Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-08 / 19. szám
Thursday, May 8. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Új irányzatok a nagyvállalatoknál Az USA nagyiparát megalapozó nagyvállalkozók, mint Henry Ford, Andrew Carnegie vagy John D. Rockefeller azt vallottak, hogy a folyamatos, zökkenőmentes termelés biztosítéka, ha mindent magunk végzünk, és birtokolunk - a bányákat, a feldolgozóüzemeket, a szervizt, a kereskedelmet; ráadásul a legszélesebb termékskálát gyártjuk. A vállalatvezet&k uj generációja azonban másként gondolkodik: a zavartalan, egész világra kiterjedő piac már csak álom, a technológiai fejlődés minden korábbinál gyorsabb, a termékek élettartama jócskán lerövidült. "Az amerikai gazdaság szerkezetének átalakításáról van szó" - mondja Jeffrey Williams, a Carnegie-Mellon University iparigazgatási professzora. Elterjedt a nezet, hogy a nagyvállalatok szétbontása, jelentékenyen javíthatja az amerikai termékek nemzetközi versenyképességét, mivel igy a cégek rugalmasabbá válnak. Masok persze félnek: szerintük a szétaprózódás oda vezet, hogy az USA másodrendű gazdasággá süllyed, amely csak arra lesz kepes, hogy összeszerelje azt, amit a japánok előállítanak. A folyamat mindenesetre jól érzékelhető. A Ford autógyár - amely annak idején maga tenyésztette a juhokat az autók üléshuzatainak elkészítéséhez - ma már autóinak felét, ha nem az egész autót alkatrészekben, más cégektől vásárolja. A Firestone Tire and Rubber Co. felhagyott a teherautó-radiálok gyártásával, s egy versenytársának gumiabroncsát árusítja. A General Electric többé nem gyárt mikrohullámú sütőt vagy mélyhűtőt a hűtőszekrényeihez - ma már Dél-Korea, Japán, illetve más amerikai cégek a fő gyártók, olykor közös vállalkozásban egymással. Mégj az IBM is - amely a hetvenes évek végéig büszkén hirdette? hogy félvezetőktől kezdve a szoftveren at a számítógépekig mindent maga állít elő - stratégiát váltott. "Szabad kezet adunk minden egyes termékigazgatónknak, dolgozzon akármelyik részlegben, hogy mind a cégen belül, mind a cégen kívül megtalálja a módját, hogyan lehet a minimumra csökkenteni a költségeket, és a maximális minőseget elérni!" mondja az IBM első elnökhelyettese, Jack Kuehler. Az amerikai gyártók sopánkodhatnak a tajvani, a dél-koreai, a japán konkurencia miatt, de az tény, hogy a megbízható, kis költséggel termelő gyártók elszaporodása ezekben az országokban leszorítja az árakat, s mind jobb minőségű alkatrészeket eredményez. így aztán az amerikai cégek sokkal rugalmasabban dönthetnek, hogy melyik alkatrészt - vagy akár készterméket - vásároljanak meg külföldről, s melyeket gyártsanak továbbra is maguk. Egyvalami bizonyosnak látszik: az uj útra lépő cégek a korábbinál nagyobb profitot produkálnak, gyorsabban képesek egy-egy uj terméket kifejleszteni, s azzal, hogy saját maguk kevesebbet csinálnak, javul a poziciójuk, a versenytársakkal ösz- szevetve. A példákat hosszan lehetne sorolni. A Kaiser Steel evekig veszteséges üzemében az uj tulajdonos, a California Steel Industries brazil és más eredetű acéllemezt dolgoz fel késztermékké - immár nyereségesen. A Firestone jó üzletet csinál más cégek teherautó-gumijainak árusitásával. Az RCA, amelj GTö millió dollárt vesztett saját videó-lemezjátszójának árusitásával, most nagyon magas profitot ér el japán lejátszók forgalmazásával. A FOGADÁSI SZENVEDÉLY TÖBB MINT EGY MILLIÓ HAZARDJÁtÉkOS AZ USA-BAN Az USA tizenhét államában együttesen 1984-ben 7,1 milliárd dollárt költöttek lottóra, s a lottójátékból befolyó haszon meghaladta a 2,9 milliárd dollárt. Mindezt egy kétévvel' ezelőtti felmérésből tudhatjuk meg, de ez a szám már azóta érvényét vesztette, miután Kaliforniában és még négy másik államban is azóta beindult ez a játék. Úgy fest a dolog, hogy semmi sem tántoríthatja el az embereket a lottótól. Mielőtt Missouri államban útjára indították a lottót, 300 ezer dollárt költöttek a beharangozó reklámhadjáratra, A jelentős bevételek miatt az államok kormányzói általában támogatják a lottót. A Missouri-lottó minden egyes dollárból 45 centet fizet vissza. Az allami lottó 1964-ben indult hóditó útjára New Hampshire-ben, de Kansas állam például még "mentes" a lottótól. A szomszédos Missouri államba egyre több kansasi polgár ruccan át, kizárólag azért, hogy kipróbálja a szerencséjét a lottóval. A lottójáték legalább annyira amerikai "termék", mint amilyen az almáspite. A modern lottójáték sorsát lényegében mindenki figyelemmel kiséri, akár szeretik, akár nem. E.M. Christianson, a "Kockázat üzlete: kereskedelmi hazárdjáték Amerikában" című könyv szerzője Írásában az amerikai lottókat veszi szigorú elemzés alá. Szerinte már az esélyek is zsarolásnak számítanak. Bármilyen kis eséllyel is rendelkezik a lottózni vágyó, úgy tűnik, mégsem tud ellenállni a kisértésnek, mert a szokatlanul nagy nyeremények vonzzák. Két évvel ezelőtt egy illinoisi férfi 40 millió dollárt zsebelt be. Több államban bevezették az elektromos lottodrusitást, hasonlóan a tökéletesen automatizált bankpénztárakhoz, hogy ezáltal is még több embert nyerjenek meg ennek a játéknak. Sokak szerint a lottó is káros hatással van az emberre. Egyesek odáig mennek, hogy egyenesen az alkohollal hasonlítják össze. Egy sajátos felmérés - még tiz évvel ezelŐttrol - az amerikai szerencselovagokat vette "bonckés" alá, és megállapította, hogy mintegy 1,1 millió 18 even feletti amerikai állampolgár sorolható a megrögzött hazardjátékosok közé. Minden valószínűség szerint a lottójátékról folyó viták korántsem zavarják az átlagpolgárt abban, hogy hétről-hétre megpróbálkozzon a 1:2,4 millió eséllyel szemben megnyerni a 86 ezer dolláros rekordnyereményt. Felmerül azonban a kérdés: ha az egyes allami lottók ilyen jól jövedelmeznek, mennyit kell várnunk még a "nemzeti lottó" megjelenésére? Egy kétévvel ezelőtt készült Gallup felmérés szerint az amerikaiak 62 százaléka egyetért azzal, hoj-y legyen nemzeti lottó. A kongresszus előtt e pillanatban hét javaslat fekszik, ami a nemzeti lottójáték bevezetésével foglalkozik. Sokan idézik a lottójátékkal foglalkozó írásaiban Thomas Jefferson-t: "A lottózás csodálatos dolog: igy csak az adózik, aki akar." export Y S IMPORT \l ■ C CHIMOLIMPEX y — MAGYAR VEGYIÁRU lÉsi. ^külkereskedelmi vállalat,^ H—1805 Budapest. PF. ^ Bteg. Mtgyiroruáf Szerves és szervetlen vegyianya^ok. Műanyag alap- 'é anyagok, félkész és késztermékek, . C Műtrágyák, Növényvédőszerek, ) A vegyipar különböző ágazatainak^^^-^^^^^^^^^B félkész és .:4.,
