Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4. 1985 AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Fodor Erna UTÓSZÓ A VÁLASZTÁSOKHOZ BUDAPEST. Mintegy 90 külföldi lap és hírügynökség tudósítója érkezett az országba, hogy figyelemmel kisérje a választásokat. Szép számmal voltak a tengerentúlról is. A szocialista sajtón és Kínán kívül itt voltak az olasz, a francia, az angol újságírók, de külön képviselőket küldött a párizsi Le Monde, Le Figaro, a Liberation, az osztrák Die Presse, a német Frankfurter Rundschau. Az amerikai AP hírügynökség mellett itt volt a Wall Street Journal munkatársa. A SZAVAZOK Balról, a 106 éves Flecher Emilnét zuglói otthonában keresték feL Lanszki Katalin először szavaz. A szalántai Nádasdiné Gorsics Anna délszláv népviseletben adta le voksát. Az újságírók mehettek a szavazó helyiségek megfigyelésére, de vasárnap estefelé, a Parlamentben sajtótájékoztatón is beszámoltak az eredmények összesítése után, a képviselői és tanácstagi választások eredményeiről. Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala elnökének megnyitója után Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, az Országos Választási Elnökség elnöke közölte a választási statisztika legfőbb adatait. Utána Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára adott áttekintést a választások politikai tapasztalatairól. A sajtótájékoztatón a magyar újságírókon kívül jelen voltak nagy számmal a Budapesten működő, vagy ez alkalommal az országba érkezett külföldi újságírók is. Az élénk érdeklődés mellett megrendezett sajtótájékoztatón a tudósítók kérdéseire Papp Lajos és Pozsgay Imre válaszoltak. Magyar Filmsiker született az animációs filmek Annecyben megtartott 25. filmfesztiválján. A francia városban megrendezett seregszemlén Gémes József Daliás idők cim’íi alkotása nyerte el az egész estés filmek kategóriájának diját. MEGYE A FŐVÁROS KORUL (folytatás a 8. oldalról) ba lépő fiataloknak csak részben tud majd helyben munkát adni. A dombokról - amelyeket állítólag meg a kelták hordtak fel temetkezési helyül - messzi kilátás esik a környékre. Lenn a Duna-part fasorvonulata és egy üdülőtelep szemrevaló hétvégi hazai látszanak, amelyek jellemző érdekessége, hogy tulajdonosaik csak kis részben helyiek. A többség budapesti... A 30 ezres lélekszámú helység "zöld rekordot" állított fel Magyarországon, mert összesen másfél millió négyzetméter parkja van. Egy főre itt átlagosan ötven négyzetmeter zöldterület jut. Igazi fontossága mégis abban van, hogy az Agrártudományi Egyetem és tizenhét agrarku- tatási és oktatási intézmény dolgozik itt; működésük és eredményeik nélkül elképzelhetetlen lenne a magyar mezőgazdaság mai színvonala. Minél délebbre megyünk a megyében, annál jobban erezni a függetlenedést a főváros hatásától, s annál nagyobb szerepet kap a mezögazdasag. A mezőgazdaságból származik a megyeben megtermelt érték 24 százaléka. A tizenegy állami gazdaság és a 72 tsz nagv szerepet vállal a főváros elelmiszerellátásaban; exportre- szesedése 50 millió dollár értékű. Jóllehet hasznosítható területeinek nagy része az átlagos talajminöség alatt van, búzából például 5,7 tonnás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. Köztudomású az is, hogy milyen számottevő szerepe van a zöldség- és gyümölcstermelésben. Pest megye műltja, jelene, jövője - bárhogy nézzük is - egy kicsit a főváros sorsa is. Nem tud, de nem is akar szabadulni földrajzi determináltságától, attól, hogy részben a metropolis Övezete, amely együtt él, lélegzik, órül vagy töpreng a fővárossal. Együtt akarja gyarapítani szellemi-anyagi értékeit vele. Ám egyszersmind féltve őrzi eredetiségét, tarka sokszínűségét, gazdasági és kultűrális funkcióit és sokrétű mivoltát, ha ügy tetszik megyeisegét. KÖNYVEK: Egy ország tükre (folytatás a 7. oladalröl) tö, és alakitásával éppúgy a létezés és az emberiesség jövőjét tartjuk a kezünkben, ahogyan a levegővel, a talajjal, a vizekkel gazdálkodva is ezt tesszük. Irodalomról és más ilyen fontos emberi lomról, a lélek nélkülözhetetlen fényűzéséről ma már csak ennek a felelősségnek a tudatában lehet tisztességesen gondolkodni. Segíteni pedig csak úgy tudunk magunkon, ha nem próbáljuk takargatni a vész tüneteit, ha keressük minden érdekelt Összefogását, lís ebben ugye, mindannyian érdekeltek vagyunk? TERJESSZE LAPUNKAT! Magyarországi élmény Budapesti látogatásunk alkalmával egy csütörtök reggel társam, Muriel, szédülésről es szívdobogásról panaszkodott. Czobor utca 10. sz. alatt laktunk és szerencsére közelben volt a Weil Emil Orvosi Rendelő az Erzsébet királyné ut 47* sz. alatt. Kora reggel odamentünk. Berecz Andrásné titkárnő melegen fogadott bennünket, es az első emelet 4. számú szobájába küldött, ahol már hárman várták. Egyikük sem látszott betegnek, mindegyik csupán orvosságmegüjitást kívánt. Néhány percen belül ránk került a sor. Dr. Csapó Sándor üdvözölt bennünket. Elmondtuk a panaszokat. Dr. Csapó tüzetesen megvizsgálta Muriéit, de semmi lenyeges bajt nem talált. A tüneteket kiima- és helyváltozással magyarázta és erre adott egy receptet. A vizsgálat végeztével néhány percig elbeszélgettünk az orvossal, mivel nem voltak várakozó betegek. Elmondtam, hogy személyesen ismertem dr. Weilt és feleségét, akikkel az Egyesült Államokban ismerkedtem meg, amikor dr. Weil a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete volt. Majd mondja dr. Csapó: "Az önök lapja nem ismeretlen előttem." Meglepődve nézhettem rá, mert folytatta: "Van néhány betegünk, akik az Egyesült Államokból és Kanadából tértek vissza itteni állandó tartózkodásra, ők említették, hogy posta utján kapták a lapot, noha nem fizettek elŐ s gondolkodóba ejtette őket, vajon honnan szerezték meg címüket. Mondották, hogy megszerették az újságot és néhány mutatványszám olvasása után előfizettek rá." Kérdeztem a doktortól, hogy mi a véleménye lapunkról. Mondotta, hogy van sok erdekes olvasnivaló benne. Arra már nem kértem, hogy fizessen elő a lapra, de én előfizetek részere egy fél évre. Távozás előtt megkérdeztem dr. Csapót, hogy mivel tartozunk? Semmivel, mondta mosolyogva. E párbeszédet követően megköszöntem dr. Csapó szolgáltatását; kedves es baráti kézszoritással távoztunk. Lusztig Imre BÉLYEGGYŰJTŐKNEK! KÁNTOR ISTVÁN ROVATA 100 éve született LUKACS GYÖRGY (1885-1917) filozófus, esztétikus. 1911-ben Heidel- bergben ^élt, de szembekerült a háborút szükségesnek tartó filozófiával. Visszakerült Pestre, ahol csatlakozott a munkásmozgalomhoz és a Tanácsköztársaság idején nevelésügyi kommiszár lett. Bécsbe emigrált, ahol jelentős szerepe volt ( az emigráció politikai munkájában. Az Állami Nyomda készítette a 2 Ft-os bélyeget Wiederkomm Ervin terve alapján, 1.852.300 fogazott és 4.300 fogazatlan példányban jelent meg. GRIMM JAKAB (1785-1863) a nagy mesemondó születésének 200. évfordulója alkalmából bélyeget adott ki a Magyar Posta. Kékesi László tervezte, egy közismert mese: Piroska es a farkas mesemotivumo- kat használta fel. Az Állami Nyomda 1.842.300 fogazott es 4800 fogazatlan példányt készített.
