Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-22 / 21. szám

Thursday, May 22. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. HAITI DUVALIER UTÁN "Éhes vagyok". Ezt a rövid mondatot sok­szor és sokféleképpen hallottam Port-au- Prince-ben, Haiti fővárosában. Pedig a karib- tengeri szigetország lakói büszke emberek, a legtöbbje először nem is kér, hanem ajanl: idegenvezetést, testőrködést, _ rágógumit, saját készítésű ragacsos édességet, "kikap­csolódást", egyszóval akármit, amivel vala­milyen jövedelemre lehet ( szert tenni. Az üres kéz csak azután nyúlik előre, ha az idegen nem veszi igénybe a felkínált szol­gáltatást. Jean-Claude - "Baby Doc" - Duvalier, a félmilliárd dolláros pénzeskofferrel el­menekült diktátor nemcsak kifosztott állam­kasszát hagyott hátra, hanem egy agyongyö­tört országot is - a nyugati félteke legsze­gényebb államát. Haitiben az egy főre jutó nemzeti jövedelem 300 dollár, de ebben benne van a milliomosoknak az a 200 főre becsült szűk csoportja is, amely a munkaerő gátlástalan kizsákmányolásából és a külföldi segélyek elsikkasztásából a Duvalier-k alatt jól megszedte magát. A vidéki lakosság háromnegyedének évente 200 dollárnál is alacsonyabb átlagjövedelem jut. (Összehason­lításképpen: a földrész második legszegé­nyebb országában, Hondurasban ez a mutató 600 dollár körül mozog.) A szigetország munkaképes lakosságának a fele kenyérke­reset nélkül tengődik, a napi átlagbér 3-4 dollár, becslések szerint a legszerényebb fizetésből is hatan élnék. A főváros repülőtereihez vezető ut men­tén olyan nyomorral találkozik a látogató, amely felülmúlja Kairó külvárosának vagy- CSÁK ELEMÉR HELYSZÍNI RIPORTJA ­Duvalier-diktatura bukását elteto tömeg Haiti fővárosában. a Rio de Janeiro-i favellák látványát is: a bádoggettó sokezer lakója kecskékkel, patkányokkal társbérletben, viz- és világí­tás nélkül, saját mocskában tengeti életét. Nem véletlen, hogy az alultápláltság és a tuberkulózis népbetegségnek számit, és még két éves kora előtt elpusztul minden második gyermek. A hatmilliós állam nem rendelkezik szá­mottevő iparral. Papa Doc a népbutitáshoz kétségtelenül többet értett, mint a gazdaság­hoz (azzal ijesztgette a népet, hogy mági­kus erővel rendelkezik), és az üzemek tele­pítésénél az volt az egyetlen szempont, hogy a palotából gond nélkül ellenőrizhesse tevékenységüket. A Duvalier-k abban remény­kedtek, hogy az olcsó munkaerő révén Haiti a külföldi beruházók Mekkájává válik. Ebből azonban jóformán csak néhány, főként ameri­kai érdekeltségű baseball-, hőmérő és játék­összeszerelő kisüzem lett. A helyi szokások­nak megfelelően, ennek a "termelőszférának" az adója ( sem az államkasszába, hanem a diktátor és rokonai zsebébe folyt. Központi népgazdálkodás, könyvelés, statisztika Hai- tiban mindmáig nem létezik. Egy üzletem­bertől tudom, hogy az adóbegyujtés "csalá­diasán" történt: évente egyszer megjelen­tek az elnök emberei, közölték, hogy mennyi­re tartanak igényt, és ettől fogva senki sem tudta a pénz további sorsát. A most hatalomra került katonai-polgári juntának nincs helyreállítási, gazdaságfej­lesztési koncepciója. Ott-tartózkodásom alatt Namphy dandártábornok a fehér palo­tában felolvasott egy 30 pontos tervet, ez azonban inkább ( "vágylista" és még csak nem is rövid távú akcióprogram. Tudnivaló, hogy Haiti költségvetése - még a korrupció es a sikkasztások ellenére is - háromnegyed- reszben mindig külföldi forrásokból szár­mazott: körülbelül 125 milliót adott össze évente a diaszpóra és 50-60 millió között mozgott az amerikai segély (annak ellen­értékéként, hogy a rezsim megőrizte USA- orientációját). Katasztrofálisan visszaesett Haiti talán legmegbízhatóbb bevételi forrása, a turiz­mus is. 1980-ban még negyedmillió volt a beutazók száma, 1985-ben azonban csak 100 ezer ( az amerikaiakat az egyre sűrűb­ben előforduló AIDS-megbetegedések riasz­tottak el). Az utóbbi hónapok zavargásai miatt jelenleg a szállodákban csak néhány ujságirő lakik, s ki tudja, visszatérnek-e még a régi vendégseregek. A Komplex Külkereskedelmi vállalat 1953-ban alakult meg, a hazai gépgyártó ipar termékeinek exportálására. Napjainkban a Komplex elsődleges exporttevékenysége az élelmiszeripari gyárak és hűtőházak kulcsrakész szállí­tása, a mezőgazdasági talajművelő és betakarító gépek, állattartás teljes áruskálája, valamint az ezzel összefüggő import feladatok elvégzése, beleértve az infrastruktúra és az építőipar területét is. A Komplex cégnév Európa legtöbb országában védjegyzett. A Komplex mintegy 600 munkatársa között jólfelkészült mérnökök, közgazdászok és kereskedelmi szakemberek biztosítják a vállalat dinamikus fejlődését. Ma már a világ több tucat országában megtalálhatók a vállalatunk elismerten magasszinvonalú export termékei. Gazdag és széleskörű referencia listánkból kitűnik, hogy az élelmiszeripari gépek, berendezések, komplett gyárak exportja hagyományos export cikkünknek számit. A mezőgazdasági gépek területén több tízezer az exportált gépek és részegységek száma. A Komplex import tevékenysége is jelentősen kibóvült az utóbbi időben. Olyan gépeket, berendezéseket és komplett létesítményeket importálunk, amelyeket a hazai ipar nem gyárt és ezért számos uj technológiai eljárást vásárolunk, mely a magyar élelmiszeripar vagy mezőgazdaság további modernizálását és teljesitménynöveléset szolgálja. Mint export és importtal foglalkozó szakvállalat, érdeklődünk a harmadik piacon való együttműködés lehetőségei iránt is. Szívesen vesszük, ha szállításainkkal párhuzamosan vásárolnak vállalatunk gyártmányaiból is. mm EXPORT— IMPORT BUDAPEST Üzletpolitikánk rugalmasan igazodik a nemzetközi piac átalakulásához. Import tevékenységünkkel párhuzamosan gyakran vásárolunk olyan licenceket, melyek növelik technológiai színvonalunkat, továbbá fontos szerepet tulajdoní­tunk a kooperációk létrehozásának. Marketing munkánk alapja az alapos piackutatási tevékenység és széleskörű infor­mációs rendszer kiépítése. Propaganda tevékenységünk keretében évenként sok kiállításon veszünk részt. Számos or­szággal a gyors es körültekintő kapcsolattartás érdekében kereskedelmi irodákat létesítettünk és a jövőben is törek­szünk irodahálózatunk szükségszerinti bővítésére. Készséggel átadjuk termelési tapasztalatainkat szakemberek betanításával, az élelmiszeripar, vagy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés területén az általunk exportált berendezések vonatkozásában. Örömmel veszünk részt vegyes vállalatok létesítésében, ha az adott körülmények azt indokolják. Szívesen együttműködünk a beruházó ország iparával úgy, hogy az általunk szállítandó komplett berendezések egyes gépeit a helyi ipar gyártja le és mi átadjuk a termeléshez szükséges műszaki dokumentációt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, berendezések világpiacon kialakult jelenlegi helyzetét figyelembe véve a Komplex továbbra is igyekszik eredményesen képviselni a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripari gépgyártást és bízunk benne, hogy e kereskedelmi tevékenységünkkel a jövőben is kiérdemeljük partnereink bizalmát és ez az alap­ja jó együttműködésünknek. Érdeklődésükre készséggel állunk rendelkezésükre. KOMPLEX Külkereskedelmi Vallalat 1807. Budapest, Népköztársaság útja 10. tel.: 117-010 telex: 225957

Next

/
Oldalképek
Tartalom