Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-08-21 / 31. szám

Thursday, Aug. 21. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO Ko-cc/^e.'i^ce.dl tcLtiCfifo, New York és más nagy városok szegényebb negyedeiben az állástalan fiatalok sovi­niszta előítéletekből fakadó j urhatnámság- gal kárpótolják masukat sivár jelenükért, reménytelen jövőjükért. Ennek egyik formá­ja az, hogy sajátjuknak nyilvánítják utcáju­kat, környéküket, amelyre más nemzeti- ségüeknek, különösen feketéknek vagy latin-amerikaiaknak "tilos a belépés"! E mérgezett lelkivilág következményeként néhány héttel ezelőtt a nemrég még New York "legbiztonságosabb" vidékének tartott egyik bronxi utcában egy suhanc banda megtámadott két fiatal portorikóit, akik rokonuk látogatására érkeztek a városba. Egyiklik t életveszélyes koponyasérüléssel most is korházi kezeles alatt van. Ezt megtorlandó, egy hasonlóképpen elkábitott portorikói banda megtámadott az ő környékükön két fiatal fehert. Ezek történetesen jugoszláv fiatalok voltak, akik nem tudtak egy szót sem angolul, nemrég érkezvén, jobb életet réméivé Amerikában. Mi ( késztet New Yorkban egy negyed milliót, országszerte több milliót kábító­szerek fogyasztására? Mi késztet New Yorkban és az ország minden nagyobb váro­sában fiatalokat, akiknek szülei az elnyo­más elől, vagy jobb megélhetés reményében érkeztek ebbe az országba, hogy maguk is az elnyomók eszközeihez nyúljanak, azok világnézetévé! telítsek magukat? A válasz különösen aktuális most, amikor a Szabadsag-szobor centenáriumát ünnepel­jük. L. T. V. CSŐD VAGY CSALÁS? Ha csak részben is, de az amerikai nép békés óhaja végre kifejezésre jutott a kong­resszus intézkedéseiben az elmúlt hét folya­mán. A képviselőhöz megvont minden ösz- szeget az atompröbák folytatására január 1-tól mindaddig, amig a szovjet is tartóz­kodik ily kísérletektől. Ugyancsak megvont a Ház minden fedezetet, amely a SALT II Egyezmény megszegésének költségeit pénzelné. Leszavazták Reagan elnök leg­újabb követelései a csillagháborús kísérle­tek fokozására. Ezeket a képviselőházi intézkedéseket természetesen Össze kell még egyeztetni a szenátusi javaslatokkal. A kongresszus elnapolta a tárgyalásokat Labor Day-ig. Az ország békeszervezetei a szünetet felhasználják arra, hogy nyomatékosan kifejezzék a honatyáknak az amerikai nép többségének óhaját a fegyverkezési ver­seny csökkentésére és minél előbbi teljes felszámolására. Minden héten 200, többnyire fiatal, élet­erős amerikai hal meg a rettegett AIDS betegségben^ amelyre nincs gyógyszer. Ez év végere újabb 18,000 amerikai fog megbetegedni. Az ország orvosi laborató­riumaiban tudósok ezrei dolgoznak láza­san, hogy felfedezzék az AIDS ellenszerét. De ha fel is fedeznék, a jelenlegi Food and( Drug Administration szabályai szerint őt evet kell várni, amig a gyógyszert ki­próbálják és biztonságosnak minősítik. De az átlagos AIDS betegnek nincs öt éve várni az életmentő gyógyszerre. Ezért, mint dr. Mathilde Krim, a Columbia Egye­tem kutató biológusa javasolja, a szövet­ségi gyógyszerellenÖrző bizottságnak ki­vételt kellene tennie és haladéktalanul engedélyeznie minden új gyógyszert, amely reményt nyújt a kUlöhben biztos halálra Ítélt betegnek. Mit is jelent a fenti három betű? Ha I.B.M.-t irtunk volna, bizonyára minden olvasó tudná, hog^/ az ország legnagyobb komputervállalatárol, az International Business Machine-ről van szó. Vagy ha EXXON-t Írnánk, azt is mindenki felismer­ne, mint az ország legnagyobb olajvállala­tát. Az L.T.V. vállalatot James J. Ling 1960- ban alapította $2,000.- alaptőkével Ling Temco Electronics néven. 1961-ben egye­sült a Chance Vought Aircraft dallasi cég­gel. 1968-ban bekebelezte a pittsburghi Jones and Laughlin Acélvállalatot 425 millió dollárért, 1974-ben pedig a Jones and Laughlin acélkomplexumot. Négy évvel később bekebelezte a Lykes Corp.-ot, melynek egyik leányvállalata a Youngstown Sheet and Steel Co. volt. 1981-ben az ország acélvállalatai szuper­profitot csináltak. 1984-ben megvették a Republic Steel clevelandi cégét, 770 millió dollárért. Hogy fogalmat alkossunk az L.T.V. hatalmáról, megemlítjük j hogy nem kevesebb, mint 64 különböző üzeme, gyára vállala­ta van. Az ország második legnagyobb acéltermelője, az USX után. Hatalmas haszonra tesz szert évről évre a Pentagon rendelések révén. Fontos szerepet tölt Raymond A. Hay be az energiatermelésben. 1985-ben több mint nyolc billió dollár bevételt könyvelt el. Az ország 50 legnagyobb vállalatának egyike most egy 10.000 oldalas okmányt nyújtott be a bírósághoz vedelmet kérve, mert képtelen adósságát megfizetni és kötelezettségeinek eleget tenni, vagyis csődöt mond. Jellemző Raymond A. Hay, az L.T.V. vállalat igazgatójának nyilatkozata: ("A vállalat továbbra is folytatja a műkö­dését minden téren. Biztosak vagyunk abban, hogy a csődöt követően vállalatunk erősebb lesz, mint valaha." Az L.T.V. 1.5 billió dollárral tartozik az alkalmazottak nyugdíjalapjára. A "csőd" egyik célja, hogy e hatalmas összeget át­helyezze a Pension Benefit Guaranty Cor- porationhoz, a szövetségi kormány egyik szervéhez. Más szóval a vállalat az adófizetők dollárjaiból akarja teljesíteni kötelezett­ségét. ( Ezen felül hatalmas bérlevágást és számos kedvezmény visszavonását kö­veteli a munkásoktól, azzal a magyarázat­tal, hogy csakis igy lehet versenyképes a többi ( acélvállalattal szemben. Ezeknek az acélvallalatoknak a vezetői kijelentettek, hogy ha az acélmunkások szakszervezete újabb engedményeket ad az L.T.V.-nek, akkor ők is hasonló engedményeket követel­nek. Augusztus l-én( jár le a munkaszerződés a szakszervezet es az USX vállalat között. Az uj szerződés kihat majd az ország min­den acélüzemének dolgozóira. Az L.T.V. "csód"-je nem más, mint a munkások kifosztása, bérük csökkentése, a nyugdíjalap megszüntetése, a munkások fokozottabb kizsákmányolása. 85 MILLIÓ ANALFABÉTA ? Olvastuk a N.Y. Times-ban, hogy a Har­vard Egyetem professzora, dr. Jeanne Chall úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok­ban 75-85 millió ember Írástudatlan. Ezzel szemben a kormány hivata­los közege, a Census Bureau szerint nincs egyetlen Írás­tudatlan az országban. Ezt a kiküldött és visszakapott válaszok alapján állítják. Nem vették azonban tekin­tetbe azokat, akik nem küldték vissza a kérdőivet. Az a tény, hogy az ország lakosainak egyharmada nem tud írni és olvasni, ? elsőrangú probléma. ---­"Aki nem tud Írni és olvasni - mondja dr. Chall - az képtelen életét fenntarta­ni. Elrettentő érzés, amikor valaki bemegy egy szupermarketbe és nem tudja elolvasni az élelmiszerek csomagján feltüntetett információt." Ez a probléma sokszor nagy károkat okoz. Egy egész csomó fajtehenet el kel­lett pusztítani, amikor egy írástudatlan alkalmazott mérget tartalmazó gazirtót kevert bele az állatok táplálékába. Jonathan Kozol, az "Illiterate America" cimö könyv szerzője mondja: "Az írástu­datlanság minimum 20 billió dollár adóbe­vételtől fosztja meg az országot, mert az analfabéták munkateljesítménye mini­mális. A legtöbb szakértő szerint az Írás­tudatlanság endemikus. Ha figyelembe vesszük, hogy az analfabéták mennyi sú­lyos bűntényt követnek el, akkor fogalmat alkothatunk ennek a problémának a nagy­ságáról." A kormány Közoktatási Minisztériuma javasolja e kérdés további tanulmányozá­sát. Minden alkalommal, amikor egy prob­léma felmerül, tanulmányokat indítanak. "Hogy mit kell tenni az Írástudatlanság felszámolására, azt minden szakértő tud­ja. Egyhangú véleményük az, hogy a szö­vetségi kormány zsugorisága a legnagyobb akadály" - mondja Jonathan Kozol. A szö­vetségi kormány 5-12 dollárt irányoz elő egy-egy írástudatlan tanítására. Minimum 200, de valójában 400 dollár szükséges. Miután a kormány nem hajlandó a felelős­séget elvállalni, a probléma megoldása az államokra, megyekre es varosokra há­rul. ( Philadelphia polgármestere, W. Wilson Goode, miután 1984-ben megválasztották, 3,600 önkéntest szervezett be, akik a város több ezer írástudatlan lakóját Írásra es olvasásra tanítják. Ilyen kezdeményezes- re van szükség minden téren. Kétségtelen, hogy ha egy pár billió dollárral csökken­tenék a hadikiadásokat és azt többek között az irás-olvasás tanítására fordítanak, az a nemzet érdekét szolgáló lépes volna. L. L DETROIT, Mich. A Ford Autó Vállalat profitja ez év második negyedében 45 szá­zalékkal emelkedett. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom