Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 2. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 9. 1986. KURCZ BELA: A kanadai magyarok krónikása Olyéi Ofte /J PuiatáJt 105. ' f Aki a pusztán az olvasás mellett irt is, az legtöbb esetben komoly iró volt. Nem tudom, hogy van ez másutt? - Tolna-Baranya minden pusztáján akad egy, néha két-három költő , de különösen akad a falvak zsellér sorain, ahol több időt áldozhatnak az Írás­nak. Apró papirdarabkára Írnak, ha van papirjuk is, bar ehhez nem igen ragaszkodnak. Rendszerint csak "jókat mondanak" négy­nyolc sor erejéig, ami vagy fennmarad, vagy nem. Hirkóltöknek nevezik magukat. Nem afféle Hazafi Verayak, nem járják az országot, legfeljebb csak akkor, ha ara­tásra szegődnek. Csöndes emberek, rendesen dolgoznak, csak közben verseken törik a fejüket. A háború után, mikor a falvakban folyt a pénz, egyik-másik kinyomatta müvet, négy oldalon, hirlapalakban. Tulajdonképpen akkor derült ki, mennyien vannak. A dombó­vári nyomdában néha éjjel is csattogtak a gépek; a parasztok, akik ha irasrol volt szó, a pénzpatakzás idején is fogukhoz verték a garast, nevetve, büszkén vették és olvasták a röplapokat, melyek az ó körűk­ben szálltak fel az ö életűk híreivel. Meg volt a költője Borbönek, meg volt Naknak, Egyházbérnek; Dobrokózön Nagy Kovács István tevékenykedett, Szakcson Toth-Pal József, > Mocsolád fölött egy Keresztesi nevű... Es hány volt, akit a költők hagyomá­nyos szeméremérzése visszatartott a nyil­vános szerepléstől? A táj hemzsegett az alkotóktól; családomban sem én vagyok az első. Sokban újítók voltak; áttörték a prozódia merev szabályait; egy-egy fontos mondani­való vagy tartalmas megfigyelés a vers hagyományos alakján jókora bütyköt nyo­mott ki, mint a kolbászon a kemény töl­telék, de az Ö alkotásaikon is épp ezek voltak a legizesebb részek, igaz, csak az igazi hozzáértő élvezhette. "Fülharapás Baranyában" hirdette az egyik vers cime. "Régolyi árvalány a kútba ugrott" tudatta a másik. "Tamásiban a lányok is borotvál­koznak", "Hét liter tej a német gyomrá­ban", "Szúz menyecske Egyházberén", "Ti­zennégy krajcáros szerelem" és igy tovább. "Egy kis fakadozó rózsa az ördög kezében" azt tette közzé, mint követett el erőszakot ejjjy nyugalmazott tiszthelyettes( egy tizen­három éves kislányon Sutvény-pusztán a menes-istállóban. Minden vers pontos hirt közölt, röviden es keresetlenül. "Nagy- szokoli hangyász es mészáros Iregben - Mulatságot csaptak a szép színésznővel -"» Tóth Pál intonálását az ilyen sorok jellemzik. Tömörséget pedig: "Egy nagy­berki kupec a koszorút hajtotta - Szomszéd baratja a baltát rátartotta - Mikor már éles volt, a kupecbe vágta - Mert a felesé­gét ölelkezve látta - Piros vér fröcsógött a köszörűkére - Mindenki vigyázzon a nagy szerelemre." A hírekből a drámaiság mel­lett nem hiányzott az elmélyedés sem: "Latrányi ember megtöltötte a lankaszter puskáját - Egyre agyonlőtte a keresztko­máját - Hamar hire szállt a puskadurranás­nak - Majd a túlvilágon mit szólnak egy­másnak?" De nemcsak balladai eseményt adták közre: ami a legnehezebb, megláttak es följegyezték a néplélek rezdüléseit is. (folytatjuk) SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Egész életét a külföldön éló magyarság történetének kutatására fordította Kovács Márton, a kanadai Regina egyetem profesz- szora. Amikor a múlt évben Magyarországon járt, s részt vett Veszprémben az V. Anya­nyelvi Konferencián, arra kértem a törté­nettudományok doktorát, beszeljen kutatá­sairól, a szórvánvmagyarságrol. Megtudtam róla, hogy az ötvenes evek­ben Ausztráliába vetette a sorsa, ahol középiskolai tanítással kereste meg a kenyér­re valót. Később ausztrál egyetemi fokoza­tokat is megszerzett, egyet történelemből, kettőt pedig neveléstörténetből. De emel­lett kutatásokat is folytatott, mint törté­nész, hiszen már a budapesti doktori disz- szertdciója is egy magyar népsziget törté­netével foglalkozott. Behatóan tanulmányoz­ta hát az ottani magyar bevándorlók törté­neti és társadalmi viszonyait.-Professzor ur, már hosszabb ideje Kana­dában él. Hogyan, mikor és mi módón került oda? Milyen kutatásokat folytat?- Immáron 18 esztendeje élek Kanadá­ban, ahol természetesen tovább folytattam a magyar kivándorlókra irányuló kutatásai­mat. Saskatchewan olyan óriási tartománya áz országnak, amelybe több európai állam is beleférne. Ide érkeztek az első magyar telepesek, a préri kellős közepére. Az 1920-as évekig ez volt a bevándorlókat fogado része Kanadának. Kutatási célom ez alka­lommal az volt, hogy megállapítsam a korai magyar települések létrejöttének körülményeit, s felrajzoljam évszázados múltra visszatekintő történetüket.-Mi keltette föl az érdeklődését?-Először az 1886-ban Eszterház néven alapított település ragadta meg a figyel­memet. Ennek a neve 1903-ban Esterházy- vá alakult át, de története során, vagy tiz esztendeig a Kaposvár nevet is viselte. Hosszú ideig ez a kis ellátó-üzleti városka szolgálta ki az ottlévö nemcsak magyar, hanem más településeket is. Az 1900-as években megindult a nagy betelepülési hullám Magyarországról is. Az újdonsült honfoglalók által alapított központok közül Bekevár lett a legnevezetesebb, amely azután leghosszabban őrizte meg magyar­ságát.-ügy tudom, professzor úr mindkét hires magyar település életét könyv formájában is feldolgozta. Beszélne róluk?-Az Esterházyről szóló kötetem már 1976-ban megjelent és ezt követte négy évvel később a Békevár történetével fog­lalkozó könyvem. Ez utóbbiba kutatásaim összegezésén kívül számos eredeti, a hőskor­ban készült fényképet is belefoglaltam, amely hiven ábrázolja a betelepülők min­dennapi és ünnepi életét. Többen megkér­dezték tőlem, hogy ilyen kis témára hogy is lehetett ennyi időt és fáradtságot paza­rolni. Erre az én válaszom mindig az volt, hogy Békevár története, kulturális és tár­sadalmi fejlődésének áttekintése nagyon is fontos, mert az itt nyert ismeretekből szerzett általánosítások segítségével sokkal könnyebben s világosabban értethetjük meg és interpretálhatjuk mindenféle szór­ványtelepülés vagy kisebbségi (nemzetiségi) csoport életét, s a fejlődését szabályozó tényezőket. f-Melyek ezek a jellemző sajátosságok?-A szorványkutatásban a nyelv tartozik elsősorban a karakterisztikumok közé: milyen nyelv van mindennapi használat­ban és milyen célra. Egy másik nagyon fontos tényező természetesen az iskola: milyen iskola volt a település kezdetén, milyen van ma, milyen tanítás folyik a falai között. Aztán fontos kérdés, hogy milyen egyesületek léteztek kezdetben és milyenek találhatók ma; mi változott a felekezeteket illetően, különös tekintet­tel az istentisztelet nyelvére, szertartá­saira és lelkészére. S az egyházakon kívül behatóan vizsgálom a dalokat, a színdara­bokat, a táncokat is...-Meddig megy Békevár története?-Békevár története a mai napig sem szakadt meg. A családok jó része még ma is ugyanott él, ahol annak idején a föl­det kapták. De a település már az adminisz­tratív és ellátó városkának, Kiplingnek a része. Itt vannak az iskolák es az egyéb kulturális intézmények.-Tiz évvel ezelőtt megalakítottuk a Kip­ling kerületi történeti társaságot, amelyet én vezetek. Egy múzeumot is létrehoztunk, s ezt azóta is építgetjük, bővitgetjuk. Be­hozattuk falai köze a régi fatemplomot, meg a régi iskolát is. Ezek ma ott állnak egymás mellett, a múlt tanúiként. De a múzeumban nemcsak régi tárgyakat gyűj­tünk, hanem fényképeket is. Felnagyittat- juk az első telepesek arcmását, s ezek az emlékek ott szolgálnak a múzeum falán a mai fiataloknak. S ők be-bejőnnek az epületbe, ránéznek a képekre s odamutat­nak: ez volt a nagyapám, ez pedig a nagy­anyám! Van tehat érzelmi és szellemi foly­tonosság. A másik kimagasló eseményünk tiz évvel ezelőtt az volt, hogy sikerült tizenegy magyar származású tudóst a világ minden tójáról Békevárra összehívni, hogy egy rövid ideig ott folytassanak kutatáso­kat. Volt köztük történész, irodalmár, néprajzos, antropológus. valamennyien anyagot gyűjtöttek, amely aztán bekerült a kanadai nemzeti múzeumba. Az anyag jó részét fölhasználom majd egy újabb könyvemben. Az első Békevár-kötet viszony­lagosan gyors munka volt, mert azt akar­tam, hogy az adatközlő öregek, azok az emberek, akikről voltaképpen szol ez a könyv, akik egytől egyig benne vannak, megláthassák önmagukat, nehéz történetü­ket, s láthassa a közönség is Önmagát a könyvön keresztül, a múlt tükrében. Ferencz Amália: A SZÍV Dalol a szív Hallgat a szív dalol mindig haUgat mindig ha szeretsz, ha megvetsz, akkor izzik. akkor beteg Forró és fagyos és tüzes hideg lángol es szenved és remeg retteg, ha szeretsz. ha megvetsz. NA ELŐFIZETÉSI LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- , Félévre $ 10.­KANADÁBA ES EURÓPÁBA $ 20.­Megujitásra: $ Naptárra: $ Név:......................................................... Cim:...................................................... A 1 Varos:...........................Állam:............. Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003

Next

/
Oldalképek
Tartalom