Amerikai Magyar Szó, 1986. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 2. szám

Thursday, Jan. 9. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. ORBÁN BALAZS: Styéheliffiilcíi uta&cLi 125 EVVEL EZELŐTT A FEHÉR NYIKÓ VIDÉKÉ Az Oroszhegy háta mögötti lazrol több patak rohan le; ezek legjelentősebbike a Nyikó.. mely a Kuküllön innen lévő ter­jedelmes fennsíknak nyugoti vizvezetoje. Ez Farkaslakánál hagyja el az erdősége­ket, s azutan egy csekély délre kanyarodás után nyugoti irányt véve fel, párhuzamosan fut a Nagy Küküllóvel mindaddig, mig Ke- reszturon felyül azzal össze nem omlik. E folyamnak termékeny terén s annak szá­mos jobb parti vőlgyiileteiben egymást érik a falvak, úgyhogy főként a Nyikó men­tén a csaknem összeépült faluknak egy hosszú, szakadatlan láncolata vonul le. Es itten e népes völgyben lakik fajunknak legszebbike, ott vannak a földnek talán legszebb leányai, kikre a szépnem kifeje­zés oly méltán ráillik, mert sem a válogatott árucikk gyanánt eladott georgiai szépségek, sem Olaszország ünnepelt signoréi, sem Irhon bájos mississei nem mérkőzhetnek a te gyöngyeiddel, szép Nyikó völgye! S valahányszor átutazom lakhelyemhez szom­szédos viranyaidat, mindig büszke önérzet gyullad keblemben, mert meggyőződhetem, hogy testi szépség es lelki nemes tulajdo­nokra nezve is kevés parja van népünknek, s ha a szobrászok és festészek ismernék e csendes volgyecske titkait, bizonyára idejönnének vénus, Juno, Hebe és Diánáik­hoz mintákat keresni, s találnának akár­hányat, de főként Madonna-képekhez, mert a szemérmes, szerény székely leányok leginkább arra szolgáltathatnának minta­képeket. Ha egy vasárnap átutazol e völgynek sűrűn egymást érő falvain; a szerény, tisz­ta házaknak kacéron ékített galambbúgós kapuinál, a házak előtt szokásos kis virá­goskertben vagy a kapuk mellett elmarad­hatatlan fedeles ülőpadokon mindenütt láthatod ezen magyar mezben díszes ala­kokat, kik szendén mosolyognak reád; kikkel, ha szőba állsz, annyi természetes észt, s azzal párult kellemet találsz, meny­nyit bizonnyal Európa egyik iskolázott népénél sem; mert a magyar, de főként a székelynél megvan a keleti népeknek azon sajátsága, hogy a természet éles esszel, józan felfogással s egyenes leiekkel ruházza fel; oly szép, kellő kiművelés és fejlesztés által dicsővé, naggyá való tulaj­donok, minőkkel a nehézkesebb gondolko- zasu s lomhább véralkotu nyugoti népek nem bírnak. És ez előnyös különbséget azonnal felismerheti az, ki e nép életét, szokásait és jellemét tanulmányozza, ki pedig azt teszi, bizonnyal büszke önérze­tet meríthet székely népünknek közelebbi ismeréséből. S örömmel győződhetik meg arról, hogy itten a népfőnségnek ritka nemes magvai vannak elhintve, melyek a szabadság és népnevelés éltető sugarainál egykor még nemesebb gyümölcsöket fognak érlelni. (...) CSIKSZEK Ahogy az utas a hazánk keleti szélét szegélyező Székelyföldre behatol; ahogy a székely anyaszeknek, Udvarhelyszéknek tomkeleges völgyhálózatán elér azon roppant trahitláncolathoz^ mely a( három- csúcsos ős Hargita zöméből kiválva úgy föl, mint lefelé fenyves rengeteggel borít­va elágazik: azt lesz hajlandó hinni, hogy Csíki székely lak ott vege van az emberlakta vidéknek, hogy ott veszi kezdetét azon több mérföld szé­lességű, csaknem áthatlan havassor, melyet a teremtő e hazának mintegy védfalául helyezett a határszélre. Pedig csalódik, mert ezen roppant havas­láncolaton, ezen nagyszerű ős sziklafalon tűi egy elkülönített, egy minden más terü­lettől teljesen elszigetelt vidék van, Árká­diája bérces honunknak (az erdélyi rész­nek), mely úgy tájainak nagyszerűsége, mint nepenek eredetisege, úgy ős emlékei­nek sokasága, mint természeti kincseinek gazdagsága által egyiránt érdeket költhet a vizsgálóban. E vidék, melyhez nagy várakozással mél­tán közelítünk, nem mas, mint a haza vég­határán fekvő Csikszék. Ezen kies, üde, szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésű trahitvonala és a fiatalabb származású határszéli hava­sok láncolata közt helyezkedett el. A min­den oldalról nagyszerű havasok által beke- retelt tartományt úgy tekinthetjük, mint a hon áldásának forrását, mint a haza ter­mékenységének fő tényezőjét, mert bölcső­je az honunk négy király-folyamának, melyek innen, e fennvidékr'ól lerohanva, a termékeny völgyeket, tereket alkottak, s azokat napon­ta áldásos cseppjeivel öntözik, termékenyí­tik. ügy tekinthetjük azt, mint a hon biz­tonságának hatalmas fellegvárát, mert termeszetileg oly erős fekvésű tájait oly AUSZTRIÁBA , ÉS MAGYARORSZAGRA TELEPÜLŐK Uj öröklakások és családi házak BECSBEN, BADENBAN és a magyar határ közelében $ 37.000-tbl SVÁJCBAN $ 55.000-tól SPANYOLORSZÁGBAN $ 28.000-tól BUDAPESTEN és vidéken már meglévő ingatlanok $ 25.000-töl kaphatók. Csoportos utazások Nov.-Dec.-ben es Márciustól kezdve minden hónapban. RETI/R REALTY 392 Filth Ave., New York, N.Y. 1001« Mrs .Kertész (212) 695*2245 Este (718) 793-7093 nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsőén felelt meg határvidéki kötelmei­nek. Ezen vidék tájrajzilag nemcsak megraga- doan szép, hanem egyszersmind sajátságos is. Mellőzve itten a széleken eredő s csak- ! hamar más irányban elfolyó két Küküllot, figyelmünket az erdélyi részek két leghatal- . masabb folyamára, a Marosra és Oltra ! fordítjuk. A nedűletdús, őserdők borította | havasok közt felbuzgó ezen két folyam 1 ugyanazon hegység szülöttje; de eredetök- I nel csakhamar _ bűcsüt mondanak egymásnak, |s ellentétes irányt véve, az egyik északnak, i a másik delnek tart. A fóldképzodés proce- | durájának távol eső, de azért az észlelés i korebe vonható korszakában mindkettő I hatalmas < vízmedencébe gyűlve, végtelen térjű tova alakult; egyszer azonban nagy tömegének hatalmas nyomásával áttörte a viz az útját álló havasok korlátáit, és­pedig a Maros Gyergyétoplicánál, az Olt Tusnadnál, s lassanként, százezred évek hosszú során lefolytak, s elpárologtak a vizek, a keletkezett folyamok tágas völgy- teknőt simítottak maguknak, s ekként álli- tá elő a Maros Gyergyót, az Olt Csikót, két gyönyörű tért, melyek a termékeny áradmanyu rétegekből feléledt gazdag tenyészetükkel csábítják az embert a meg- telepedesre, a természet áldásának élveze­tere. Az ember el is fogadta az ajánlkozó előnyöket, elfoglalva az annyi gazdagsággal, annyi bajjal kínálkozó folyamvólgyeket, s keletkezett Csik, mely, miként említem, úgy tájrajzilag, mint égaljilag egészen sajátszerü, teljesen elkülönített tartomány. (...) Zetelaka lakói szálas termetúek, igen értelmesek, kiválóan becsületesek, mely szép tulajdonok különben havasi népünk­nek jellemvonásai közé tartoznak. Visele­tűk annyiban eltérő a többi székelyétől, hogy szeles karimáju kalapot s huszárosán sujtázott bundikát (bőrmellény), telben kozsokot (irhabunda) hordanak. Zetának a várral együtt elsüllyedt roppant kincsei voltak, s most minden hetedik év­ben, Szent György-napkor megnyílnak a hegynek vasajtai. Vagy száz éve lehet, hogy egy Botházi nevű furfangos ember bement oda, hol roppant kincshalmazt látott, a kincs mel­lett pedig Zeta két gyönyörű leányát^ kik még mindig hímzettek. - Meddig vartok még ti itt, hugocskáim? - kérdé tőlük. - Addig - feleiének Ők -, mig a tehenek meleg tejet adnak, s mig az asszonyok a kovásszal sütnek. - Megtöltvén pediglen kucsmáját arany és drágakövekkel, kijőve a kincses pincéből, de a vasajtó becsapódott utána, s sarkát odatörte. Botházi azután mindig sánta volt, elátkozott pénzből került gazdagsága csakhamar elfogyott, s most cselédei (családja) szegénységben éldögéi­nek. Fáj a szivünk a hajléktalanok sorsa miatt, jelenti Cézár Odio, Miami város ügykeze­lője, de nincs pénzünk támogatásukra. Nyilván úgy véli, hogy miután Miamiban soha nincs (vagy csak ritkán van)_ hideg még éjszakánként is, igy nem szükséges Őket fedél alá hozni éjszakára.( A városban 8.000 hajléktalant tartanak nyilván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom