Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-12-25 / 49. szám
Thursday, Dec. 25. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 11. A 18. . szazad első évtizedeinek francia és angol tózsdespekulacioi révén hihetetlen gyorsasággal gazdagodtak meg és szegényedtek el polgárok es arisztokraták, sŐt, egyes egyházi rendek, igy a jezsuiták is forgatták vagyonukat a tőzsdén. Felélénkült es általánossá vált a váltoforgalom, s mert hazárdjátékosok egymás váltóit is elfogadták, a tétek megsokszoroződtak. Velencében, mely a középkori világhatalmi központból amolyan 18. századi Las Ve^asszá züllött, tömérdek hivatásos kár- tyás fosztotta ki egymást és az odatodulo idegeneket. A többnyire önkényesen felvett grófi és bárói címet viselő itáliai szerencselovagok végigjárták egesz Európát, s a legelőkelőbb arisztokratak, sőt királyok sem vetették meg, hogy játékasztalhoz üljenek velük. A 18. szazad ugyanakkor a szexual- erkölcsi formák hihetetlen fellazulásának kora is. Az egyház befolyásának csökkenésével egyidejűleg még nem alakultak ki a férfiak és nók közötti kapcsolatoknak a ma is elfogadott, lényegében polgári formái. A házasság a társadalom jelentős rétegei számára egyszerű formalitás volt, és nemcsak fÖurak és gazdag polgárok, de uralkodók is igénybe vették a keritők szolgálatait. Virágzott a prostitúció, ami az egyedülálló fiatal nők számára elfogadott kereseti forrásnak számított. A rendszeressé váló utazások valóságos iparagga fejlesztették a leánykereskedelmet. A keritok a legmagasabb köröket is kiszolgálták, hiszen számos korabeli uralkodó valóságos háremet tartott fenn. A 18. századi európai társadalmak sajátos katonai, gazdasági, kulturális es egyéb természetű igényei adnak magyarázatot annak az uj, átmeneti embertípusnak a megjelenésére, melyet kalandor értelmiséginek nevezhetünk. De ne gondoljuk, hojgy az ehhez a típushoz tartózó emberek mar az uj, formálódó polgári világ gyermekei voltak: ezer szállal kötődtek a babonákkal és hiedelmekkel terhes múlthoz. Meglepő karrierjeiket csak egy látszatra szilárd, de valójában már bomladozo, intézményeiben még feudális, de a polgári fejlődésnek lassan utat engedő Európában futhatták be. Elsősorban a leghíresebb korabeli kalandor, Giacomo Casanova tér- jedelmes Emlékiratai örökítettek meg az utókor szamara ezt a sajátos kalandor értelmiségi társadalmat. A bennük szereplő mintegy 2500 személy kozott több tucat, hozzá hasonló kétes egzisztencia szerepel, akiknek életrajzait más korabeli memoárok és monográfiák adataival kiegészítve egyedülálló képet nyerhetünk a XVIII. századi kalandor értelmiségiek érvényesülési lehetőségeiről, és arról a színes világról, melyben pályájuk feliveit, majd lehanyatlott. AZ ÉRVÉNYESÜLÉS ÚTVESZTŐI A kalandorok, e hazátlan, a különböző fejedelmek, államok és más hatalmasságok szolgálatában álló férfiak ervenyesúlésé- re a reneszánsz óta a hadsereg nyújtotta a legnagyobb lehetőséget. Mivel a kalandoroknak nem volt sem birtokuk, sem pedig vagyonuk, társadalmi helyzetükből adódóan "kilógtak" a rendi társadalomból és nagy számban álltak be zsoldos katonának. A késő középkori és kora újkori Itália viszonyai kedveztek a különböző nemzetiségű zsoldosoknak, akik érdekeiknek megfelelően cserélgették megbízóikat, és elég bátrak meg elszántak voltak. Ha ezek a férfiak a fegyverforgatás tudományán túl rendelkeztek megfelelő szervezőkészséggel is, zsoldos hadvezér, condottiere válhatott belőlük. A 15. és 16. századi kalandor zsoldosok meg nem rendelkeztek sem komolyabb stratégiai, sem pedig műszaki ismeretekkel. Rettenthetetlen elszántságuk és kegyetlenségük réven emelkedtek ki a kortársaik közül, akik kiközösítették őket, mert háborúban és békében számtalan gyilkosságot és rablást követtek el. E durva kalandor zsoldosok még nemigen hagytak maguk után emlékiratokat, melyekből megismerhetnénk egyéniségüket, erkölcsi felfogásukat. Kivételt képez az az Alonzo de Contreras nevű, 1582-ben született spanyol zsoldoskapitány, aki 1610 körül egy romai kocsmában tizenegy nap alatt papírra vetette az emlékiratait. Ezekből kitűnik, hogy e zsoldos kalandort még elsősorban határt nem ismerő kegyetlensége különböztette meg katonáitól: foglyainak habozás nélkül levágta az orrát és a fülét, gátlás nélkül megölte a barátnőjét és vele együtt rajtakapott szeretőjét. Ugyanakkor Contreras. rendkívüli ellenálló képességgel rendelkezett: volt gályarab, túlélt több mérgezési kísérletet, kibírta a kínvallatást is. Közben pedig számolat- lanul szórta a különböző uton-modon szerzett pénzt, s egyik napról a másikra élt, mint a kalandorok általában. De a 18. századi hadseregben, ahol már megszilárdult a fegyelem, az öldöklés már nem volt vonzó perspektíva a kalandorok számára. A földrajzi felfedezéseknél sem volt többe szükség rájuk, hiszen Cook vagy Bougainville expedícióiban már nem jutott hely nekik. Katonai babérokra elsősorban Kelet- es Dél-Ejirópában számíthattak, de már itt sem vitézségük, hanem szervezokeszsegük es diplomáciái rutinjuk révén. A 18. századi katonáskodó kalandorokra az is jellemző, hogy többségük politikai emigráns, vagy annak leszármazottja. Az Angliából elűzött, magának a kontinensen egzisztenciát kereső Stuart-emigrácio tagjai közül számosán szolgáltak az orosz és a porosz hadseregben. Persze, ezeket a külföldi uralkodók szolgálatába álló arisztokratákat fenntartással lehet csak kalandornak nevezni, hiszen ha birtokaikat el is veszítettek, a címeik valóságosak voltak. A Rákóczi-szabadságharc emigránsai, illetve ezek leszármazottai kozott viszont már nem is egy valódi kalandor akadt; mar az is sokatmondó, hogy a fejedelemmel Franciaországba került magyar nemesek megélhetésének biztosítására XIV. Lajos egy játékkaszinó, a Hotel de Transsylvanie felállítását engedélyezte. Nem akarjuk részletesen ismertetni az egyes kalandorok eseménydüs életét. Meg kell azonban említeni a fényes haditetteket végrehajtó, s hol Nagy Frigyest, hol pedig Maria Teréziát szolgáló Trenk Frigyest, aki az 1790-es magyar országgyűlés követei kozott rendkívüli népszerűségnek örvendett, s akinek Macedóniai vitéz című zsarnokellenes munkáját a később kivégzett jakobinus, Lackovics János fordította le. (Trenket viszont a jakobinusok fejezték le, Párizsban: 1794 júliusában küldték a guillotine alá.) A XVIII. században akadt még számos hasonló, a katonai szolgálatban bravúrokat végrehajtó, de fegyelmezetlen, az ellenséghez habozás nélkül átklló kalandor. Ilyen volt például a hires Claude-Alexandre Bonneval gróf, aki előbb XIV. Lajos tisztjeként tüntette ki magát, majd miután meggyűlt a baja a külügyminisztériummal, átállt az osztrákokhoz. Savoyai Jenő alvezéreként vett reszt a török kiűzésében a Temesközből és a Bánságból, s a péterváradi csata után, melyben súlyosan megsebesült, al- tabornaggyá neveztek ki. Később a császár Spiélbergbe záratta. Innen Velencébe szökött, majd a szultánnak ajánlotta fel szolgálatait. Felvette az Ahmed pasa nevet, áttért a mohamedán hitre és a torok tüzérség tábornokaként, a Porta legtekintélyesebb tanácsosaként halt meg. Bonneval pasán kívül más kalandor értelmiségiek is szolgálták a fényes Portát, s futottak be karriert Konstantinápolyban. Közülük magyar származása miatt is kiemelkedik a hírneves Tóth Ferenc jjjróf, francia generális. Ö a francia szolgalatba állt Bercsényi huszárkapitány, Tóth András fia volt, s maga is huszártiszt. Mindketten vitézül harcoltak az osztrák Örökösödési háborúban, majd a fiú elkísérte az apját Konstantinápolyba, aki ott francia megbízásból tartózkodott. Amikor Tóth Ferenc az 1760-as évek elején visszatért Párizsba, ott "idegen nevű, támasz nélküli és nyolc évig távol volt", azaz kétes egzisztenciának számított. Hiába ostromolta különböző beadványokkal a versailles-i udvart és kérte, hogy újra keleten adjanak neki feladatot, először Svájcba küldték, titkos ügynökként. Azzal bízták meg, hogy szítson lázadást a svájci Neuchatelben, mely akkor porosz fennhatóság alatt állt. Végül a krimi kan udvaraba, Bahcsiszeráj- ba küldték, ismét csak ügynökként. Tóth Ferenc az l770-es orosz-török háború kitörése után hajtotta ve’gre legnagyobb fegyvertényét, átszervezte a török tüzérséget (és megerősítette a Dardanellákat. A vitéz huszártiszt 1772-ben ágyúöntödét alapított Konstantinápolyban, mégpedig úgy, hogy csak nehány francia könyvet olvasott el a témáról. "Sohasem láttam ágyúöntödét, St. Rémi munkája és az Enciklopédia volt egyedüli útbaigazítóm" - írja emlékirataiban (Memoires sur les Turcs et Tatars, 1784, Paris). Ennek ellenére agyúi kiválóan beváltak, s elűztek a Dardanellákról a carnö hajóhadat. Az orosz tengeri expedíció kudarcát Casanova azzal magyarázza, hogy Orlov herceg, a flotta parancsnoka nem bízta rá az áttörés irányítását. (Tóth Ferenc generális különben a francia forradalom elől Magyarországra emigrált, s itthon halt meg 1793-ban.) Kalandorok a 18. században MAGYAR FOGORVOS | I Dr, KALKÓ ILDIKÓ I A A New York Egyetem Fogorvosi Karának f tanársegéde . A korszerűen felszerelt rendelőjében | *7*52 64 Ave Forest Hills, NY. ( (közel a Queens Blvd-hoz az N és I GG földalattival) A Rendel minden nap | 1 előzetes bejelentés alapján. * I FOGHÚZÁSOK * TÖMÉSEK * KORONÁK I * HIDAK • GYÖKÉRKEZELES (Root canal) * ft PROTÉZISEK • MODERN KOZMETIKAI A * BONDING * Gyors javítások I | Telefon: (7169 275-7552 A Biztosításokat elfogad *
