Amerikai Magyar Szó, 1987. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-18 / 24. szám
Thursday, June 18. 1987. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. Eltnnek ».eső-ír® k” ARANY ÉS HATALOM Hát ez az egész, amit köszöntésünkre ajándékba hoztatok? Ezzel fogadjátok az erkezóket? Aztán megparancsolta, hogy kötözzék (meg az indiánokat, majd elsüttette vezérhajójának nagy agyújat, mire a jövevények elájulták..." A későbbiek során, amikor Cortés közelebbről is megismerkedett az azték udvarral, meg annak mérhetetlen gazdagságával, élményeiről lelkendező szavakkal számolt be a spanyol királynak. Annak ellenere tett igy, hogy 'é valójában megvetette az őslakókat. Barbárnak tekintette őket, s már találkozásuk pillanatában eldöntötte: térdre kényszeríti azt a népet, amelynek ilyen kincsei vannak. Mindama mestermü, amelyet megcsodált, a "megvetett barbárok" műve volt. Ez a vélekedése egyébkent abból a följegyzésből is kitetszik, amely szerint - remekmű ide, remekmű oda! - a hódítok beolvasztották az aranyat: "... sok aranyat és ezüstöt adtak ékszerben éppúgy, mint tömbökben es lemezekben, és ... mindent összeolvasztottunk, ami olvasztható volt..." S hogy mi történt eközben a mesés Peruban, amelynek meghódítását a szinten hires-hirhedt Pizarro vállalta magára? Miután foglyul ejtette az utolsó inka uralkodót Atahualpát, váltságdíjat követelt tőle, remélvén, hogy igy több aranykincsre tehet szert. Quintana spanyol történész igy írja le ezt az eseményt: "Atahualpa... néhány nappal fogságba esése után tárgyalni kezdett t legyőzőivel a váltságdíjról. Először felajánlotta, hogy arany- és ezüstékszerekkel borítja be a börtönéül szolgáló, meglehetősen tagas terem padlóját; majd amikor a spanyolok tréfának tekintettek az ajánlatát és nevettek rajta, felállt, s kezet annyira fölemelte, amennyire csak tudta, megjelölt egy magasságot a falon. Határozottan kijelentette, hogy nemcsak a talajt borítja be, hanem odáig meg is tölti a helyiséget." Mi történt ezek után? Könnyű kitalálni: Atahualpa hiába állta uralkodói szavát es teljesítette ígéretet - hamis vádak alapja'n kivégeztek! S hogy mi lett a kincsekkel? Quintana igy ir erről: "... Halomba rakták, s később beolvasztották és megmérték a tömérdek aranyat és ezüstöt..." Tudjuk persze, hogy Amerika fölfedezése és meghódítása nemcsak kincsvadászat volt. Ennek fontosságáról igy ir egy amerikai történész: "Amerika fölfedezése, amelyet Spanyolország segített elő, sok irányban hatalmas lendületet adott az emberi fejlődésnek. Gyakorlatilag véget vetett a középkornak, midőn még jobban aláaknázta a hanyatló feudalizmust, s meggyorsította a fiatal európai kapitalista rendszer növekedését." Noha eddig csak az aranyról és a spanyolokról esett szó, arra is gondoljunk, hogy a konkiszta - a hódítás,- mérhetetlen pusztulással járt: nemcsak műtárgyak vesztek akkor oda, és birodalmak szűntek meg, hanem az indiánok százezrei is áldozatul estek neki. Boglár Lajos Az Egyenlítő körüli zöld övezetnek - ezek az erdősegek Földünk 6 százalékát borítják - ( egha^latszabályzó szerepe is van. Az utóbbi evekben riasztóan gyorsan tűnnek el az erdők, évente 77 ezer négyzet- mérfóldnyi területen irtják ki a fákat. Az elmúlt 30 esztendőben a földéhség az eredeti "esőerdők" 40 százalékát törölte el. Ha folytatódik a jelenlegi^rablógazdal- kodas, néhány e'vtized alatt őrökre eltűnnek az erdők. S ha fák nem védik a főidet, az eső lemossa a termőtalajt,, holdbéli tájjá, pusztasággá válik ez az óvezet. Az ENSZ, a Világbank 8 milliárd dollár összegyűjtésére, nagyszabású faültetési, • konzerválás! feladatok elvégzésére hívta fel az országok figyelmet. Az Egyenlítő kőrű-r li erdők elvesztése mérhetetlenül nagy veszélyt jelentene az egész emberiségnek. Panamában például, az ország középső térségében, ahol kiirtották az erdőket, az elmúlt 50 evben jelentősen csökkent az eső mennyisége. Egyes tudósok azt állítják, hogy a Szahara növekedéséhez hozzájárult az egyenlítői erdők irtasa is. Az erdők eltünese növekvő nyugtalanságot okoz. Egy londoni környezetvédő' csoport szerint a következő 60 esztendőben az atmoszféra szén-dioxid-szintje megduplázódhat, a Főid 3 Celsius fokkal felmelegedhet, a sarki jégtakaró részben elolvadhat, s a tenger szintje ettől megemelkedne. A parttól’. 35 mérfóldnyire lakókat - az emberiség egyharmadát - veszélyeztetné ez a helyzet. Latin-Amerikában a megművelhető főid 97 százalékát a lakosság 7 százaléka birtokolja, e társadalmi igazságtalanság erdőirtásra, uj termőföld szerzésére késztet. KÖzép-Amerikában 35 millió a fóldnélküli. Itt legelők céljára évente több mint nyolcezer négyzetmérfő^dnyi erdőt irtanak ki, hogy az Egyesült Államok igényeinek eleget téve , olcso' marhahúst, kutyaeledelt szállítsanak. A helytelen földművelés következtében a föld rövid időn belül terméketlenné válik. r A fejlődő országokban, főleg Afrikában, a főzéshez, viskóik építéséhez fara van szükségük, "felelik" az erdőket. Nigéria az ország erdőségeinek 90 százalékát, Ghana 80 százalékát vesztette el. Az olyan fát exportáló országok, mint Malájfőid, Thaiföld, a Fúlőp-szigetek, ha igy folytatják, hamarosan importálhatják a fát. Az "őserdők" hatalmas, nélkülözhetetlen tartalékot is jelentenek az emberisednek. Az erdők növényéi és állatai a gyógyszerek egynegyedének az. alapanyagúit szolgáltatják! 1970-ben a botanikusok "felfedeztek" egy babot, melyet Papua Uj-guineá- ban évszázadok óta fogyasztanak. Ezt a fehérjében rendkívül gazdag növényt azóta 50 trópusi országban termesztik. A mexikói Guadalajára hegyeiben, az erdőkben találtak egy, a vírusoknak ellenálló kukoricafaitát. ( Az emberiség jelentős részé ezeket a buja zöldövezeteket a Tarzan-filmek dzsungel-jeleneteiből ismeri. Az "esőerdők" megsemmisítésével a világ növényzetének jelentős része elveszne. Néhány országban tapasztalható némi javulás. Brazíliában, ahol a trópusi erdők egyharmada található', a kormány 46 ezer négyzet mér főldnyi területet természet- védelmi területté nyilvánított. Kongóban, ahol az export-bevétel zömét a fa adja, széles körű erdősítés folyik, nemrég ültettek el a tizmilliomodik fát - irja az U.S. News and World Report. 1519-ben történt: a mexikói partvidéken élő indiánok ámuldozva fedezték föl, hogy a távoli látóhatáron "... kis tornyok vagy halmok közeledtek lebegve a tenger színén..." - ez volt az első híradás a spanyol hóditó, Cortés hajóiról. Az indián falu lakói rögvest hírnököt küldtek Tenocstitlanba, a mai Mexikóváros helyén álló azték fővárosba. A hírnök Montezuma uralkodó palotájába sietett. Jelentése igy hangzott: "Uram s királyunk, bocsásd meg merészségemet,— a nagy tenger partjára menvén a tengeren egy hegyet vagy nagy halmot láttam ide-oda lebegni. Partot nem ért. Hyet még sohasem láttunk_" i Az uralkodó - mármint a krónikás szerint - hosszan hallgatott, majd ezt parancsolta: "...hozzatok elém titokban két aranyművest, a legjobb iparosok legyenek, kitűnő kezüek, s hozzatok két ékszerészt is, smaragdhoz jól értőket!" Tudnunk kell ugyanis, hogy a hirnó'k jelentése nemcsak csodálkozást, hanem rémületet is keltett az udvarban. Mindenki azt hitte, hogy a mitikus, legendás Kecalkoatl tért vissza közéjük, miként azt a mítoszok és a kódexek megjósolták. (Kecalkoatl az aztékokat megelőző tőitek nép egyik hőse volt. Az Ö irányítása alatt terjesztették ki hatásukat több irányban, igy Yucatan maja vidékére is. Kecalkoatl - mindeddig ismeretlen okok következtében - kelet felé hajózva elhagyta népét, de megígérte, hogy egyszer visszatér.) Montezuma uralkodó tehát az érkezők tiszteletére az isteneknek kijáró díszeket, káprázatos arany-, ezüst-, tűrkiz- es tolimunkákat készíttetett. Egy firenzei kódex megőrizte az ajándékok jegyzékét, ízelítőül álljon itt néhány ékszer leirasa: "Ez a Kecalkoatl kincse. - Egy gyékény- szóvésü nyakék: a közepén egy aranykorong. - És egy pajzs arany- és gyöngyház- pántokkal, kecaltollakkal szegélyezve, es zászlócskák ugyanabból a toliból. - Egy kúp alakú, aranyosan sárgálló sisak, az egész csupa csiUag. - Egy arany csörgőkkel díszített fülönfüggő. - Nyakéke: aranykoronggal. - Egy teljes palást, piros gyűrűkből való szegéllyel es arany lábcsör- gókkel. - És egy aranypajzs, közepén át- filrva és kecaltollakkal ékesítve, s a szélén szintén kecaltoUacskákkal.Egy aranyból készített csigasisak. - Egy aranyfej- disz" - és igy tovább. Mindezt kosarakba rakták és tutajokra helyeztek. Az indián küldöttek nem kis nehézségek árán, de feljutottak Hernán Cortés hajójára. A leírás szerint hagyományos módon - azaz szájukkal a földet érintve - üdvözölték a spanyol vezert, majd kirakták kincseiket. A krónika igy folytatja: "Azután díszbe öltöztettek a kapitányt. Gondosan ráadták a türkiz fejdiszt. Erre helyezték rá a kecaltoü meUdiszpántot..." Akár egy igazi istenséget, oly gondosan, tetőtől talpig felőltőz-: tették... A többi diszt pedig - szépen elrendezve - csak lerakták elébe. Ismét a krónikát idézzük: "Amikor mind- 1 ez megtörtént, azt mondta a kapitány:
