Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-18 / 24. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 18. 1987. TÍMÁR GYÖRGYi 1956 n. Egy kataklizma tanulságai Ha az írók némelyike akkor, 1955-ben a szokásosnál élesebben fogalmazott, az azért történt, mert Rákosi, aki 1953 nyarán- egy kötelessegszeruen letudott "Önkritika" árán - éppen csak, ho^y főltápászkodott a déresröl, 1955 márciusában visszaragadta magához a gyeplőt, s szemlátomást azon volt, hogy most már ne csupán lelassítsa a Nagy Imre nevével összekapcsolt demokratizálási folyamatot, hanem mint "revizio- nizmust", azt meg is torpedózza. (JÓ oka volt rá: tudta, hogy ha az 1953 óta tartó rehabilitációs folyamat elér a Rajk-ügyig, az hatalmának vége.) Nézetem szerint e Rákosi-féle manőver ellen nem tiltakozni lett volna egyértelmű az írástudók árulásával, s nyilván igy gondolja Gyurkó is, legalábbis abból kikövetkeztethetÖen, amit egyébként meglehetősen tárgyszerűi munkájában nem ir le. A Rákosi által csodafegyverként -bevetett, az előbbi bekezdésben már említett "revizionista" címke is egyike azoknak a fogalmaknak, melyek sajnálatosan sokáig élték túl kiötlőjük politikai hatalmát. Tevedes ne essek: a pejorativ revizio- nizmus-fogalom ballasztjának elvetése mit sem változtat azon a megítélésen, hogy Nagy Imre, aki 1956 őszi porondra lépésének, mint majd látni fogjuk, szinte első pillanatától kezdve hátrálással foglalkozott, október 30-an végül is belehátrált a szocializmus-ellenes fólkelokkel való íratlan szövetségbe, kaput nyitva ezzel a burzsoa restaurációnak. Híveinek jó része, persze ezt nem láthatta előre, ezért az o visszamenőleges megrovásuk nem igazolható. Mar csak azért sem, mert 1953 nyara és 1956 ősze közt Nagy Imre látszott az egyetlen olyan közéleti szereplőnek, akinek személye a szocialista demokrácia fele való nyitást jelképezte, magyaran ö volt tekinthető a dogmatikus klikk ellen szocialista alapról való harc kulcsfigurájának, amint ezt tevé-beli portréfilmjében Újhelyi Szilárd meggyőzően kifejtette. 1956 nyarán is még csupán a CIA-nak Gyurkó által idézett titkos jelentése értékelte úgy a dolgokat, hogy Rákosinak Kádár János a legerősebb ellenlábasa. Sajnos, Nagy Imre nem tartozott a különösebben bölcs államférfiak közé, következésképpen azt sem igen merhette föl, hogy a november 4-i beavatkozás nélkül sem maradhatott volna a kormányfői poszton (meg annyi időre sem, mint Peidl 1919 augusztusában): november 4-e nélkül nem a bal-, hanem a jobboldal söpri el. Egyéni tragikum? De mi ez a tragikum a nemzetéhez képest? * Gyurkó 1956-ja sok mindenre fényt dérit, némely dologra nem. Arra igen, hogy - legalábbis zömükben - nem ugyanazok voltak a második hét fölkelői, mint az elsÓ hét lelkes diákjai. A ''forradalom tisztasága" programjának helyebe a kiszabadított köztörvényes bűnözök és nyíltan ellen- forradalmi elemek utcai embervadászata lépett. Tudomásom van róla, hogy a szociáldemokraták es a kommunisták ebben az időben - november elejen - komolyan foglalkoztak a lincselő utcai csoportok meg- rendszabályozásának gondolatával, de mivel a fegyver - Nagy Imre gyöngesége, majd folytonos megalkuvásai következtében- ekkor jobbara már az utóbbiak kezében volt, nagy kérdés, hogy ez milyen mértekben és milyen áron sikerülhetett volna, ha egyáltalán sikerül. (Nem véletlenül indult a bécsi Bankgasséból élelmi és egyéb segely címen, "Segítséget Magyarországnak!" fölirattal ponyvás teherautók garmadája Budapestre, szinűltig rakva fegyverekkel, mely tényre nézve helyszíni tanuk vannak.) Ha valamit mégis kifogásolok munkájában, az néhány olyan bizony talanság? melyet elkerülhetett volna, ha a tisztázást célzó megfelelő kérdéseket - tippelés helyett- egyenest fólteszi az események ma is élő szereplőinek. Több ilyen mulasztás is található a különben nagy körültekintéssel, toleranciával és higgadtsággal megirt műben. Legkirívóbb példája ennek az a rész, ahol az iró - a 412-ik oldalon-ezt írja Kádár Jánosról: "Hogy melyik percben váltak kételyei bizonyossággá (...) megalla- pithatatlan. Az is, pontosan mikor érlelődött benne a felismerés döntéssé." (A Nagy Imre-kormannyal való szakításról van szó.) Ezt éppen ő, Kádár portréirója ne tudná? Vagy mégis tudja? A kővetkező - 413-ik- oldalon ugyanis ez áll: "Nagjy Imre határozatként közölte a jelenlévő újságírókkal a Varsói Szerződésből való kilépest. Kádár ekkor döntötte el magában, hogy szakítania kell a kormánnyal." Mar most akkor mi az, ami "megállapíthatatlan"? * A könyv 54—ik oldala'n ezt olvassuk: "Nem egyértelmű, hogyan jutott Nagy Imre a Parlamentbe." (Mármint budai lakásáról, 1956. október 23-án este.) Gyurkó hat verziót is elősorol, köztük, mint az egyik lehetségesei, megemlíti: "Van, aki azt mondja, Benke ValeVia, a rádió elnöke hívta." Ismét a tippeles, ahelyett, ho^y megkérdezné Benke Valériát. Mindazonaltal tény, hogy a jelen esetben valoszinüleg hiába is érdeklődött volna a Rádió akkori elnökénél. Arról ugyanis, hogy miként került Nagy Imre azon az esten a Parlamentbe, e sorok írójának föltehetőleg pontosabb tudomása van. Amikor már kialudtak a Kossuth tér lámpái, s a tömeg papír fáklyákkal világított, a mellettem álló Waldapfel József mellöl Veres Péterhez léptem, s megkérdeztem tőle, mire vár. A választ előre tudtam, persze: "Mire? Mire? Hát Nagy Imrére!" Mondom Péter bácsinak, hogy akkor tálán el kéne menni érte. Az öreg (mármint nekem óreg) azt válaszolta, hogy nincs vele az autó (gondolom, az írószövetségé, mely aznap a délelőtt Budapestre érkezett Adam Wazyk lengyel irót fuvarozta, akit jómagam hoztam volt be rajta Ferihegyről.) "És ha szereznék egyet?"- kérdeztem ezt is merő önzésből, mert en sem akartam további órákig ott rostokolni. "Az más, akkor elmennék érte." Amire odavezettem Péter bácsit a mai Szófia étterem háza előtt parkoló személy- gépkocsikhoz^ melyeknek gazdái a kocsijuk mellett álldogálva bámészkodtak. Megszólítottam az egyik autós embert: "Elnézést, Ón mire var?" "Hát Nagy Imrére, mint mindenki." "Akkor el is hozná ide?" "El hát! Csak nem tudom, hol lakik." "Itt van Péter bácsi,, ő tudja. Ismeri Peter bácsit?" Ez merőben szónoki kérdés volt. Péter bácsit, legalábbis arcról, mindenki ismerte, beleertve az én emberemet, aki nyomban hajlandónak mutatkozott rá, hogy elfuvarozza az "öreget" Nagyért. Annak rendje és módja szerint útnak is indultak. Nem állíthatom bizonyossággal, hogy Nagy aztán velük jött a visszaűton, hiszen lehetséges, hogy mire _ Péter bácsiék odaértek, valaki már megelőzte őket. Am a közben eltelt meglehetősen hosszú idő arra enged következtetnem, hogy ilyen "valaki" nem akadt, hogy tehát Nagy Imre valóban Veres Péterrel és az én találomra megszólított autósommal érkezett az Országházhoz. Hatalmas ováció fogadta, amint megjelent az erkélyen. És az "Elvtársak!" megszólításra csakugyan megjött - mint Gyurkó le is írja - karban a valasz: "Nem vagyunk mi elvtársak!" De hadd pontosítsák a leírtakon: ez a kórus a térnek csupán egy k'óny- nyen behatárolható része, a Rákóczi-szo- bor felöl hallatszott, ami meglehetősen sokatmondó körülmény. Mindenesetre eny- nyi is elég volt, hogy Nagy Imre már ebben a minutában megkezdje csaknem kéthetes, tőbbé-kevésbé folyamatos hátrálását, s azonnal átváltson egy másik hangnemre: "Magyar testvéreim!" (Ez a mozzanat kimaradt a könyvből.) Ennyit személyes kiegészítésül e főlka- varo' műhöz, amely egy nemkülönben fölkavaró hosszú riportázzsal zárul: egy hajdani utcai fölkelő csoport tagjai emlékeznek vissza három évtized távolából azokra a napokra. Amit elbeszélnek, az a fonákjáról bár, de igazolja a szerző elemzéseit es következtetéseit. Nekünk pedig, egykorú tanuknak, jo érzés látnunk, hogy ma már ilyen szenvedelymentesen is lehet taglalni 1956 történelmi kataklizmájának eseményeit, jóllehet abban bizonyos vagyok - s ezt Gyurkó sem tagadja - hogy meg sok léven a föltáratlan adat és tisztázatlan mozzanat, aligha ez a könyv lesz e nemben az utolsó. (Magvető Könyvkiadó, 479 oldal.) Vege. Armagh ír városban eladásra kínálják a börtönt. A fegyintézetet 1760-ban építették. A homlokzatnak műemlék jellege van, ezert mar egy eve az epulet üresen áll, nem szállítottak oda rabot. * A párizsi tűzoltók tavaly mintegy 265 ezer esetben vonultak ki. Vízbetörés, gáz és elektromosság okozta veszélyek elhárításában vették ki részüket. Tevékenységükben a tűzoltás csak a hetedik helyen szerepel. BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist A magyarok szíves szolgálatára Az Amerikai Bőrgyógyász Szövetség diplomás tagja Bőr és nemibetegségek gyógy ítása Hajátültetés • Bőrrák operáció Collagen injekció ráncok ellen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South fSOth St. between 7th A ve and Broadway) Manhattan, NYC (212) 247-1700 fsak előzetes bejelentéssel: • Medicare ! elfogadunk!
