Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-22 / 21. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 22. 1986. DR. BÜKK HEGYI LÁSZLÓ: Vágó Oszkár: n. NYÚJTÓZKODÓ ÓRIÁS Kína elsősorban Hong-Kong dinamikus gazdagságát, tőkéjét csábítja befektetések­re. A föld élelmet termel az éhes Hong- Kong számára, amely nem képes élelmezni saját magát, igy tehát Kina és Hong-Kong kölcsönösen egymásra vannak utalva. Máris számos, teljesen nyugati tipusu bérház épült kinai-Hong-Kong-i közös vállalkozás­sal. Hisz bármennyire is rugalmasak a kí­naiak, mégis szükséges a külföldi szaktu­dás. "Fényűző" $10 0,0 00-os kristálykertes tengerparti villák is épültek már a Shekou Ipari Zónában, hogy a külföldi üzletembe­reket magukhoz csábítsák. Uj szelek fúj­nak manapság az ősi Kínában! A Dél-Kina-i tenger valószínűleg hatalmas olajtartalékokat rejt. Ezeket akarja Kina külföldi (köztük amerikai) olajvállalatok bevonásával, a legmodernebb technikai berendezések fel- használásával kiaknázni. A nagy változások széle Shanghaiban, Ázsia Párizsában is erősen érezhető-. A régi, romantikus, nagyon távoli kikötőváros: Shanghai nincs többé. 30 éves szigorú for­radalmi fegyelmezés után Kina legnagyobb városa teljesen átformálódott és 11 mil­lió lakosa kezdi élvezni munkája gyümöl­csét. A shanghai hajógyárban a kínai szak­munkás szakszerűen illeszti a dugattyút egy 9,000 lóerős hajómotorba. Kina, hogy külkereskedelmét minél előbb, minél job­ban kifejlessze, egyre növeli kereskedelmi (és hadi) flottáját külföldi vásárlásokkal, miközben maga is építi Vontatóhajók töme­gével és tengeralattjárókkal van teli a Huangpu folyó, Shanghai belső kikötője. Hatalmas acélműveket (Baoshan) epitenek a Yangtze folyó menten, melyek jóval több acélt Ígérnek a modern Kínának. Má­ris mintegy 8,000 gyár van a városban: rádiótól, varrógéptől kezdve "arany ele­fánt" autóbuszokat, "fehér elefánt" elemeket, "feher macska" mosószert s a legkülönbözőbb árucikkeket gyártó üzemekig; 1984-ben Shanghai egymaga 39 milliárd dollár érté­kű árucikket termelt. Shanghai a világ legforgalmasabb kikötői köze tartozik. A hatalmas, nagyratorŐ tervek kivitele­zéseben óriási megtorpanást jelentett az 1966-67-es u.n. "kulturális forradalom", amely a régi életszemléletet igyekezett eltörölni, gyökeresen megváltoztatni. Hit­leréhez hasonló "hisztéria" uralkodott azok­ban az időkben Kínában; a "vörös gárda" könyveket égetett, rombolt, pusztított, az intelligenciát üldözte, kínozta, irtotta. Hogy pontosan mennyi volt az áldozatok száma, az máig sem derült ki; Hu Yaobang első-titkár szerint mintegy 1 millió kí­nai pusztult el az u.n. "100 napos harc" és a 10 éves forradalom alatt, s mintegy 30 millióra tehető a meghurcoltak, üldözöt­tek száma. A vörös gárda borzalmas tettei­nek emléke ma is Kina felett lebeg, amikor ez a belső forradalom valósággal megbéní­totta a nemzetet, amikor Mao a régi szo­kások, évezredes hagyományok, kultúra megdöntését, a Confucius-i ideálok elítélé­sét sürgette. ( A jelen "modernizáló forradalom" egyik mozgató eszméje, hogy a brigádokban dol­gozók közül azok, akik tervszerű újításo­kat kezdeményeznek, ésszerű Ötletekkel jönnek elő, akik minél keményebben dol­goznak az uj, modern Kina megvalósításáért, annál jobban haladnak előre. Egyes gazdasági körzetekben pl. már minden 3 családból 1 családnak van fekete-fehér TV-je; a TV Kínában a prosperitás szimbóluma. A fia­taloknak nem kell félniük, honnan lesz pénz élelemre, megélhetésre; Ők már "mi­nél fényűzőbb" életet akarnak. Ha vissza­gondolunk azokra az időkre, amikor Kínában szinte természetes volt, hogy évente 3-4 millió ember halt éhen, akkor a kormány­zat, valamint a kínai nép joggal állíthatja, hogy nagyon sokat haladtak előre. Minden­ki vágya: magasabb életszínvonal elérése. Ez a vágy óriási mozgatóeró egy világura­lomra törekvő nép, kormány számára. Kinaban is nagy súlyt helyez a kormány az ifjúság tanítására, nevelésére, hisz a mai fiatalokból lesz Kina jövő vezetősége. A tanulókat erkölcsösségre tanítják, amit a kulturális forradalom elitéit; pl. az aki jo, becsületes katona, sok jót tett, "pél­dakép" az ifjúság szemében; a fiatalok igyekeznek követni a jó példát. Kinaban 7 és 15 év között minden fiatal pionír lesz; 8-as csoportokban menetelnek, a hazát a mártírokkal együtt tisztelik; ugyanakkor azonban csak minden 25. parttag a lakos­ság közül. Kina másik lába még a múltban vonszol­ja magát. A legősibb, folytatólagos civili­záció, hagyományok hazája a Földön; törté­nelme legalább 2,500 évvel Krisztus szü­letése előtti olyan régi időre vezethető vissza, amikor különböző dinasztiák alatt szinte el volt teljesen szigetelve a külvi­lágtól. A lakosságnak mintegy 60 százaléka ma is vidéken él, ahol a régi hagyományok, ősi szokások, családi tradíciók ma is meg­maradtak; rendkívül erős a "családi össze­tartozás"; sokszor 3 generáció is együtt él. Bár Kina története több, mint 4,000 évre nyúlik vissza, a Nyugat alig 500 évvel ezelóttig, jóformán semmit sem tudott róla, magasan fejlett civilizációjáról már abban az időkben, amikor Európát még a barbárok rohanták le, amikor Kina már a "Kelet" leghatalmasabb birodalma volt. A nagy kínai gondolkozó: Confucius kb. 500 évvel Krisztus születése előtt élt; tanítása, filozófiába még ma is a^ kinai nép gondolkozásának alapjait képezik; ez nem vallás, nanem, mondhatni "életfi­lozófia". A feleség engedelmeskedjek a férjnek, fiú a szülőnek, mindenki a császár­nak. Mindenki erkölcsi kötelezettséggel tartozik a család és a társadalom iránt. folytatjuk AUSZTRIÁBA ÉS MAGYARORSZÁGRA TELEPÜLŐK Uj öröklakások és családi házak BECSBEN, BÁDENBEN és a magyar határ közelében $ 55.000-től SVÁJCBAN $ 96;000-től SPANYOLORSZÁGBAN $ 35.000-től BUDAPESTEN és vidéken már meglevő ingatlanok $ 30.000-töl kaphatók. Csoportos utazások áprilistól kezdve minden hónapban. RETURREALTY 350 Fifth Ave, Empire State Building Suite 5620 NEW YORK, N.Y. 10118 Mrs.Kertész (212) 695-2245 Este (718) 793-7093 GRENADA, LI BIA ES REAGAN I- A The Nation politikai hetilap ez ev május 3-i számában közli Ramsey Clark, volt igazságügy miniszter Írását. Ennek magyar fordítását közlöm alabb. Ronald Reagan hiszi, hogy a hatalom jogosít ("might makes right"). Mióta első ízben megválasztották közhivatalba 1965- ben, kihasználva a Watts zavargások okozta félelmet és gyűlöletet, Reagan következe­tesen hirdeti, hogy az erőszak megoldás minden problémára. Hitvallását fémjelzi a halálos Ítélet helyeslése, a fegyverviselés korlátozásának megszüntetése; a rendőri önkényes hatalom; a fegyverkezési hajsza felgyorsítása; a nukleáris próbák folytatása; kutatás és fejlesztés felfokozása katonai fölény elérése céljából; erőszakos lecsa­pások kijelölt ellenségek ellen. Ahhoz, hogy az erőszakot érvényre juttathassa, el kell nyernie a közönség támogatását az igaz­ság felforgatásával és a törvény megkerü­lésével. Amikor 1981-ben Nicaragua meg­támadásának vágya meghiúsult, propagan­da kampányt indított ellenséges hangulat keltésére Grenada, Kuba, Libya és a Szov­jetunió ellen. Tripoli bombázása április 14-én kellett, hogy emlékeztessen Grenada lerohanására, 1983. október 25-én, amely megölte vagy megsebesítette a pirinyó 110,000 lakosságú sziget számos polgárát, és kárhoztatta a túlélőket még egy nemze­dék szegénységére. Ez volt Reagan első vakmerő lépése a nemzetközi erőszak térén. Leginkább figyelemre méltó es végső soron aggasztó dolog Grenada megtámadása körül az a szinte totális sikere a kormány­zatnak a tájékoztatás felügyelete és eltor- zitasa terén afelől, hogy mi is történt ott. A US média belenyugodott az ujságtudósi- tók kizárásába. Csak kevés amerikai vonta kétségbe a kormány hamis Jogcímét, ho^y a US katonai erőket meghívtak az invázió­ra, vagy hogy a hadművelet szükséges volt a US orvostanhallgatók megmentésére. Nagyon keveset Írtak az országban a 19 grenadai magas tisztviselőről és katonáról, akiket Maurice Bishop miniszterelnök és másik hat megölésével vádolnak. Az ügyet most rendelték tárgyalásra Grenada Felső Bírósága előtt. A vádlottak között van Hudson Austin tábornok, és Bemard és Phyllis Coard. Ezek halálos Ítéletnek néznek elébe. A US sajtónak egyetlen tudósítója sem interjuolta a vádlottak egyikét sem, es jelen Írásomig egyetlen híradás nem jelent meg a US sajtóban a hónapokról, amit a vádlottak magánzárkában töltöttek, az ütlegelésről, amit elszenvedtek, és a kijelentésekről, amiket rájuk kenyszeri- tettek, mialatt de facto US Őrizetben vol­tak. A vádlottakat becsmérelték US tiszt­viselők, beleértve Reagan elnököt is; a sajtóban, amely kizárólagosan kormany- forrásokra van utalva. A vádlottak hangját teljesen elnyomták. A Reagan kormány választást rendezett Grenadában 1984-ben, de sohasem bírálta Grenada hatóságainak mulasztását, hogy két és fél évvel az invá­zió után, létrehozzon egy alkotmányos bírósági rendszert. A vádlottak kétség­be vontak a bíróság törvényességét, és a Fellebbezési Bíróság 1985. május 10—i döntésében elismerte, hogy a jelen rend­szer alkotmányellenes, de kijelentette, hogy a birosag mégis jogosult a folytatódó szükségállapot miatt. A tárgyalás előtti eljárást más szabálytalanságok is jellemez­ték. mindezek nem jelentkeztek a US saj­tóban, beleértve, hogy a kormány önkénye­sen kinevezett, három hónapi hatállyal (folytatás a 10. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom