Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-12-18 / 48. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 18. 1986. Diderot és az Enciklopédia sót minél gyakrabban illik is. Diderot [1713-1784] élete összefonódik az Enciklopédia nagy kalandjával. Es itt nemcsak arról van szó, hogy milyen leleg- zetelállito, hanem arról is, hogy milyen vihart kavard és kedélyborzoló történelmi esemény volt ez Franciaországban a XVIII. században. Denis Diderot AZ IGAZI KOSOK (folytatás a 3. oldalról) zásu képviselő is - hősnek nevezik, kijelentve, hogy jogi védelmére hajlandók adakozni, sót másokat is felszólítanak erre. Mielőtt bárki is a zsebébe nyúlna, hogy hozzájáruljon North alezredes ügyvédi költségeinek fedezéséhez - mintha Northnak és a billiós pénzügyi alappal rendelkezi CIA-nek erre szüksége volna - engedtessék meg, hogy elmélkedjünk egy kicsit a hósiesseg fogalma fölött. A Webster szótár megállapítása szerint a hósiesseg lényegében egy nemes ügy védelmében kifejtett bátorság, helytállás. Amerikában milliószámra vannak és voltak hósók. Hősöknek tekinthetünk minden bányászt, aki minden nap kockára teszi életét, hogy társadalmunk működését lehetővé tevő energiához előteremtse a szenet. Hősöknek tekintünk minden mozdonyvezetőt, minden tűzoltót, a felhőkarcolók építésén dolgozó munkásokat. HŐsök azoknak az orvosoknak a százai, ezrei, akik gyakran életük kockáztatásával dolgoznak, kutatnak az emberiseget fenyegető betegségek okainak feltárásán. HÓs volt minden amerikai katona, a II. világháborúban. Hősök a békemozgalomban faradhatatlanul dolgozó tudósok, orvosok, papok, akik a háború veszélyének elhárításán és kiküszöbölésen dolgoznak. Az ország e szempontból a hősök országa, mikent minden országban a tisztesseges dolgozók, embertársaik életét előmozdító emberek tevékenysége megközelíti a hősiesség fogalmát. De hogy North alezredes hős lenne? Az az ember, aki kitüntetései javat egy olyan háborúban, a vietnami háborúban nyerte el, amelynek igazságtalan mivolta az Egyesült Államok népet annyira felháborította, hogy eltávolították a közéletből akkori elnökünket, Lyndon Johnsont! Hogy hős volna az az ember, akinek másik hőstette a parányi Grenada elleni támadás előkészítése és végrehajtása volt! Hogy hős volna az az ember, aki harmadik "hőstettét" úgy az amerikai mint a nemzetközi törvény megszegésével, a nicaraguai kikötő aláaknázásaval hajtotta végre! Bátornak bátor volt, de nem hős. Önmagáról állít ki erkölcsi bizonyítványt az, aki ezt állítja! TERJESSZE LAPUNKAT Kitűnő Hentesáru TIBOR’S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok, stb. # HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATOK 1508 Second Ave.,(78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 gondolkodással, sem pedig a szivjósággal. Alapos megfontolás után el kell hárítanunk minden dogmát és teljesen ószinten, teljesen józanul, gondosan, kíméletlen következetességgel újra meg kell vizsgálnunk eszméinket, mert "Az ember az egyetlen fogalom, amelyből kiindulhatunk, és amelyre visszavezethetünk mindent" - mondja ki meg világosabban az Enciklopédia cimü cikkben. "Az embert a középpontba helyezzük, mint ahogyan a Világegyetemben is ott van..." "A nép fia es a tudós mindig egy- kent követelhet és tanulhat az Enciklopédiától." r A hatalom nemely formája esetén nagyméretű nevelómunkába kezdeni ugyanannyi, mint felforgatni. Az egesz reakció szövetkezett az Enciklopédia ellen, amelynek terjesztése súlyosan fenyegette volna a máris zbtyógö államgépezetet, és felszította volna a népi elégedetlenség megnyilvánulásait. Az országban nagy volt a nyomor, amelynek romboló jelleget igy határozta meg Diderot: "Kevés az olyan erős jellem, akit a nyomor hosszú távon ne gycjzne le és ne al- jasitana el. A szegény nép megdöbbentően ostoba. Nem is tudom, miféle tekintély révén huny szemet jelen nyomora felett es az öregségében reá váró még nagyobb nyomor felett..." Avagy a fenti mondat tálán nem áll közel a lazadasra való felbujtáshoz? Amelyet a következő meghatározás még inkább alátámaszt: "Napszámos: kétkezi munkás, aki naponta kapja a fizetséget. Mivel ez az emberfajta teszi ki egy-egy nemzet legnagyobb részét, minden kormánynak az ö sorsával kell leginkább törődnie. Ha a napszámos nyomorúságos, a nemzet is nyomorúságos..." Az Enciklopédia-háború 25 esztendeig tartott. Diderot legszebb éveit szentelte neki. Hogy befejezhessék ezt a kollektiv munkát, lemondott a nyugalmáról, a gyors irodalmi dicsőségről. Semmi sem állította meg, semmi sem szegte kedvét. Még a legfőbb munkatársak nagy port felverő pártútése sem, akik cserbenhagyták, mert gyávák vagy megalkuvók voltak. A legviharosabb a Rousseau-val való szakítás volt, Diderot-nak ez fájt a legjobban: Rousseau-t egyre nagyobb mértékben zavarta hajdani barátainak ateizmusa es materializmusa, szembefordult hát velük, kegyetlenül és hevesen támadta Diderot-t és d'Holbachot. Ahhoz, hogy egy ilyen nagyméretű müvet ily nehéz körülmények közt véghez vigyen valaki, sem a bátorság, sem a lángelme, sem a kivételes felkészültség nem elegendő alap. Az a kitartás és fó'ként az az emberszeretet is szükséges hozzá, amely Diderot életére és jellemere rányomta bélyegét. Hermine Kallus * 1789 előtt a politikai bíróságot nevezték parlamentnek Franciaországban. Nincs kerek évforduló, semmiféle különleges alkalom nem késztet bennünket az alábbi irás közlésére. Az a véleményűnk azonban, hogy az emberiség lángelméiről szólni ünnepi jubileumok nélkül is szabad, Két tábor alakult ki. Egyikbe a fennálló rend hívei, másikba pedig az uj humanizmust pártoló filozófusok és barátaik tartoznak. Úgy tetszik, mára elfelejtettük, túlságosán is keveset emlegetjük azt a valóságos "enciklopédista háborút", amely végigkísérte a XVIII. század nagy részét és amelynek csatározásai előkészítettek az 1789-es nágy csatat. A parlamentben* az elvakult szónokok habzó szájjal átkoztak az Enciklopédiát, a bölcselőket. Úgy veitek, igazan nem ártana, ha példát statuálva legalább egyet elégetnének közülük: a legvakmerőbbet, a legveszedelmesebbet, Diderot-t. Megint felbukkantak a sötétség bajnokai es az Enciklopédia ellen dolgoztak. A vaskos és alapvető köteteket at akarták adni a pornak es a feledésnek. Azt terjesztették, hogy elvakultak, hogy nem elég érdekesek, hogy halálosan unalmasak. Valóban szükség volt ra, hogy elvegyék az emberek kedvét ettől az olvasmánytól; hiszen olyan közrendet fenyegető, veszélyes cikkeket tartalmazott, mint például: "NEGER: az európaiak több évszázada kereskednek azokkal a négerekkel, akiket Guineában meg Afrika más vidékéin szednek össze, hogy tarthassak azokat a gyarmatokat, amelyeket Amerikában több helyütt, valamint az Antillákon létesítettek. Azzal próbáljak igazolni ezt a természetes joggal ellenkező ocsmany kereskedelmet, hogy azt állítják: e rabszolgák szabadságuk elvesztésének fejeben általában meglelik lelki üdvüket." A hűséges Jeaucourt lovag alabbi sorai nem kevésbé ellenkeztek a hagyományos elóiteletek szellemének megőrzésével: "...eszünkbe jutnak azok a borzalmak, amelyeket a zsidóknak kellett elszenvedniük Jézus Krisztus óta, az a vérfürdő, amelyet nemely római császár alatt rendeztek, valamint az, ami valamennyi keresztény allamban oly sokszor megismétlődött..." Az Enciklopédia valamennyi cikkében tapasztalható a legfőbb cél: tanítani, jobbá tenni, felvilágosítani az embert, tudatára ébreszteni, hogy felelős az emberiségért. A türelmetlensegról vallott nézetet bevezetvén Diderot igy szolt az olvasókhoz: "Emberek, szeretlek benneteket, baromi legyen is a meggyózódéstek..." Arra kéri, szálljon mélyen magába és vesse el a türelmetlenség szellemet, amely kegyetlenné és igazsagtalanná teszi az egyént, amely nem fér össze sem a tisztességes
