Amerikai Magyar Szó, 1986. július-december (40. évfolyam, 27-49. szám)

1986-12-11 / 47. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 11. 1986. EGY FARMER KÁLVÁRIÁJA LUSZTIG IMRE RIPORTJA TASNÁDY T. ALMOS: Európai árbizottság Nicaraguáért BRÜSSZEL. Az Egyesült Államok elnökének szavahihetősége kérdéses lett, miután kiderült, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem nagy lovagja nem csupán egy szerepet játszott. A kulisszák mögötti szerep jelentőségét az sem csökkenti, hogy az első európai felháborodáshullám után kiderült: nemcsak az USA, de más országok is, közöttük Svájc, Izrael, Ausztria, NSZK és Anglia szintén szállítottak fegyvereket Iránnak. Noha közismert, hogy a nagyhatalmi politika kacskaringéi gyakran érthetetle­nek az u.n. egyszerű emberek számára, vezető államférfiak szavahihetőségének kérdésessé válása egyben újabb kérdéseket szül, kétségekhez és bizalmatlansághoz vezet. Többek között a "nicaraguai agresz- szió" tekintetében is. Jef Sleeckx, a belgiumi szocialista párt képviselője, aki most tért vissza nicaraguai látogatásából, aligha osztja Reagan elnök nézeteit. De nem csupán 6, hanem 9 euró­pai ország szocialista és kommunista kül­döttei sem, akik annak érdekében tömö­rültek európai árbizottságba, hogy őrköd­jenek az Egyesült Államok dél-amerikai politikája fölött. A bizottság egyik célja rábírni a külön­böző nemzeti parlamenteket a Nicaraguá­val szemben alkalmazott agresszió és az amerikai gazdasági bojkott, valamint az anti-szandinista kontráknak nyújtott ame­rikai segítség elitélésére; arra törekedni, hogy nemzetközi együttműködés alakul­jon ki Nicaragua fejlődésének megsegíté­se érdekében. A konkrét szolidaritás ötle­te oly nagy visszhangban részesült, hogy noha a kezdeményező belga Sleeckx arra számítani sem mert, a francia szocialis­ták és kommunisták, akik a FCF-PS koalí­ció felbomlása óta nem tettek közös nyi­latkozatot, most együtt csatlakoztak a felhíváshoz. Sleeckx, aki második alkalommal tartóz­kodott hosszabb ideig Nicaraguában, ki­jelentette, hogy habár természetesen elé­gedetlenséget tapasztalt a rendkívül súlyos gazdasági helyzet miatt, kétségtelen, hogy a nicaraguaiak még mindig egységesek az amerikai agresszióval szemben. * * A "MEGRÉMÜLT" MR. SHULTZ A Szenátus Vizsgaló Bizottsága előtt tett tanúvallomásában George Shultz, kül­ügyminiszter ezt mondta: " Enyhén szólva megrémülve vettem tudomásul, hogy John J. Kelly, libanoni nagykövetünk többet tudott, mint én, az Iránba küldött hadifelszerelésekről és a kontráknak átutalt milliókról." Ez volt a sok "bomba" közül az egyik, ami felszínre került a Vizsgáló Bizottság kihallgatásán. * ANTAIBAO. A Kinai Népköztársaságban 800 millió dollár befektetéssel és több szász munkás alkalmazásával befejezéséhez közeledik az ország legnagyobb szénbányájá­nak építkezése. Évente 13 millió tonna szenet termel majd ez a banya. Az amerikai Occidental Petroleum vállalat is resztvett a bánya építésében több, mint 120 millió dollar befektetéssel. Duane Kruse, Mount Carroll, 111.—i község lakója szójababot vetett az állam észak- nyugati részén lévő farmján. Naplemente­kor befejezte munkáját. Leszállt traktor­járól és autójával hazament vacsorázni feleségével és négy gyermekével. Másnap, amikor kiment a földjére, hogy folytassa a vetést, nem találta a traktorját. A trak­tor eltűnt. Kruse úgy vélte, hogy a Production Credit Association, (PCA) a szövetségi kormány egyik közege elkobozta azt, mivel nem tudta fizetni a felvett kölcsön utáni kamatot. Bíróság elé idézték. Rapp biró megkérdezte tőle, hogy hol van a traktor? Kruse válaszában ezt mondta: "Fogalmam sincs, de úgy hiszem, hogy elkobozta a P.C.A.". A biró úgy látta, hogy Kruse nem mond igazat, határozatlan időre börtön­be vetette; mindaddig ott kell maradnia, amig nem mondja meg, hogy hol van a traktor. Csupán 10,000 dollár készpénz ellenében engedhetik szabadon. Kruse harmadik generációs farmer. Ki­lenc éves volt, amikor édesanyja egy szeren­csétlenség következtében nyomorék lett, apját 15 éves korában veszítette el. Közép­iskola után beiratkozott az egyetemre, állatorvos szeretett volna lenni. De egész­ségi állapota miatt otthagyta az egyetemet és visszatért a farmra. 19 éves volt, ami­kor megnősült. Négy gyermeket neveltek fel. Több száz szarvasmarhájuk van, sok tonna szénát, kukoricát és szójababot ter­melnek. 1973-ban Kruse 10 dollárt kapott egy bushel szójababért és ma örül, ha 5 dollá­rért el tudja adni. Az évek múltával a kölcsönkamat emel­kedett és a termelt áruk értéke állandóan csökkent. Mind több kölcsönt kellett fel­venni, hogy tudja fedezni a kiadásokat. 1982-ben 300,000 dollárt tett ki az adóssá­PERT NYÍRT MAXWELL HONFITÁRS LONDON. Robert Maxwell, a Felsőmagyar- országröl (Beregszász?) Angliába vándorolt 63 éves sajtőkirály a három millió 600,000- es napi cirkulációval rendelkező London Mirror tulajdonosa megnyerte t 375,000 dolláros rágalmazá- si perét a "Private Eye" nevű ugyan­csak londoni folyó­irat ellen. A "Pri­vate Eye" azt állí­totta Maxwellröl, hogy pénzért szeret­né megszerezni a bárói rangot. Köztudomású, hogy Angliában az ilyesmit elég gyakran pár százezer dolláros "csúsz­tató" pénzzel lehet megszerezni^ Az egykori felsömagyarországi fiú ma 200 millió dollárra tehető vagyonnal ren­delkezik. Állítólag progresszív érzelmű, támogatja a Labor Partyt, már csak azért is, mert úgy véli, az kerül hatalomra a legközelebbi választások alkalmával és igy érdemes jóban lenni a párttal és vezetői­vel. Ugyanis a miniszterelnök az, aki ajánl­ja a királynőnek, hogy kit üssön lovaggá vagy báróvá. ga. Egyezmény jött létre közte és a Pro­duction Credit Association között, mely szerint minden évben 100,000 dollárt kell fizetnie a kölcsön kiegyenlítésére. Ekkor jött a sherif és kérdezte, hogy hol van a traktor? Kruse azt mondta, hogy nem tudja. A biró nem fogadta el Kruse szavát és igy került börtönbe. Az újságíróknak Rapp biró ezt mondta: "Higyjék el, hogy naponta gyomorgörcsöm van, amikor Kruse bebörtönzésére gondolok. Tudom, hogy harmadik generációs farmer. Nagyon, nagyon szomorú ez az eset. Lát­juk a falusi élet eltűnését. De ha a bíróság képtelen egy szerződés betartásáról gondos­kodni, az az egyezmény létét veszélyez­teti." Kruse felesége el volt keseredve, mert képtelen volt betakarítani a termést se­gítség nélkül. Nagy meglepetésére egy reggel 40 szomszédjuk jelent meg a ház előtt: és késznek mutatkoztak segítő kezet nyújtani a termés betakarításánál. A környék farmerjainak helyzetét tükrö­zi vissza Sandy Schwenecker tanácsadó söhajtozása: "Oly sokan hullatják könnyei­ket - némán." De egyre több azon farmerek száma, akik nem sóhajtoznak, hanem cse­lekednek. A bírósági épület elé vonultak Kruse szomszédai és követelték Kruse szabadon- bocsátását. John W. Rapp Jr., a biró kijelentette, hogy ha Patrick J. O'Shaugnessey-nek, a Federal Farm Credit Service megbízott­jának nincs kifogása ellene, hajlandó Kru- set szabadon bocsátani. Kruse két hónapon át börtönben volt, csupán azért, mert a biró úgy vélte, hogy nem mondott igazat a traktor hollétéről. Ezzel szemben Ivan F. Boesky aki milliókat harácsolt a törvény megszegésével, még ma is szabadlábon van. TÁRGYALJÁK VANUNU ÜGYÉT Jeruzsálemben megkezdték a kémkedés­sel vádolt Mordechai Vanunu ügyének tár­gyalását. Azzal vádolják, hogy atomtitko­kat hozott Londonban nyilvánosságra. O volt az, aki az angol sajtónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Izrael­nek többj mint 100 atom­bombája van. Az izraeli kormány tagadta es tagad­ja ezt. Vanunu kilenc évvel korábban érkezett családjával Izraelbe. Eddigi rövid karrier­je folyamán először kitért a zsidó vallás­ból és keresztény lett, később kommunis­ta es palesztinai arabok úgyenek védelme­zője. Egy időben modellt ült, emellett mérnökként dolgozott a dimonai atomerő­műben, amig egyszer csak eltűnt, majd Londonban bukkant fel az izraeli atomar­zenálról szóló kijelentésével. Az izraeli titkos szolgálat állítólag ki­csempészte Angliából és most felelősség­re vonják. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom