Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-25 / 49. szám

10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 25. 1986. Meghalt Páger Antal Fleming szerencséje Valahol a francia Louis Pasteur és a svájci Henri Dunant, a Vöröskereszt alapí­tója között Sir Alexander Fleming (1881-1955) kiváltságos helyet foglal el az emberiség jótevőinek panteonjában. 1928-as felfedezésevei, amelynek eredményeként izolálta a penicillint (ezért kapta meg 1945-ben az orvosi Nobel-dijat), nemcsak a legtöbb fertőző betegségnek találta meg a hatékony ellenszeret, de az antibiotikumokkal kapcsolatos kutatásokat is lehetővé tette. S mégis, ez a lenyeges felfedezés, úgy látszik, a tudományosnak semmiképpen nem nevezhető véletlenek es hanyagságok elképesztő ósszjátékának volt a következ­ménye. Eddig csak legendákat olvashattunk a tudósról. Ilyen volt Andre Maurois klasszi­kus hagiografiája, amely La Vie d’Alexandre Fleming címen jelent meg 1962-ben, Párizs­ban. Maurois szerint minden 1929 nyaran kezdődött. Amikor a Sainte-Mary kórház laboratóriumában, amelynek Fleming volt az igazgatója, az akkor negyvenhét esz- tendós professzor alaposan szemügyre vett egy dobozt, amelyben , baktérium- törzseket tenyésztett, Fleming meglepet­ve tapasztalta, hogy a staphylococcusok, amelyekkel a táptalajt beoltotta, csak a dobozba véletlenül belekerült zöldes penész korul fejlődtek ki teljesen. Az ano­máliát, állapította volna meg Fleming, az idézte elő, hogy egy elterjedt gomba­fajta, a penicillium notatum behatolt a baktériumtenyeszetbe. Fleming szerint a gombafajta hatóanyagának, amelynek a penicillin nevet adta, baktériumölő hatá­sa van. Csupán az a bibi, hogy korántsem igy történtek a dolgok. Mindez már 1970-ben bebizonyosodott, amikor Fleming egykori asszisztense, Ronald Hare, aki épp The Birth of Penicillin cimü művén dolgozott, megpróbálta megismételni a kísérletet. Hamar be kellett látnia, hogy a baktériu­mok elszaporodását semmiben sem befolyá­solja a penesz, ha azok sarjazdása után kerül a dobozba. A penesz csakis akkor aktiv, ha a sarjadzás előtt jut a táptalaj­ba. Apró figyelmeztetés, ám arra elég, hogy igazolja azt a minden részletre ki­terjedő kutatómunkát, amely azóta lehető­vé tette a tények pontosabb rekonstrukció­ját. Ennek fényében ma már jól látni, hogy a penicillin felfedezése a véletlenek döbbe­netes sorozatának köszönhető. Az első véletlen: a harminchárom eszten­dős Fleming az első világháború kezdetén megkapja a katonai behívóját. Mivel már akkor szakértője a bakteriológiai kutatások­nak, egy katonakórház sebészeti osztályá­ra kerül. Ott többször is szembesül a tény­nyel, hogy az akkor használt vegyi fertőt­lenítőszerek nem is annyira a mikrobákat pusztítják el, mint a szervezet eleven sejt­jeit. Fleming megértette, hogy hatékonyabb fertózesgátló gyógyszerekre van szükség. A másik véletlen az volt, hogy Flemin- get a legnagyobb jóakarattal sem lehetett gondossággal vádolni. Mi tagadás, hanyag, rendetlen ember volt. Kollégái szerint nem egyszer előfordult, hogy baktériumkul- turák tenyésztése közben elfelejtette el­rakni a dobozokat, sőt legtöbbször el se mosta őket. Egy alkalommal, mielőtt elment volna szabadságra, minden kultúráját ósszevisz- sza hányva besöpörte az egyik sarokba, hogy helyet csináljon egy Pryce nevezetű munkatársának. Mig Fleming vakációja alatt különösen hideg idő járta, a staph-ylo- coccusok nem fejlődtek ki a kultúrában, egy másik munkatárs, La Touche penész- gombáinak azonban épp ez a nedves-hűvös időjárás volt az ideális. Ezután Pryce ment szabadságra. Am az '6 szabadságideje alatt szokatlanul meleg volt, főleg a rosszul szigetelt, fülledt labo­ratóriumokban. A staphylococcusok fejlőd­ni kezdtek, mintha csak autoklávba helyez­ték volna őket - persze csak azon a helyen, amelyet a betolakodott penészgombák szabadon hagytak... Amikor a két férfi ismét találkozott, Fleming nagy nehezen rászánta magát a nagytakarításra. Mielőtt a kultúrákat kidobta volna a szemétbe, ösztönösen fel­nyitotta Őket. "Nini, micsoda muris dolog!" így fedezte fel, hogy a penészgombák meg­akadályoztak a staphylococcusok elszaporo­dását. _ ( Egy évre ra Fleming a British Journal of Experimental Pathology hasábjain közölt tanulmányában leírta, hogy a penicillin nemcsak a staphylococcus, hanem a strep­(folytatás a 15. oldalon) Rövid, súlyos betegség után, 87 éves korában ( elhunyt Páger Antal Kossuth-di- jas kivaló művész, a Vígszínház tagja. * Egy tévényilatkozatában mondotta nem­rég a 85 évet már elhagyó Páger Antal, hogy katonaruhában volt, amikor az első világháború után egy vidéki színigazgató leszerzÖdtette. Nem is volt akkor más ruhája a makói kisemberek frontot járt fianak, aki színművészeti főiskolát sem végzett, mégis rögtön kitűnt - akar ope­rettet játszott, akár komoly drámaszere­pet. A huszas évek eleji vándoresztendők után Szegedre szerződött, a vidék egyik legrangosabb színházába, ahol olyan part­nerei lettek, mint az Erdélyből akkor oda­került, fiatal Dayka Margit. A huszas évek legvégén már Budapestre hívták a "Tóni­nek" becézett, tehetséges, fiatal színészt, ezt a "minden szerepet és helyzetet rögtön felismerő, vérbeli komédiás"-t, ahogy egyik első pesti igazgatója, Bárdos Arthur nevez­te Őt. Páger a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban, többek mellett, Molnár Ferenc Liliomának címszerepét játszotta el - oldalán Dayka Margittal, mint Juliké­val - es Hunyadi Sándor legjobb komédiái­nak vezető szerepeit; s hamar felfedezte ot az 1933-ban megindult magyar hangos­film is. Egyike volt ő azoknak, akik még viszonylag nem sokat mondó filmekben is olyan figurákat alkottak, akik nem pusz­tán a történetek megfogalmazóinak fejé­ből, hanem a magyar földből, a különböző tájak izeiből keletkeztek. A negyvenes évek elején Dél-Amerikába menekült. 1956-ban erkezett vissza, felismer­ve, hogy másutt nem tud színművész lenni, mint hazájában.. Es az utolsó percéig muta­tott nagy alakításai - a Vígszínházban és a Pesti Színházban ugyanúgy, mint a film­vásznon - azt bizonyítják, hogy Pager nagyszerű "komédiái" értéke nem szenvedett kárt a dél-amerikai esztendőkben. Nem pusztán hazatalált, haném meg is újította a jellegzetesen magyar színjátszást, "Vérbeli komédiás..." - a kelleténél gyak­rabban használjuk ezt a kifejezést. Páger Antal azonban az volt, az utolsó csepp véréig­A. iSST \ Legelőnyösebben líra» ) * Konramtz Ajándékautó Szolgálaton kérésztől ^NOMwny ajándékozhatja mag rokonait, Ismerőseit gépkocsival. Részletes tájékoztatónkat és árjegyzékünket kívánságára megküldjük, valamennyi általunk árusított gépkocsitípusról. Ajándékautó Szolgálat Budapest YL, Népköztársaság útja 17* 1371 Telex: 225151, 225152 *«-• 530-511 i .

Next

/
Oldalképek
Tartalom