Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-22 / 3. szám
Thursday, Jan. 22. 1987. 5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Harcban az ipari Góliáttal TV SZERELŐBŐL MILLIOMOS Erői Onaran általában délután megy be az irodájába, soha nem visel zakót vagy nyakkendőt, es havonta kétszer eltűnik valahol Las Vegasban vagy Monte Carlo- ban huszonegyezni. Egy milliomos portréja? Részben igen. Onaran a kizárólagos tulajdonosa az Erol's Inc. néven ismert, s egyre hatalmasabb videokazetta-kólcsbnzÓ üzletláncnak, amelynek székhelye a Washington melletti Springfieldben van. Onaran 1966-ban egyszerű televiziójavitó műhelyként alapította meg céget, éppen három esztendővel azután, hogy 16 dollárral a zsebében Törökországból az Egyesült Államokba erkezett. Az ötvenkét éves Onaran idén nyáron nyitotta meg százegyedik üzletét, és ^ erre az évre 120 milliós forgalomra számit. Az utóbbi időben Onarannak egy kicsit jobban oda kellett figyelnie az üzletmenetre. Az év elején telítődött a videokazetta- kölcsönzés piaca, s igy az Erol's tulajdonosának le kellett mondania ambiciózus terveiről, hogy évről évre kétszeresére növelje a céget. Júniusban Onaran elhatározta, hogy csökkenti a kiadásait, ezert 2800 alkalmazottjáből 120-at elbocsátott. Ma már elismeri, hogy tévesen számított: "Túlbecsültük a lehetőségeket, amikor évente száz uj üzletet akartunk megnyitni, s azért tül sok alkalmazottat vettünk föl" - mondja. Senki sem jösolt volna sikert hősünknek, amikor egy középiskolai bizonyítvánnyal és néhány éves televiziomüszerész gyakorlattal megérkezett az Egyesült Államokba. Miután elbocsátották tévészerelő állásából - mert fizetésemelest követelt -, Onaran pici műhelyt nyitott kölcsönpénzből Washingtonban. Később Onaran nagyobb üzletet nyitott Arlingtonban, ahol televíziókat javított és árult. JŐ1 ment az üzlet, de "fényes siker"-rÓl még nem beszélhetett. Aztán, egyik vevője, aki ma a cég egyik igazgatóhelyettese, egyre több barátját vitte el Onaran üzletébe. 1980-ra Onarannak két közvetlen munkatársa segítségével, rendkívül ügyes szervezéssel már hét boltból állő kisebb üzletláncot sikerült kiépítenie Washington környéken. Amikor eljött a képmagnók divatja, Onaran azonnal "eljegyezte magát" az uj masinákkal. Amint piacra kerültek a mozifilmekről készült kazetták, elkezdték az Erol's hálózatban is árulni Őket. A boltokban listát készítettek a vásárlókról, akik csakhamar törzsvendégekké váltak. Amikor kiderült, hogy a videokazetta-kölcsönzés nem sérti a szerzői jogokat, az Erol's azonnal teljes gőzre kapcsolt, s ma már nemcsak Washingtonban, de Baltimore- ban, _ Philadelphiában és Norfolkban is vannak üzletei. A cégnél minden Onaran kezében van. Mint autodidakta "komputermágus" gyakran egész éjszakákat tölt számítógépe előtt, s olyan programokat ir, amelyek feldolgozzák a cég milliós videokazetta készletét, és nyomon követik a forgalom alakulását. "A számok embere vagyok" - mondja. Nem akar változtatni eddigi üzleti stílusán: a nap felét-felét irodájában, illetve arlingtoni hazában tölti, mindenütt a "komputerrel játszva". Bár üzlethálózatát tovább akarja bővíteni, nem kíván megjelenni a tőzsdén, s üzlettársat sem akar maga mellé venni. "Nem szeretnék mások pénzével játszani, s nem akarok senkinek sem számadással tartozni. Egész kisgyermek- koromtól élvezem a szabadságomat" teszi hozzá. Az International Business Machine (I.B.M.) a világ legnagyobb komputervallalata. Üzemeiben 238,000, nemzetközi viszonylatban 405,000 .munkást alkalmaz. A vezetők eddig olyan béreket és munka- viszonyokat nyújtottak, amelyek hivatva voltak távoltartani a szakszervezetet. Az I.B.M. alkalmazottai eddig többek között abban a tévhitben éltek, hogy egy eleten át biztosítva van az állásuk. Az utóbbi hónapokban azonban több ezer alkalmazott vesztette el állását, mások kénytelenek voltak áthelyezést elfogadni, vagy eredeti elhatározásukkal ellentétben korai nyugdíjba menni. Ennek következteben az I.B.M. alkalmazottak mind nagyobb retegeben felmerült a kérdés: hagyjuk-e bérünkét, munkaviszonyainkat, munkánk biztosítását továbbra is a vállalat vezetői kezében, vagy elérkezett az idő szakszervezetbe tömörülni es szervezetten fellepni érdekeink vedelmere? Tény az^ hogy az alkalmazottak szervezése mar évek óta folyamatban van. A 37 eves Lee Conrad a nyomdarészleg szerelője áll az egyik mozgalom élén es Kenneth Branch a "Fekete Munkások Szővetségé"~be tömöríti azokat, akik már felismerik a szakszervezet szükségesse- gét. A vallalat vezetői azt állítják hogy a munkásoknak jogában áll szakszervezetbe tartozni. De ennek éppen az ellenkezőjét alkalmazzák. Akiket szervezkedési aktivitással gyanúsítanak, azokat elbocsátják, vagy elfogadhatatlan munka- beosztásba helyezik. E munkásellenes magatartásukat olyan szélsőségesen alkalmazzák, hogy megtiltanak bármilyen akciót az üzemeken belül; még a Salvation Army részére sem szabad szervezeti lépéseket tenni, mert úgy vélik, hogy ha ezt megengednék, az precedenskent szolgálna és utat engedne a szakszervezetek részére. Conrad és Branch kapcsolatot teremtett a villanyszerelők es a hírközlési alkalmazottak szakszervezetének vezetőivel és a szervezés tervszerűen halad előre. Két éven át 1978-80-ban a szakszervezeti tajjjok szama Ötszörösére emelkedett, elerte az 1,700-at. Ez csupán egy parányi részét kepezi a munkaerőnek. A jelenlegi mozgalom még mindig kezdeti stádiumban van, de ez gyorsan megváltozhat, és rohamléptekkel haladhat előre, úgyhogy az I.B.M. alkalmazottainak többségé csatlakozhat a szakszervezethez. Az amerikai üzemekben történő erjedéssel egyidőben ilyen mozgalomról jön jelentés Angliából, Franciaországból, Japánból és más országokból, ahol az I.B.M.-nek üzemei vannak. L. I. Texas tegnap és ma Texas az "olajmilliardosok" es a "marhabárók" hazája 16 millió lakosával, 692 ezer négyzetkilométernyi ( területevei az TTSA második legnagyobb állama. 1986- jubileumi év volt az állam történetében. 151 évvel ezelőtt, 1836. május 14-én vált önálló köztársasággá. Az államalapítás Sam Houston tábornok nevéhez fűződik, akinek vezetésével győzelemre vitték a Mexikó elleni függetlenségi háborút. Texas akkor kapta máig is élő nevét: "A magányos csillag országa" (The Lone Star State),zászlójában ugyanis az amerikaival ellentétben csak egy csillag van. Az Egyesült Államokhoz 1846-ban, 28. tagállamként csatlakozott Texas. Akkoriban még azt sem tudták errefele, mi fán terem az olaj. Az első kutakat a múlt század hatvanas eveiben nyitották meg, azonban csak 1901-ben fedezték fel az első nagy olajmezót: Houstontól nem messzi Spindletop mezőt. A következő nagy lépés 1930-ban történt, amikor Dad Joiner hatalmas olajvagyonra bukkant Dallas környékén. Ez volt a Bradford-3 mező. Joiner azonban hamarosan tönkrement. Helyét Haroldson Lafayette Hunt foglalta el, aki fillérekért jutott hozzá Joiner mezőihez, hogy azután milliárdos vagyont kovácsoljon belőlük. A Hunt család neve ma is fogalom Texasban, A második világháborút követően azután minden korábbinál nagyobb olajvagyonra bukkantak Texasban. Számos nagy olajtársaság tette át ide székhelyét, megkezdődött a valódi olajkonjunktura. A nagyvárosokban - Houstonban, Dallasban, Texas gazdasági (érképe Austinban - (gomba módra szaporodtak a felhőkarcolók, hatalmas petrovegyésze- ti üzemek létesültek. Houston az USA második legnagyobb kikötőjét építette ki, a Galveston öböl Amerika fontos fuvarpiaci központjává vált. Milliárdos építkezések kezdődtek. A houstoniak szerint néhány eve a sok építkezés miatt a város felett több óriásdarut lehetett látni, mint madarat. Egyetlen évben 1981— ben 4.3 millió négyzetkilométernyi iroda épült a városban, több mint 2 mímára dollárért. Ma már sokan vélik: tűi hirtelen történt minden, túl gyors volt a növekedés. Erre csak egy adatot idéznek: a városban jelenleg annyi irodahelyiség áll üresen, mint amennyit 1981-ben építettek.
