Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-08-22 / 31. szám

Thuisday, Aug- 22. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 4. Llisztig Imre: JEGYZETEK UTCAI ELÁRUSÍTOK Semmi sem történik "véletlenül". Minden okozatot ok előz meg. Ezt bizonyítja ( a New Yorkban egyre jobban elterjedő lát­vány: az utcai elárusítók _ tömege. Akik a 30-as evekben eltek, meg emlékezhet­nek hasonló jelenségre. A gazdasági vál­ság olyan hullámokat vert, hogy nem lehe­tett munkához jutni sem szerelemért, sem pénzért.* * A történelem ezen időszakáról szóló írások egyike sem fedezte fel, hogy ki volt az első munkanélküli, aki almaaru- sitással próbált néhány centet, dollárt szerezni. Azt azonban megírták a króni­kások, hogy az almaarusitbk száma gomba- módra növekedett. Volt olyan utcasarok, ahol négyen is kínálták almájukat: az egyik a dél-nyugati, a másik a dél-keleti, a harmadik az észak- nyugati és a negyedik az eszak-keleti sar­kon. Napjainkban újra láthatjuk az utcai áru­sítókat. A különbség csak az, hogy (most nem almát, vagyis nemcsak almát árusí­tanak, hanem minden elképzelhető és el­képzelhetetlen árüt: könyvet, esernyőt, napszemüveget, i övét, sálat, inget, fény­képezőgépet, fényszórót, kazettát, számo­lógépet, kesztyűt, sapkát, stb. Nem is be­szélve azokról, akik szólót, narancsot, datolyát, barackot, ananászt, cseresznyét, banánt kínálnak. Ha mindezekhez ( hozzá­tesszük azokat, akik sült gesztenyét, hot- dogot, hamburgert, meleg perecet, i sült bárányhüst, fagylaltot, hűsítő italt ajánla­nak a járókelőknek, akkor nem lepődünk meg, hogy egyedül New Yorkban 4.500 ember keresi kenyerét ily módon engedely- lyel, és kétszer ennyien engedély nélkül. Az utcai árusító tehát nem különleges látvány, hanem tömegjelenség. Véletlen ez? Világos, hogy nem az, mert nemcsak New Yorkban látható. Hasonló látvány tárul szemünk elé San Diego, Cal.-ban, Chicago-ban, Providence, Rhode Islandon is, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, a kanadai határtól a mexikói határig min­denütt. — , Mi ennek a magyarazata? t Vannak, akik örömmel üdvözlik e látványt es mondják, hogy élénkké, színessé teszik a várost. Mások panaszkodnak, hogy mar járni sem lehet az utcakon, az árusítók foglalják le azok nagy részét. A legnagyobb ellenzék az üzlettulajdo­nosok között van. Méltatlan versenyzőket látnak bennük. "Ok nem fizetnek magas házbért, ők nem veszik vissza silány vagy selejtes árüjukat." i Vannak varosok, ahol hadjáratot indítot­tak az utcai árusok ellen. Ezek között találjuk a fővarost, Washingtont, ahol a helyzet annyira elfajult, hogy az árusítók szükségesnek tartottak szakszervezetbe tömörülni, hogy megvédjek érdekeiket. Seattle, Wash.-ban a városi vezetők ellen­kező véleményen vannak: ők ügy vélik, hogy az utcai árusítók különös szint köl­csönöznek a varosnak. Ezek főleg virágot és élelmiszert kínálnak a lakosoknak, illet­ve a turistáknak. Mi az oka annak, hogy az utcai árusítók száma rohamosan nő? Csupán az utolsó pár napban közzétett gazdasági jelentése­ket kell idézni: a nemzetgazdaság ez év második felében 1.7 százalékkal nőtt /nem 3,5 százalékkal, amint azt a kormány köz­gazdászai jósolták/. Üzemek, gyárak, bányák, Levél a terrorizmusról Rev. Moon sok millió dolláros üzlethá­lózatának egyik legfontosabb egysége a Washington Times nevű napilap, amely bennfentesek szerint az elnök kedvenc lapja. Ebben a lapban jelent meg nemreg az alanti levél, melyben • nem sok örömöt találhatott Mr. Reagan. "Bochgrave /a Times szerkesztője/ évek óta ir az állítólagos terrorszervezetról, amelynek a Kreml-ben volna a központja, amelynek szálai elnyúlnak Szíriáig, Líbiáig, Iránig, Kubáig és most Nicaraguába is. Az ilyen írásokból szép hasznot húzott Mr. Bochgrave és a hozzá hasonló irók /mint pl. Claire Sterling/ már évek óta. De ezek az urak /es hölgyek/ nem Írnak egy más, sokkalta nagyobb terrorszervezet- rol, amelynek központja nincs is ilyen mesz- sze Bochgrave ur hivatalától. Nyílt titok, hogy Iránban és Guatemalá­ban a C.I.A. szervezte a törvényes, demok­ratikus kormányok megbuktatását, hata­lomra juttatva terrorral, kínzással, tízez­rek megölésével azon országok legreakcio- sabb elemeit. A C.I.A. közreműködött Indonézia és Chile demokratikus kormányainak megdön­téseben. Indonéziában ezt követoleg más­fél millió ember lett a vérfürdő áldozata. A C.I.A. szervezte a Kongó miniszterel­nöke elleni sikeres, Castro kubai miniszter- elnök elleni sikertelen, Allende, chilei elnök elleni sikeres merényleteket. A C.I.A. szervezte és képezte ki azokat a terroristákat, akik megölték Carlos Prat chilei hadügyminisztert, Orlando Le- telier volt chilei washingtoni nagykövetet. Az USA évtizedeken át támogatta Anas- tazio Somozát, akinek uralma alatt több, mint 50.000 nicaraguait öltek meg. Az USA évtizedeken át támogatta Salvador vagyonos osztályát és azok katonai és más terrorszervezetét. Ezek uralmának az évek folyamán 40.000 salvadori paraszt es munkás esett áldozatává, nem is említ­ve egy erseket, egy tucat papot, négy hol­land újságírót, két amerikait /köztük három nővért/ es két amerikai munkasszervezőt. Ezekről nem mint terrorizmusról ir Mr. Bochgrave, hanem mint "sajnálatos túlkapá­sokról". Ed Harris, New Carrolton, M.D. Izrael katonai bírósága felmentette Yit- zak Mordechai altábornokot azon vád alól, hogy résztvett vagy felelős két palesztinai terrorista meggyilkolásában. A két palesztinai 1984. április 12-én elrabolt egy autóbuszt. Egy izraeli katona életét vesztette és több utas megsebesült. * A Fülöp-szigetek Cebu városában meg­gyilkolták a 41 éves Joselito Paloma újság­írót, aki a sajtóban éles kritikát használt a kormány terror-politikája ellen. Paloma volt a 11. újságíró, aki életével fizetett a szólásszabadságért.____________________ bankok, biztositó vállalatok nap mint nap tömegesen bocsátják el az alkalmazottai­kat. A dollar árfolyama a nemzetközi pénz­piacon állandóan emeli a külföldről beho­zott áruhalmazt es ez megnehezíti az ame­rikai termékek eladását a világpiacon. Nincs kétség az iránt, hogy az utcai áru­sítók előnybe helyeznék megélhetésük előteremtését gyárakban, irodákban, stb. Elvégre nem nagyon kényelmes nyáron 80 fokos melegben, vagy télen dermesztő hidegben az utcán álldogálni. KORUNK NICARAGUA A New York Times június 10—i szamának Op-ED oldalán közli McGeorge Bundy Írását, "Óvakodjunk a kontrák segitésétól" cim alatt. Ebből közlök részleteket: Az elnök elnyerte a szenátus támogatá­sát a nicaraguai "kontrák"-nak nyújtott "nem-katonai" segítséghez, a C.I.A. útján. Senkit se ámítson el a "nem-katonai" szó. Ha a képviselőhöz beleegyezik (ez azóta sajnos megtörtént. V.O.), ez a pénz meg fog fizetni mindenért, kivéve fegyvereket és töltényeket, a többi szükséges pénzt máshonnan fogjak beszerezni; kellemetlen lenne kutatni, hogy honnan. A szenátus megszavazta a C.I.A. háborújának folyta­tását Nicaragua kormánya ellen. A képvi- selóháznak meg kellene semmisítenie ezt a szavazatot, azon egyszerű és alapvető okból, hogy ez a "burkolt" művelet nem fog sikerrel járni. Mint olyan személy be­szelek, akinek közvetlen tapasztalata volt burkolt műveletek eredménytelensegében. Öt éven át, a Kennedy és Johnson kormányok idején, elnöke voltam a végrehajtó a’gazat azon bizottságának, melynek feladata volt jóváhagyni vagy megtagadni ilyen művele­teket. Egy újonc hiszékenységével hallgat­tam a buzgó munkatársak okoskodását, akik kitervezték a "Bay of Pigs" név alatt ismertté vált műveletet, és én nem tudtam eleget ahhoz, hogy megkérdezzem a C.I.A. másik részének a véleményét.A következő két és több év során fokozódó kétkedés­sel figyeltem, amint a Kennedy kormány szorította a C.I.A.-t több és jobb, akár kisebb, burkolt műveletekre. Idővel, úgy gondolom, kis szerepem volt - saját oku­lása a tapasztalatból sokkal jelentősebb volt - Kennedy elnök erősödő felismeré­sében, hogy burkolt akciók nem működnek és több bajt okoznak, mint érdemes. Egy­szerűen nem igaz Reagan elnök ismételt állítása, hogy a kubai kalandorkodás ellen­zése Kennedy elnök részéről, ami valóban erős volt, alkalmazható lenne ma burkolt művelet támogatására. Jellegzetesen a politikai menekültek, akik elfogadják a C.I.A. pénzét és irányí­tását, nem meggyözódéses demokraták. Jellegzetesen, C.I.A. vezetők, eredmény iránti nyomás alatt, kelekótya terveket agyainak ki és ezeknek legtöbbjét nem magyarázzák meg feletteseiknek, sem pedig a Kongresszusnak. Ez a burkolt vállalkozás, önmagában kudarcra van kárhoztatva. Nem fogja a sandinistákat Reagan lábai elé kényszerí­teni és nem fogja őket megdönteni. Csak meg fogja erősíteni, nem pedig aláásni marxista-leninista hajlamukat. Nem fogja a kontrák között lévő demokraták reményeit teljesíteni. Vért fog ontani minden oldalon, és csak ki fogja élezni a meglevő polarizá­ciót a nicaraguaiak köreben. Meg fogja rontani kormányunk hitelét saját polgársá­gunk millióinak érzelmeiben, és külföldi barátaink még több millióinak Ítéletében. Valószínűtlenné fog tenni minden építő változást Nicaraguában, és sokkal nehezebb lesz a hatásosabb eljárás régionális keret­ben. A burkolt akció sok bajt fog okozni, és egyszerűen kudarcot fog vallani. vágó Oszkár TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom