Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-12 / 24. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 12. 1986. Hogyan viseljük a kimonót? A pesti szukijaki Japan messze van - a japan konyha köze­lebb, a pesti Luther utcában. A japán Kuri- moto cég hajlandóságot mutatott arra, hogy Budapesten speciális éttermet nyis­son. Kárpátaljai magyar balladák Az előzmények: az említett japan vallalat elnöke, Akira Fujinuma néhány eve Duna névén magyar éttermet nyi­tott Tokióban. Magyar szakácsokat szerződ­tetve sikerült megis­mertetnie honfitársai­nak egy részét a mi izeinkkel. Yasushige Kikuchi A Budapesten e napokban megnyíló ma­gyar-japán étterem létrehozásának költ­ségeit a magyar és a japán fél fele-fele arányban viseli, olyképpen, hogy a Kurimo- to 100 ezer dolláros számlát nyitott.Az összeg egy része a konyhához szükséges fűszerek és italok beszerzésére szolgál. A többiből japán gepeket és fözöberendé- zéseket vásárolt - az Inter-Cooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. közreműködé­sével - a Kelet-pesti Vendéglátó Vállalat, amely 5 millió forinttal lépett a társulás­ba. A megállapodás 10 évre szól, a haszon­ból a japán cég is részesedik. A húszféle japan ételkülönlegesseget Yasushige Kikuchi mesterszakács készíti, aki a Tokioi Duna étterem egyik séfje volt:-A szukijakival szeretném megnyerni a magyarokat - mondta a megnyitás előtt. De ez most másféle sláger, nem dal: hát­színből, gombából készült főtt tésztával és tojással, szójamártással tálalom a még más fogásokból álló ételsort. És a végén természetesen ázsiai zöldtea jár; Fujinuma Rie, a Kurimoto-cég elnökének húszéves lánya a nyelviskola elvégzése után első munkahelyéül a magyar étter­met választotta: felszolgálónök edzőtábo­rát vezeti. A magyar lányok-asszonyok az Ó segítségével ismerkednek meg a fel­kelő nap országában szokásos gesztusokkal, udvariassági szabályokkal. Megtanulják azt is, hogyan kell viselni a 400 ezer forintot érő kimonót. Bácsalmás emlékezik Kétszáz éve érkeztek a telepesek Mar a XIV. századi iratok is említik Bács­almás nevet, de a török hódoltság idején elnéptelenedett, és évszázadok teltek el, mig 18 jobbágy egy bíró vezetésével újra letelepedett. Aztán 1786. junius másodikán megérkeztek az első nemet telepesek, akiket 159 család követett. Később dél­szlávok is jöttek. Bácsalmás mezőváros lett. A kiegyezés után elvesztette városi jogát, s azt éppen az idén január elsején kapta vissza. A kisvaroska mindmáig nemzetiségi tele­pülésnek számit, hiszen lakóinak 15 száza­léka nemet, 13 százaléka délszláv. A hely­beliek fólötteb büszkék a múltjukra. Címe­rükben az egy páncélos kar három búza- kalaszt tart, amely a nemzetiségekre és sokat emlegetett mezőgazdasági kultúrá­jukra utal. Egyébként egy század eleji útikönyv még csak zamatos rizlin^jüket említi. Az Uj Magyar Lexikon kiváló ter­.--iCV ViV-.sC Tarpa, Vari es Beregszász piacán a magyar parasztok 1703. május 21-én kibontották a Rákóczitól kapott zászlókat, s e tiszaháti eseménnyel megkezdődött a Rákóczi-szabad- ságharc. Az egykor Bereg vármegyei Tar­pa, ma Szabolcs megye keleti csücskének egyik falva, Vári azonban továbbra is Bereg­szászhoz (Berehovo) tartozik közigazgatá­silag. Szovjet-Kárpátalja beregszászi járá­sának egyik határmenti községe, a Tisza jobb partja fölött, szemben Tiszakoroddal. A Tisza egyben a határ is, úgyhogy a vízpart Váriban, ahol sétálni is lehet, a Tiszába omló szelíd Borzsa patak partja. Ha átmegyünk a Borzsa hidjan, balra áll a református templom. Fényes Elek 1851— ben megjelent Geographia Szótárában azt irta Váriról: 15 római-, 9 görögkatolikus és 2140 református lakja. ("Földe részint agyag, részint igen termékeny föld, melly búzát, kukoriczát, dohányt, árpát, zabot gazdagon terem; gyümölcse bőséggel; fája, szénája elég.") A templom mellett nagy tábla mutatja KINO felirattal, hogy merre a mozi, és nekünk is itt kell jobbra fordul­nunk, mert Fábián László költőhöz és balla­dakutatóhoz igyekszünk a Gagarin térre. Fábián László Tiszaujlakon született 1950-ben, az ungvári egyetemen szerzett magyar szakos diplomát, s a vári magyar tanítási nyelvű tízosztályos iskolában ta­nít. Mintegy 530 tanuló jár az iskolába, ebből 70 a középiskolás korú. A házigazda a kertben foglalatoskodik, amikor váratlanul ,,beállítunk hozzá. Klári, a . háziasszony,. ... tiszteletűnkre pezsgőt, csokoládét, cukorká-t tesz az asztalra.-Kimondottan érpekes balladatipusokat találtam - mondja Fabian László, amikor kutatómunkájára terelődik a szó. - Olyano­kat, amelyek eddig- sehol nem jelentek meg. Egyik, klasszikusan szép balladánk betyárballada, a . brassai kőfal; alatt kez­dődik. Nagyon érdekesek a csempészballa­dák. A cse'h köztársaság idején, a két háború között születtek. A csempészek könnyűi­pari holmikat vittek Magyarországra és onnan élelmiszert hoztak. Egyik-másik csempészbállada név szerint említi a cseh fináncokat. Ezek uj balladák, de formailag elég csiszoltak, szépék- '-Mikor kezdődött a gyűjtés?-1970-ben, '71-ben fogtam hozzá, elő­ször a Tiszaháton gyűjtöttem, aztán Bereg- ben. A múlt nyáron pedig a munkácsi járás­ba, Csongorra mentem. Kárpátalján sok^n tudnak e munkáról, mert a Kárpáti Igaz Szó 1983 tavaszán indított sorozatában bemutatta Fábián László gyűjtésének legszebb darabjait. A kárpátaljai fiatal magyar költők tábo­rából négy, igen tehetséges alkotó emel­kedik ki: Fábián László, Fodor Géza, Füzesi Magda és Zseliczki József. Füzesinek már 1977-ben megjelent a kötete, azóta Zselicz- kié is napvilágot látott.-Mi a helyzet Fábián László versesköny­vével?-Az enyem már nagyon rövid időn belül megjelenik - válaszolja. - Váriban egyéb­ként nem vagyok egyedüli iró. Már tanít­ványom is volt, a huszonkét éves Bartha Gusztáv. Szakács a szakmája, de a kolhoz gyümölcsösében dolgozik, segédmunkás­ként. Úgy tudom, a Kárpáti Kiadónál most készül egy újabb antológia, amelyben egy- felvonásosak is lesznek. Eddig nálunk ilyen nem volt. Az egyik egyfelvonásost Bartha Gusztáv irta. A tf un anas lány Kihajtottam a libámat A virágkertbe, Arra jött a biro fia, Libám leverte. Biró fia, ne verd le A gőgös gúnárom, Hazamegyek, Az apádnak bepanaszolom.-Adjon Isten biró uram, Szerencsés jónapot!-Isten hozott, kedves lányom, Vajon mi bajod?-Azért jöttem, biró urnák Bepanaszolom, A kend fia leverte A gőgös gúnárom. A szárnyáért, a lábáért Száz köböl búza, A zúzáért, a májáért Száz aranyalma.-Hát az a szép gőgös nyaka Ugyan, mit is ér?-Vetessen el a fiával, Nem kell semmi bér! (Szabó Sándor, 57 éves. Verbovec, 1971. .Hangfelvétel. Megjelent a Kárpáti Igaz Szóban) rnpföldjükrÖl, gépállomásukról és téglagyá­rakról is megemlékezik, A nemzetiségi gyére'kfek ma anyanyel­vűkén tanulnak, s~ a város, az őseikről sem féledkezik* meg. Megünneplik, hogy két­száz esztendeje megérkeztek az első német telepesek. MAGYAR FILMHÉT Mexikóvárosban Mészá­ros Márta Napló gyermekeimnek cimű filmjével nyílt meg. A filmhét első állomása annak a sorozatnak, amely Latin-Amerika további hét országában - Mexikó, Brazília, Uruguay, Argentina, Bolivia, Kolumbia és Kuba - visz el kilenc magyar játek- és tizennégy róvidfilmet. Az INDIAI gyermekrajzpályázaton Bertus ! Mónika és Diós Judit magyar kislányok alkotásait Nehru-aranyéremmel jutalmaztak. A Kanagawa-pályázaton a 156 magyar munkából Kajla Máriát elnöki díjjal jutalmazták. v.*.- .* s mrf 0>F rr rrs j'.jrj'Sj Dr. Andrew E. Török GYERMEKORVOS SPECIALISTA Gyermekeknek csecsemőkortól serdülőkori"g (18 érig) Megnyitotta uj megnagyobbított rendelőjét a magyar negyedben. 250 East 87lli Street, Suite 14 H a 2nJ Avehue sarkán Tel.: (212) 722-3685 Egész nap hívható Sürgős esetben házhoz jövök Szükség esetén a New York Hospital áH rendelkezésünkre. Külföldi biztosítást elfogadok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom