Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 2. 1986. PAR SZÓ A VATIKÁNI ZSINATRÓL Irta: Keér Dezső Habár az emberiségnek jó pár fontosabb élet-halál problémája van, mint a Romai Katolikus Egyház válsága, mégis foglalkoznunk kell vele, mert szerves függvénye a világ menetének. A Rómában nemrég lezajlott Rendkivüli Vatikáni Zsinaton eddig példátlan, szinte forradalmi belső problémákat tárgyaltak, persze illően diplomatikus formában. A fenyegető pap-hiány, az also papsag szembekerülése a Vatikánnal, a 20 év előtti, néhai János pápa által vezetett "Vatikán-Kettő" Tanács rendkívüli, radikális, liberalizáló elvei ellen folytatott küzdelem, a püspökök követelései a pápától több önállóságért a saját országaikban, a feminista mozgolódás, papok nÓsülése, a katolikus hivök ellenállása oly tilalmakkal szemben, mint születés-szabályozás, aboroió, "gay" papok es hívók, stb. fcs végül a papi pályára jelentkező ifjak egyre csökkenő száma. Nincs eleg szeminaris- ta és még kevesebb fiatal nŐ akar apáca lenni. A két hetes római zsinat persze nem jelent valóban csupán két hetet. Az előkészítő tanácskozások egy éve folytak, és az "értelmező" viták újabb évekig fognak menni. De mindezen túl fennmarad a világos tény, hogy a 2000 éves ( Egyház alaU reng a föld. Ezért volt szükség egy rendkivüli zsinatra. Vegyük az első és legfontosabb dolgot: a Klérus egységét. Kívülállók úgy képzelik, hogy egy-egy utasítás kimegy Rómából és az egész ranglétrán át, érseken, püspökön át eljut a legkisebb falusi plébánosig, ki azt végrehajtja. Lehet, hogy ez igy volt 200 évvel ezelőtt. Ma azonban ezek a papok is látják, hogy a társadalom, melyben élniök és doleozniok kell, vagy elfogadja, vagy egyszerűen ignorálja a prédikációt, de vakon nem engedelmeskedik. Ha a hívőktől a templomban túl sok olyan dolgot követelnek, ami azoknak nem tetszik (pl. az aborció-tilalom), akkor lassan elmaradnak s egyszerre csak üres a templom es a pap fizetése sem jön össze. így a Klérus ma három rétegre oszlik. Elsőként a felső papságra, mint érsekek, püspökök, kik ezer éve a Vatikán és sajat helyi hatalmaik alátámasztásából éltek. Ezért kapták a nagybirtokokat és kiváltságaikat. A második réteg a középosztálybeli értelmiség. Ebben találhatók a kétkedők, a liberálisok. Az ezeket kiszolgáló pap szerepe nehéz. A harmadik és legfontosabb kategória az alsó papsag. A plébánosok. Ezek élnek együtt a néppel, akár a nagyvárosok munkás- negyedeiben, akár a közép- vagy dél-amerikai kis diktatúrák falvaiban. Itt a helyi közigazgatás persze a diktátor kormányát képviseli, aki rendszerint valami tábornok a fővárosban. Ha a proli lázadozik^ vagy sztrájkol, kijön egy kivégzó osztag es rendet csinál, 8-10 halott erejéig. Sztrájkok gyakran sortüzzel végződnek. Ilyen körülmények között szinte elkerülhetetlenül a helyi pap válik az elnyomott, reménytelen szegények egyetlen lehetséges vezetőjévé, nemcsak lelki, de politikai színvonalon is. Ö az egyetlen tekintély, Isten embere, akit mégsem lehet csak úgy lelőni. (Bár sokszor ez is megtörtént.)... "Ha a szószékről prédikálsz magasabb erkölcsi igazságról, egyenlőségről, emberi méltóságról, akkor kinn a mindennapi életben is váltsd valóra ezeket az elveket! Küzdj velünk a kihasználtatás, nyomor ellen, mint Krisztus igazi papja!"... Ezeknek az idealista, fiatal papoknak hiába küld fegyelmező leveleket a püspök. Vallásuk lehet ugyanaz, de, de a szerep, mely nyakukba szakadt, egy másik világot képvisel. Egy másik kereszténységet. Mondjuk ki: Uj Reformációt! Ezt senki sem akarja nyíltan kimondani, de a valóság az, hogy ma a katolikus klérus fele nem "római", vagy csak névben az. A világ szédítő tempóban alakul át. A hajdani gyarmatokon vagy dollár-nagytöke-banángyar matokon élő szegények jobb életet követelnek. Ha az Egyház továbbra is a hatalmon lévő osztályok védelméből próbál élni és segíteni őket a nép fékentartásában, akkor az általuk hirdetett kereszténység elveszíti minden hitelét és hihetőségét. Mindezt jól tudják Rómában is, de mit tehetnek mást, mint tanácskoznak. Tutu püspökből csak egy van és az is protestáns. Hatvan évvel ezelőtt jelent meg egy spanyol filozófus, Miguel de Unamuno könyve: "A Kereszténység Agóniája" címen. Az agónia szó, eredeti görög értelmében nem haldoklást, hanem az életért, fennmaradásért vívott belső küzdelmet jelenti. Unamuno már 60 éve világosan rámutatott az ellentmondásra, mely a Názáreti testamentum és a mai Egyház, mint politikai nagyhatalom, nagybirtokos, s a tőkés rend fenntartója között van. Az érsekeknek^ püspököknek viszont a saját szempontjukból van igazuk. Nem mehetnek Chilé- oe, Nicaraguába, nem foghatnak fegyvert ss vezethetik a campesinokat, a partizáno- Kat a hegyekben. Pedig azok az alapvető keresztény igazságokért harcolnak, ha tudatlanul is. A baj velük az, hogy komolyan veszik magukat. Az Egyház másik gondja, viszonyuk a szocialista népi demokráciákhoz. Persze A VILÁG SOU A benzin árát Mexikóban 50%-kal emelték. Ezt követően a szükségleti cikkek ára emelkedett és uj inflációs hullám fenyegeti az országot. Nemcsak Mexikó kormányának tagjai aggódnak emiatt, hanem a nemzetközi, illetve amerikai bankárok is. Attól tartanak, hogy Mexikó képtelen lesz a kölcsönök kamatját fizetni. A NATO országok külügyminisztereinek Brüsszelben tartott ülésén a résztvevők azon_ óhajukat hangoztatták, hogy az 1986 nyarán tartandó Reagan-Gorbacsov csücs- talalkozon olyan egyezmény jöjjön létre, mely konkrét lépéseket tartalmaz a fegyverkezés csökkentésére. Vinicio Cerezo, Guatemala újonnan választott elnöke tárgyalásokat folytatott Washingtonban a kormány számos tagjával. Cerezo nyilatkozatában kijelentette: a közép-amerikai helyzetet nem lehet katonai módszerrel rendezni; csupán politikai tárgyalások vezethetnek a helyzet rendezéséhez. A Kínai Népköztársaságban elkészült az első komputer, japán, USA és dél-koreai alkatrészekből. Képes angolul és kínaiul működni. ■/ jo Benyuan Quian, a gyár üzemvezetője szerint a gyártmány tejesitőképesebb, mint az IBM PC-XT és - sokkal olcsóbb. A kanadai kormány aggódik amiatt, hogy az ország gazdasága egyre kevesebb kézbe kerül. Tervbe vették a trösztellenes törvény megerősítését. • Öt latin-amerikai ország: Brazília, Mexikó, Argentina, Venezuela és Colombia megbízottai elhatározták, hogy egységesen lépnek fel külföldi adósságuk rendezésére. Többek között kérik, hogy az általuk felvett kölcsön kamatját szállítsak le 3 százalékkal. Az Őt ország külföldi adóssága 300 billió dollárt tesz ki. • A Honda Autó Vállalat 200 millió dollárt fordít a Toronto-i (Kanada) üzem modernizálására. Az üzem a múlt évben 40.000 autót gyártott. A terv szerint ez évben a termelést 100 százalékkal emelik és 80.000 kocsit fognak gyártani. itt is vannak fokozatok. Magyarországon maga a szocialista kormány restaurálja az 1945-ben, 1956-ban megsérült templomokat. De azért a játszma mindenütt ugyanaz: ... az egyházak iránti elnéző türelmet használni fel politikai követelésekre és tüntetésekre s ebben olyan messze menni el, ameddig csak lehet. Maguk a lengyelek a "Szoli- daritas"-forradalom leveretése után uj vallásos miszticizmusba emigráltak a hétköznapok elől. Magyarországon az öregek azok, akik még vallásosak, de a fiatalok többsége érdektelen az egészben. Es ez a Róma másik nagy félelme: - az érdektelenség! A legnagyobb ellenség!
