Amerikai Magyar Szó, 1987. július-december (41. évfolyam, 26-48. szám)

1987-07-09 / 27. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 9. 1987. Miért nem vagyunk az élen? (folytatás az 5. oldalról) zálják a fejleményt, ( úgy vélik, hogy alá­ássa a teljesítő képességet, hátráltatja a technikai fejlesztést, bénító bürokrá­ciát (teremt. Akik védik a folyamatot, azt állítják, ho^y ezzel elmozdítják a tehetetlen vezetőséget és rátermett em­bereket tesznek helyükbe. Mit mutatnak a tények? Az utolsó két évtizedben az egyesülési mánia a meglévő tökét elvonta attól a fontos feladattól, hogy uj üzemeket épít­sünk, uj gyártmányokat vigyünk a piacra, uj, modern technikát vezessünk be az üzemekbe, uj munkaalkalmakat teremt­sünk. Elfecséreltünk billiókat papírok ide-odatologatásával, részvények adás- vevésevel ahelyett, hogy ezeket az össze­geket a termelésbe fektettük volna. A cikkhez mellékelt ábra önmagáért beszél. 1985-ben többet költöttünk üzemek, gyárak, vállalatok egyesítésére, mint kutatásra és ipari befektetésekre együtt­véve. A nagyvállalatok egyik fontos szó­csövének, a Business Weeknek a statisz­tikája mutatja, hogy az egyesülések, fel­vásárlások, stb. több mint 50%-a nem vált be; minden három egyesülésből egy felbomlik. Ezekkel az üzletkötésekkel járó ügynöki és ügyvédi költségek billió­kat emésztenek fel. (KÓt Wall Street-i vállalat 200-200 mil­lió dollárt harácsolt konglomerátumok létrehozásával. A Forbes pénzügyi köz­löny szerint ez _ az f egyik magyarázata az egyesülési, felvásárlási mániának. Nem kétséges, hogy ez a mánia a leg­főbb oka a rendelkezésre álló töke elvo­násának uj üzemek létesítésétől. John Stuart Mills, közgazdász ezt nevezné "nem-produktiv munká"-nak, vagy Thors­ten Veblen, közgazdász törvenycsavarás- nak, pénzügyi cselszövésnek, vagy olyan cselekedetnek minősítette volna, amelyet nem lett volna szabad elkövetni. Mindezekből csupán az üzérek, a válla­latok vezetői, a részvényspekulánsok, a vállalati ügyvedek gazdagodtak meg, az ország dolgozóinak kárára és az ország nemzetgazdasagának rovására. WASHINGTON,D.C. Uj házak eladasa május havaban 14.9 százalékkal csökkent. Ez volt az utolsó ot esztendőben a legna­gyobb csökkenés. MIAMI, Fia. Életbe lépett az 5 százalékos fogyasztási adő az államban. Adószakér­tők szerint "rémálommal" egyenlő az adó bekollektálasa. Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. 97-52 64th Ave. Forest Hills, NY 11374 (Közel a Queens Blsd.-hoz. az N és GG földalattival) Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások * Tomesek * Koronák-Hidak Gyökérkezelés (Root canal) * Protézisek Modern kozmetikai bonding Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT elfogad AZ ÁTALAKULÁS PROBLÉMÁI Részletek Aleksandr Yakovlev, az SZKP Politikai Bizottsága újonnan meg­választott tagjának a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiáján nemrég elmondott beszédéből. ( 1917 ( október es a mai atalakulas között hét évtized múlott el, de folya­matosan es elszakit- hatatlanul kötőd­nek egymáshoz, s a fo kérdésekben egységesek. Az átalakulás, az alap­vető változások időszaka október ügyének az uj tör­ténelmi feltételek közötti folytatása. Aleksandr N. Yakovlev Az átalakulás a tudatos alkotás aktusa. Nemcsak a politika és a gazdasag terüle­tén kell ilyennek lennie, de mindenütt, ahol a szellemi fejlődés állapota, tenden­ciái és távlatai szóba kerülnek: a kultú­rában és az oktatásban, a társadalomtu­dományokban és az erkölcs területén, az irodalomban es a művészetben. Visszatekintve világos: túlságosan sok erőt pazaroltunk arra, hogy elméletileg megalapozzuk az önmegnyugtatást, a felületes rendezést, és ezzel az ország szociális-gazdasági, illetve politikai fej­lődésének megrekedését. Ez az az "örök­ség", amelyet határozottan meg kell tagad­ni. A társadalomtudományokban olyan alkotó légkörnek kell létrejönnie, amely ihleti a gondolkodást, teret nyit az üjitó eszméknek. A forradalmi megújulás pedig lehetetlen az élettől elszakadt, semati­kus konstrukciók széttörésé nélkül, s meg kell tagadnunk mindent, amit a gyakorlat nem igazolt, vagy éppen egy deformált gyakorlaton alapozódott, amely objektive a stagnálás es a konzervativizmus apoló­giájává lett. Mindennek eredményeként a nyolcvanas evekbe nemcsak komoly és ma már jól ismert gyakorlati leegyszerűsítésekkel es téves számításokkal érkeztünk el, de olyan elmeleti gondolkodással is, amely sok tekintetben még a harmincas évek színvonalán van, amikor ( társadalmunk a szocialista epitesnek meg viszonylag kezdeti szakaszát élte. Az a feladatunk, hogy józanul értékeljük tapasztalatainkat, mind a tévedéseket, mind az eredményeket, minden taktikázás nélkül. Mi mindannyian korunk térmekei vagyunk, időnként foglyai is. De senki helyettünk nem fogja az életet uj sínekre helyezni, senki helyettünk át nem gondolja elméle­tileg a keletkezett problémákat, nem fog tudni megszabadulni az olyan nézetek­től, amelyek esetleg jól megfeleltek sa­ját korukban, de ma már az uj feladatok, az uj feltételek nyomására elveszítették regi erejüket. A szocializmus ügy született, mint a kapitalista kizsákmányolásnak,, a polgári erkölcsnek a tagadása. Az uj társadalom ezeknek az elképzeléseknek a fényében valami romantikus, idealista álomnak tetszett, ellentmondások nélkül, ami pedig a bajokat és a bűnöket illeti, azok a múlt­ból ittmaradt csökevények voltak. Bár minden ilyen egyszerű volna! A szocializ­mus előnyeinek nyilvánvalósága olyan illúziót keltett, hogy nem engedi meg a negativ tendenciák megjelenését, a kispolgáriság újjászületését. A szocializ­mus objektiv törvényeit gyakran a világ- fejlődés összefüggéseinek figyelembevé­tele nélkül értelmeztük. Sok vonatkozás­ban leegyszerűsítetteknek bizonyultak a kapitalista rend fejlődéséről, eletkepes- sege hatarairól, tartalékairól szóló prog­nózisok. Ezt mind meg kell tagadni, s ez nem lesz könnyű. Az atalakulas a szocializmus egészének a minőségi megújulását tűzte ki feladat­ként, és nem egyes tulajdonságainak, részeinek tökeletesitéset. A szocialista társadalom uj minősébe az alkotás prob­lémájának értelmezését is segíti; hiszen emberek dialektikusán ellentmondásos tevékenységéről van szó, amelyben nem­csak a forma, hanem magának a szocializ­musnak a lényege is változik. A demokrácia a legfontosabb, illetve pontosabban az egyetlen lehetséges esz­köz a szocializmusnak, mint társadalmi szervezetnek a megvalósítására. A szocia­lizmus szocialis-gazdasági lényegét a marxizmus távolról sem csak a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételének tekinti. A társadalmi tulajdonba vett ter­melés akkor lesz igazán szocialista, ha maguké a dolgozóké lesz a döntő szerep a termelés, a társadalmi folyamatok irá­nyításában, amikor maguk a kollektívák döntik el a gazdasági és szociális fejlődés legfontosabb kérdéseit. Az átépítés sajátos állapotában a múlt mély ismerete a jelen és a jövő felbecsül­hetetlen értékű támogatása. Sok a feladat. És ezek a feladatok óriá­siak. Mindenekelőtt a demokráciának a tudományban es a tudományos etikában való fejlesztéséről van szó. A demokrácia a tudományban - ez az ellentmondások megoldásának civilizált és nem adminisz­tratív formája. A türelem, a más álláspon­tok tiszteletben tartása egyáltalán nem jelenti a saját álláspont feladását. Ez önnön méltóságunk tudata, mások méltó­ságának tisztelete és a problémák, az emberek megítélésének tudása. Követ­kezésképpen ez az az elviség, amely el­választhatatlan a mély erkölcstol. BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist A magyarok szíves szolgálatára Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagji Bőr és nemibetegségek gyógyítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South (59th St. between 7th Ave and Broadway) N Manhattan, NYC (212) 247-1700 ! Csak előzetes bejelentéssel! • Medicare-t elfogadónk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom