Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-08-22 / 31. szám
Thursday, Aug. 22. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. VÍZVÁLASZTÓ küzdelem Warren W. Bentz A Wheeling-Pittsburgh Acél Vallalat három állam (Pennsylvania, Ohio és West Virginia) kilenc üzemében julius 21-en sztrájkba léptek a munkások. A sztrájkot az robbantotta ki, hogy a vállalat "mesterséges" csődöt szimulált, Warren W. Bentz biró döntésé felhatalmazta a vezetőséget, hogy megszegje a fennálló kollektiv munkaszerződést és csökkentse a munkások bérét 18 százalékkal. A munkások az utolsó két esztendőben már kétszer lényeges engedményeket adtak a vállalatnak. Beleegyeztek a 12 dolláros órabér 10 dollárra való csökkentésébe, csökkentették a fizetett ünnepnapok sza'- mát és a fizetett szabadsagot is. Az eddig nyújtott kedvezmények 600 millió dollár megtakarítást jelentettek a vállalatnak. A W.-P. vezetőinek profitéhségét azonban a munkások engedményei nem elégítették ki. ügy vélték, hogy itt az ideje az órabér 8 dollárra való csökkentésének. Azt hitték, hogy a munkások elfogadják ezt, mert félnek a gyár lezárásától. De tévedtek. A kilenc üzem 8.500 munkása egyhangúan elvetette a( vállalat követelését és abbahagyta a munkát. Folytatják a harcot mindaddig, amig a vállalat feladja szándékát az újabb bércsökkentésre. Az ország acélmunkásai és az acélvállalatok egyhangú véleménye az, hogy a W.-P. munkások uj kollektiv szerződésében meghatározott órabér, szabadság, nyugdíj, fizetett ünnepnapok és minden más, ami a munkaviszonyokkal kapcsolatos, kihat majd az ország minden acélvállalatára, minden acélmunkásra. A kollektiv szerződés 1986. márciusában jár le. A vezetők máris kijelentették, ho^y nem hajlandók újabb országos egyezményt kötni. Mindegyik vállalat külón-kü- lön akar tárgyalni a szakszervezettel. David M. Roderick az U.S. Steel Vallalat igazgatója mar kijelentette: "Követelni fogjuk, hogy megkapjuk mindazt a kedvezményt, amit a szakszervezet a W.-P. vállalatnak ad." Az acélmunkások tudják, hogy a W.-P. munkások harca az ö harcuk és ez a magyarázata annak, hogy az Illinois, Alabama, Pennsylvania, Ohio és más államok acélüzemeiben dolgozók spontán felsorakoztak a W.-P. munkások támogatására és harcuk győzelemre vitelére. A helyi csoportok állandó pénzügyi támogatást nyújtanak a sztrájkolóknak. Chicagóból delegáció van útban, amely részt akar venni a sztrájkörsegen. A bányászok es a masiniszták is lépéseket tettek a sztrájkolok támogatására. Ennek a sztrájknak i a fontossága megkövetelne', hogy az AFL-CIO országos vezetősége mozgósítsa a szervezett munkásokat országszerte. Aggodalommal olvastuk a N.Y.Times aúg.l3.-i számában az AFL-CIO országos vezetőség szószólójának, Murray Seeg- ernek a kijelentését: "Ta- Lynn Williams mogatjuk a W.-P. munka- acélmunkások sok sztrájkját, de a Fede- szakszervezetének ration, mint olyan, nem országos elnöke, sokat tud tenni." Aggasztó jelenség az is, hogy az acélmunkások szakszervezetének vezetősége a Lazard Fréres and Co. Wall Street-i tözsdevállalat "segítségét" veszi igénybe (hatalmas ellenszolgáltatásért) a Wheeling-Pitt vállalattal folyó tárgyalásokon. LAKASKERDES Nem tudjuk a pontos szamot, de tudjuk, hogy nagyon magas. Azokról van szó ugyanis, akik New York városában olyan lakásokban laknak, ahol télen nincs fűtés, nyáron elviselhetetlen a hőség, a vizvezetekrend- szer elhanyagolt, a falakról mállik a vakolat, a repedéseken befolyik az esővíz. Számuk 700.000. Nem 700.000 egyén, hanem 700.000 család. Ennyit tartanak számon és ennyien remélik, hogy városi, állami vagy szövetségi segítséggel épített lakásokba juthatnak. Más szóval olyan lakásba, amely megfelel a legelemibb követelményeknek és amelyért olyan házbért kell fizetni, amennyire a szerény keresetből telik. A kis- es közepkeresetúek lakáskérdése New Yorkban és más nagy városokban a legégetőbb, halasztást nem tűrő probléma. Ezt bizonyítja az 56 éves Mary Finch tragédiája is, aki a bronxi Grand Concourse 840. számú házában lakott. Képtelen volt a házbért fizetni. Martin Hayott városi marsall kilakoltatási rendelettel kereste fel, de Mrs. Finch, ahelyett, hogy átvette volna a bírói rendeletet, bement a hálószobájába és agyonlőtte magát. Leánya Victoria, és hatéves unokája, akik a nappali szobában voltak, rémülettel vettek tudomásul a tragédiát. Most már eggyel kevesebben vannak, akik közületi lakasra várnak. Carol Bellamy, a New York Városi Tanács elnöke, aki p’ályázik a polgármesteri tisztségre a novemberi választásokon, javasolja a kezdő tanítók fizetésének 33 százalékos emelését. A tény az, hogy New York közoktatási rendszere válságban van. Négyezer tanítóval van kevesebb, mint amennyire szükség van. Egyik magyarázata ennek, hogy egy kezdő tanító évi fizetése 14.000 dollár. AMERIKAI , MAGYAR SZO rt>*á*RáÉÉ»ÉÉÉ>á»Mi A É* AAi MAMA* U$PS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003, Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of4March 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak az Egyesült Államokban egy évre $ 18.— félévre $ 10.— Kanadabah és minden más külföldi országban egy évre $ 20.— félévre $ 12.— Postmaster?Send address changes to: Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. flew York, N.Y. 10003. 50éves a Társadalmi Biztosítási Törvény Történelmi esemény színhelye volt a Fehér Ház 1935. augusztus 14-én, amikor Roosevelt elnök aláírta a Társadalmi Biztosítási Törvényt. Ez volt az első alkalom, hogy minőségi változás jött létre a szövetségi kormány és az ország nepe között. A Társadalmi Biztosítási Törvény (Social Security Act) elismerte a szövetségi kormány felelősségét, feladatát a nép jóléte, biztonsága iránt. E dátumot (1935. aug.14.) megelőzően, ha egy dolgozo idős korba lépett és képtelen volt munkáját folytatni, sajat magára és családjára, vagy könyör- adományokra szorult. Méltatlan, önérzetet sértő, szomorú és tarthatatlan helyzet volt ez, amely változást követelt. Téves az a felfogás, hogy Roosevelt elnök ezüst tálcán nyújtotta át a S.S. törvényt az amerikai nepnek. A szakszervezetekbe, egyhazakba és számos más szervezetbe tömörültek. Követelték a Társadalmi Biztosítási Törvény beiktatását.. Nem kétséges, hogy a törvényhozók és az elnök e lépése e század egyik legfontosabb ténykedésé volt. Gondoljuk csak el. Az elmúlt 50 esztendőben 115 millió polgár és nem polgár 1.800 millió (közel két trillió) dollár jutalékot kapott. Milliókra rúg azoknak a száma, akik úgy vélik, hogy a S.S. törvény csupán nyug- dijjárulékot ad. Nem tudják, hogy a hosszantartó betegségben szenvedők, vagy az üzemben megsérültek, valamint az özvegyek és 18 éven aluli gyermekeik is élvezik a Társadalmi Biztosítási Törvény előnyeit. Voltak, akik ellenezték a törvényt és azt mondták, hogy ez szocializmus. Vannak ma is, akik ellenzik. Reagan elnök egyike azoknak, akik azt mondják, hogy a társadalmi biztosítás ne legyen altalános, hanem mindenki maga határozza el, hajlandó-e résztvenni benne. Sok fiatal azt hiszi, hogy a S.S.-re befizetett adó túl magas, mások azon félelmüket hangoztatják, hogy a S.S. csődbe megy, mielőtt ők elérik a nyugdíj korhatárt. Ezek a feltevések tévesek. A S.S. szilárd alapokon nyugszik. Az elkövetkező években nemcsak fenn kell azt tartani, de módosítani kell, hogy az alacsony nyugdijat azok részére, akiknek nincs más jövedelmük (mint például a privát vállalatoktól kapott nyugdíj) felemeljék. A Medicare és Medicaid helyett egy Nemzeti Betegbiztosítási törvényt kell beiktatni, ami fedezné minden lakos orvosi, kórházi költségeit és a beteg részére szükséges gyógyszert. Ilyen törvény eletben van számos iparilag fejlett országban. Miért nem itt, a világ leggazdagabb országában? Ötven évvel ezelőtt történelmet irt a nép, amikor eleire keltette a Társadalmi Biztosítási Törvényt. Ma, fél évszázad után? elérkezett az idő arra, hogy követeljük es valóra váltsuk az ország egyik legégetőbb problémájának megoldását, - országos betegbiztosítási törvény beiktatását. L.I. Újítsa még előfizetését!
