Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)
1986-12-11 / 47. szám
Thursday, Dec. 11. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A karácsony eredetileg szeretet és szelid- seg ünnepe, de ez az értelme mindinkább elhomályosul. A kereskedelem, a fogyasztás ünnepe lett karácsonyból. Az Ádvent- nel, a lélek meghitt felkészülésénél hosz- szabb időre terjed a kereskedelmi csúcsforgalom, és ennek van valami tagadhatatlan sivársága. Pótkarácsony lett Karácsonyból, pótcselekvés az előkészületekből. Igaz, a Háromkirályok, akik József Attila verseben tűnnek fel, ajándékokat hoztak, akárcsak Maulbertsch sümegi freskóján, melyen fehéren világítanak a dunántúli falvak tojásai. Nem kell vallásosnak lenni annak, aki a szeretet ünnepére vágyik, a család ünnepere -, de kérdés, hogy az emberek többsége erre vágyik-e? Örömünnepnek is felfoghatjuk a Karácsonyt, ahogyan azt Párizsban láttam, életem legkülönösebb karácsonyán, amikor senki sem marad otthon, hemzseg a nép az utcákon, mint nálunk Szilveszterkor, s az éttermek karácsonyi vacsorájára hetekkel korábban kell helyet foglalni. Itt a karácsony épp a családon- kivüliség ünnepe, vagyis a barátságoké. Vagyis akármennyire sivár az üzleti Advent tolongása az áruházakban, még az ünneplésnek ez a formája is fenntart egy lényeget, melyhez érdemes közelebb férkőzni. A Karácsonyt nem lehetett kitörölni az embereknek, ha nem is a tudatából, de inkább az ösztönéből. Emlékszem egy esztendőre, amikor a cigányzenekarok kényszeredetten és megszeppenten egesz Karácsony éjjelén játszottak az üres étteremnek, mert az ilyenfajta zenéléssel remélték egyesek eltörölni a Karácsonyt. A Karácsony azonban Karácsony maradt, és a derék Télapó nem más - mint eufemizmus. A Karácsony nem tájhoz kötött ünnep, mert ha nálunk fenyőfával és millióval jár is, Brazíliában babérból font karácsonyi koszorút láttam, és Názáretben aligha lehettek fenyők vagy éppenséggel hó. A szeretet és szelídség ünnepe - es a fantáziáé. A fogyasztói láz és a különböző tájszólások mélyén maradt valami az ünnep kezdeti értelméből, ez a valami azonban nem elég, még akkor sem, ha legalább ennyit is óvnunk kell belőle. A világ nem szelíd és hiányzik belőle a szeretet, vagy legalábbis kevés. Az erőszak világában élünk, agresszív világban, és mi sem távolibb Karácsony lelkületétöl, mint az erőszak. Az, aki a názáreti karácsonyon született, szintén az erőszak áldozata lett, és szüleinek már megszületése után menteniük kellett öt az erőszak elől. Az evangéliumi történet egészen modern es benne csak az állatok idilliek. Hány újszülöttet mentettek azóta és mentenek ma is Heró- desek elől, sőt vannak földrészek, ahol már mentésre sem vállalkoznak. Aki Názáretben született, nyomatékosan szelídnek és alázatos szivünek vallotta magát - és mégis a gőg, a dölyf micsoda örjöngessel vonult végig a történelmen, az ö nevében. Az emberek ragaszkodása a Karácsonyhoz, a Karácsony bármilyen formájához, némileg igeret és biztosíték, hogy új Karácsony jön és vele együtt visszajön valami a Karácsony rejtett lényégéből. Mert ez a lényeg nemcsak az istenhivóket érinti, hanem azokat is, akik nem hisznek. A Karácsony népszokás is, de több is annál: a lélek megérintettségének legalábbis a pillanata. Letérit, ha mégoly rövid időre is, a rossz megszokás útjáról, ahova az ember csakhamar visszatér - a legközelebbi Karácsonyig. Van azonban a Karácsonynak egy tragikus lehetősége: a karácsonyi magány mélyebb minden más magánynál, a széthullott családok, az eltűnt rokonok és barátok emléke kisértetként jelenik meg, és tőlük gyászünneppé is válhat ez az ünnep. De a magánynak és veszteségnek ez az érzése talán hasznos is lehet, mert az önmagunkkal való leszámolás szükségét ébreszti föl, új úton indít el, vagy megvilágosit. Mert a megvilágosodás többet jelenthet egy ünnephez, mint egy tragédiához kapcsoltan. íme, a Karácsony másik oldala, és ami ezzel jár, az talán inkább a kegyelem müve, mint a boldog lótás-futásé, amelyben magáról megfeledkezik az ember. Igaz, a Karácsonynak a külsőségei i fontosak, a gyertyák éppúgy, mint az ajándékok, és a halas vacsora. Mert annyiféle Karácsony van, de a külsőségek ezeket összefogjak. Van a gyermekkarácsony, fiatal házasok Karácsonya, mely a kapcsolatot erősíti, van a szülök Karácsonya, amikor adunk, és van az özvegyek, a magányosok karácsonya. Van karácsony, melyen nem gyújtanak gyertyát. Az ilyen Karácsonyokat is számon tarthatjuk, ha utcánk ablakain végigtekintünk. Nem biztos, hogy emezeke a legrosszabb Karácsony, mert azt, amire ez az ünnep rá akar vezetni, ok talán hamarabb értik meg. A Karácsonyok emlékében összesurusödik a történelem, mert minden korszak más Karácsonyt ünnepel, es minden Karácsonyban az egész korszak benne van. Mint minden evben, ma is várom a Karácsonyt, és előre félek is tőle. A régi Karácsonyok megismételhetetlenek, és a Karácsony egyhamar olyan lesz, mint a vendég, akire várunk, de nem jön el. Az ünnep eljön, de nem jönnek el vele azok, akik valamikor vele jöttek. Vagy talán igazi önmagunk jön el ilyenkor, mint legritkább vendég? KARÁCSONY Legalább húsz fok hideg van, Szelek és emberek énekelnek A lombok meghaltak, de született egy ember, Meleg magvető hitünkről Komolyan gondolkodnak a földek, Az uccák biztos szerelemmel Siető sziveket vezetnek, Csak a szomorú szeretet latolgatja, Hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, Fa nélkül is befúl az emberektől; De hova teszik majd a muskátlikat? Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég S az újszülött rügyező ágakkal Lángot rak a fázó homlokok mögé. József Attila j * KontmiMx Ajándékautó IsolfálatoB keresztül ajándékozhat!« oi«f rokonait» Ismerőseit gépkocsival. készletei tájékoztatónkat éi árjegyzékünket királyságára megküld jak, valamennyi általunk árusított gépkocsitípusról. Konstsmex A jándékanté Szolgálat Budapest YL, Népköztársaság útja 17. 1J71 Na: 225151, 225152 I** 530-511 i , • r**s» *........******** SÖTER ISTVÁN: ^{a^ác^cnueni
