagyhatalmak ellenőrzését értette: a Szovjetünkét, Angliáét, Franciaországét és az Egyesült Államokét. Einsteint rábeszélte, hogy írjon újabb levelet Roosevelt elnöknek. Roosevelt elnök azonban meghalt, mielőtt még Einstein elmehetett volna hozzá. Akkor megpróbált Szilárd bejutni Truman elnökhöz, de egy államtitkárhoz, James Burnshoz küldték, aki tökéletesen félreértette a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó javaslatát. Fel akarták használni a bombát, hogy az oroszokat befolyásolják Kelet-Európábán. Ezután sikerrel igyekezett hatni a Franck-jelentés megírására, amelyben James Franck és néhány más hires fizikus javasolta, hogy a bomba csak demonstráció legyen; ne legyen szabad felhasználni a civil lakosság ellen. A Franck- jelentést azonban elutasította a Manhattanprojekt vezetősége. Végül két héttel azelőtt, hogy a bombát kipróbálták, 1945. július 1-én, Szilárd petíciót körözött a Manhattan-projekt tudósai között, amelyben felkérte őket, támogassák a kormánynak tett javaslatot: a bombát csak demonstrálni szabad, bevetni nem. De a petíció nem érte el Truman elnököt a határozat meghozatala előtt. Ezután Szilárd kijelentette, hogy szakit az atomenergiával és csak a fegyverek ellenőrzésén fog munkálkodni. 1947-ben javasolta, hogy Truman és Sztálin mondjon évente egyszer rádióbeszédet a másik ország számára, amit végül Gorbacsov és Reagan tett meg 1986 januárjában. 1947-ben kezdte szorgalmazni a tudósox közötti találkozásokat, olyan tudósokét, akik az atomenergia ellenőrzésére vonatkozó speciális ismeretekkel és felelősséggel rendelkeztek. De ez a State Department ellenállásába ütközött, mert ekkor már megkezdődött a hidegháború. Voltak nehézségei a McCarthy-korszak- ban? Igen voltak. Reszt akart venni egy párizsi konferencián, miután nyílt levelet irt Sztálinnak arról, hogy az országok vezetőinek szabadabban kellene egymással tárgyalniuk. Megtagadták tőle a kiutazási vízumot. Ez minden? Eddig csak erre találtam bizonyítékot. En viszont láttam dokumentumokat, amelyek szerint a titkos rendőrség is kővette. Ez a háború alatt volt. Igen, és utána is. Gyanúsították először is, mert nagyon nyíltan közölte nézeteit, és szembeszegült Groves tábornokkal, a Manhattan-projekt vezetőjével, aki szerint minden munkát külön-klilön, elszigetelten kell végezni. Szilárd azt vallotta, hogy a tudósokat nem szabad elkülöníteni, nekik kifejezetten meg kell osztaniuk egymással gondolataikat. Ezért gyanúsnak találták. (folytatjuk) NEW YORK, N.Y. A japánok csökkentették a kormánykötvények vásárlását. Ennek nagy jelentősége lehet a nemzetközi pénzpiacra.
