Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-08-15 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 15. 1985. (WwaáóinÁ iteá/c TASN ADY T. ALMOS: BÉKEKONFERENCIA AMSZTERDAMBAN AMSZTERDAM. Az amszterdami Szabad- egyetem helyiségeiben rendezett négy napos konferencián negyven ország mintegy ezer részvevője tanácskozott három fő témakörben: a nyugati tömbön belüli kapcsolatokról, a kelet-nyugati kapcsolatokról és az észak-déli viszonyokról. Ez a konferencia negyedik alkalommal foglalkozott az európai nukleáris fegyverkezéssel is. Az első munkacsoport témakörébe tartozott az amerikai árháború- program megbeszélése, mig a második munkacsoport a kelet-európai és nyugat-európai békemozgalmak közötti kapcsolatok legújabb fejleményeit analizálta. Feltűnően sokan hiányozták a kelet-európai hivatalos békemozgalmak tagjai közül, csupán Romániából érkeztek küldöttek. A Nemzetközi Egyházi Béketanács titkára, Jan Faber szerint az európai békemozgalmak fordulópont előtt állnak. Mint mondotta, a békemozgalmak elképzeléseire nem érkezett reakció a keleti és nyugati hatalmi központoktól és a nyugat-európai országok többségében nem sikerült elhárítani az amerikai rakétatelepitést. Ugyanakkor az is igaz, hogy a NATO feltétlen követése az utóbbi években megingott, a nyugat-európai országok lakosságának széles rétegeiben kinyílt az emberek szeme. De a békemozgalomnak uj impulzusokra van szüksége ahhoz, hogy túlélje önmagát, hatékony tényezővé válhasson. A kelet-nyugati kapcsolatok kérdéseben megoszlottak a vélemények. Általános nézet ugyan, hogy a keleti és nyugati európaiak együttműködési szándéka valóságos és már kialakult olyan közös álláspont, hogy egész Európa megszabaduljon a nukleáris fegyverektől és lehetetlenné váljék egy katonai összecsapás Európa területén, de az amszterdami konferencia részvevőinek többsége csupán a nem hivatalos kelet- európai békemozgalmakkal kíván tárgyalni es együttműködni. Az ember es a nukleáris veszély közötti harc elgondolkoztató példáját nyújtotta Darlene Keju asszony: a Csendes-óceán közepén a Marshall-szigeteken 1954 óta több atomrobbantás történt az USA részéről. A végzetes következmények csak évek múlva derültek ki, ma is születnek torz gyermekek és a szigetlakok között rendkívül nagy a tumorok és rákos betegségek jelensége. A békemozgalmak amszterdami konferenciáján igen sok képviselő vett részt a fejlődő országokból és feltűnést keltett a Kínai Népköztársaság delegációjának jelentése is. A négy napon át tartó tanácskozás híreit követve nem állítható, hogy a megbeszélések a legnagyobb egyetértés jegyében folytak, ám minden bizonnyal jelentősebb az a tény, hogy különböző rendszerű országok békemozgamainak küldöttei együttesen vitatták meg az emberiség létét fenyegető nukleáris veszedelem elhárításáért folytatandó további küzdelmet, továbbra is a párbeszéd mellett foglalva állást a közös célok érdekében. ' \i i TOVÁBB NO azoknak az országoknak a szama, amelyek nem lesznek képesek ellátni lakosságukat elegendő élelmiszerrel - állapitották meg a FAO szakértői az erdőségek pusztulásáról tartott mexikói tanácskozáson. A becslések szerint 2000-re 64 ország jut erre a sorsra. TORONTO, Ont. Nem vagyok gyakorlott leveliro, de kedves levelüket nem hagyhatom válasz nélkül. Kedves lapjuk nemcsak tetszésemet nyerte meg, hanem meg is szerettem. Kipróbáltam már talán minden magyar nyelvű lapot, kettőt rendszeresen megveszek, de legtöbbször csak átnézem, de azt mondha^- tom, nagyon ritkán olvasom el egészen. De az Amerikai Magyar Szót nem tudom letenni, amig át nem olvasom talán minden betűjét es sokszor kétszer, háromszor is. Meg eddig minden szám megvan és hol az egyiket, hol a másikat újból átolvasom és igy azt gondolom, hogy ennek a lapnak olvasója leszek, ameddig ez a lap élni fog (amiben nagyon bízom) és amig élek. Sz. Erzsébet HINSDALE, Dl. Küldök kétszáz dollárt, ebből 10.- dollárt férjem emlékére, öt dollárt a '85-os évkönyvért, egy évi előfizetésemre húsz dollárt és a fennmaradt összeget, 165.- dollárt a lap javára. Szeretnék többet küldeni, de én is úgy vagyok, mint más özvegyasszony, hogy nagyon sok a mellékes fizetnivaló. Azokat is fizetni kell, mert hamar lezárják, akkor duplán kell fizetni. Tehát mindig van baj valamiért. Az újsággal meg vagyok elégedve, alig várom, hogy megjöjjön, pedig mar nehezen tudom olvasni, mert a látásom rossz- De nem adom föl, amig élek. Mar az sincs messze, mert ha az ember meghaladja a kilencvenkét évet, akkor nincs sok hátra. Kívánok a szerkesztőségnek jó erőt, egészséget, hogy még sokáig tudják folytatni a tanítást, mert még nagyon nagy szükség van rá. Tisztelem az olvasótábort. Mrs,Joe Kozma DEWDNEY, B.C. Tudatom, hogy még élek, hogy meddig, azt nem tudom, mert igen gyönge lábon állok. Nemrég jöttem ki a kórházból, az utóbbi időben minden baj utólér. De nem akarok panaszkodni, mert tudom, hogy abból van nektek elég. A lapot nagyon szeretem, kívánok kitartást, erőt és egészséget és üdvözlöm az összes köles belmunkatársakat, az egész olvasótábort. Megkaptam az Évkönyvet, ami igazán kitűnő, talán még idáig a legjobb. Mellékelek epjy bank money ordert 120.- kanadai dollárról, melyből 20.- az évi előfizetésem, a maradvány a lapra megy. Baráti szeretettel. Steve Papp CALIFORNIA. Várom a lapot szeretettel, sok érdekes olvasnivalót > találok benne. Jelenleg Halász "Magyarországi emlékei"-t olvasom szeretettel. Nehezen szakadtam el hazámtól és nehezen szoktam meg az itteni életformát, minden otthoni hir nagyon érdekel. A sajtó szívügyem. 1951-1966-ig egy magyarországi lap megbecsült dolgozója voltam, igy nemcsak olvasom, de figyelem is a lap szerkesztését, betűit, helyesírását. A hirdetési és reklám-munkakat végeztem, persze szakmai tanulás mellett. A nyomdai dolgokat ellenőriztem, korrektúrát készítettem, a megjelenésért felelős voltam. Szé[j> es komoly munka volt. Itt ebben a vidéki kisvárosban nagyon hiányolom, hogy a ház korüli ésf kerti munkán kívül komoly, erdekes munkát nem végezhetek. Köszönöm, hogy a lapot mindig hamar elküldik és elnézésüket kérem, ho^y eddig csak negyedévenként tudtam az előfizetésért elküldeni a pénzt. Kéri L. Van-e medve az erdőben? Részletek William Greidernek a "Rolling Stone" folyóirat január 17-i számában megjelent cikkéből. Egy kérdés: van-e medve az erdőben?- amit Ronald Reagan választási földcsuszamlása egyszer es mindenkorra eldöntött. Van. Legalábbis az amerikai nép hiszi, hogy van. Annyi biztos, hogy jól akarnak felfegyverkezni, hogy megvédjék magukat a "medvé"-től, ha van medve. Az amerikai adófizetők, ha a honvédelmi miniszter terve sikerül, még további 40 milliárd dollárt költenek a medve ellen, amivel a jövő évi hadi költségvetést 334 milliárd dollárra emelik, a négy év eló’ttinek kb. a kétszeresére. Ez persze mind őrültségnek látszik. Egy erÖs, nagy ország, amelynek egy távoli veszély együgyű képe a rögeszméje. A hidegháborús versengés azonban a mi hazánk és a Szovjetunió kozott mindig is érzelmi sokkon es nem józan észen alapult. Az amerikaiak annyira agymosottak lettek az oroszoktól való félelemmel, hogy hiábavalónak látszik a jelenlegi kiimában ésszerű alternatívákat keresni a hidegháborúra. Komoly, hozzáértő emberek mégis ezt teszik; olyan külpolitikát akarnak kidolgozni, amely megfelel a valóságnak. A feleleteknek egyik érdekfeszitó sorozatát - az első lépest a józan ész felé- a World Policy Institute adja ki a "The Security Project" név alatt. "Az a feladatunk - magyarázta nekem Archibald L. Gillies,az Institute elnöke -/hogy megmutassuk másféle politikai rendszerekkel dolgozhatunk, melyek összefüggnek és szembenéznek a világ valóságaival, melyek nem adnak ingyen semmit, de jobbak, mint mostani nemzetbiztonsági politikánk." A Security Project három alapvető perspektívát javasol, melyek helyettesítenék Amerika rögeszmés félelmét az oroszoktól. Először, az Amerika jólétét fenyegető gazdasági erőket komplex, világproblémának kell tekinteni, amelyekben minden egymástól függ, az elképesztő szövetségi deficittől kezdve az amerikai ipari munka megfogyatkozásáig, a Harmadik Világ adósságától kezdve, ami az U.S. bankrendszerét veszélyezteti, a felpuffasztott hadi költségvetésig, az olajszükséglettol az éhínségig. Ha van medve az erdőben, hát ez az. Mivel a világ most úgy termékekben, mint munkaerőben egyetlen piac, nem oldhatjuk meg Detroit problémáit anélkül, hogy Brazília problémáival ne törődnénk. Másodszor a U.S.-nek stabilizálni kell a ( Szovjetunióval való viszonyát, ami mindkét fel számára megadna a csökkenő hadi- kóltekezes es az uj kereskedelem azonnali gazdasági eredményeit. Az oroszoknak kell, amit mi el akarunk adni, főleg modern, magas technológia, és ha mi ezt nem adjuk el nekik, Japán es Nyugat-Európa fogja eladni. Harmadszor Amerikának nem intervenciós politikát kell alkalmaznia a Harmadik Világgal szemben. Persze, ha azt hisszük, hogy minden forradalmi küzdelem, vagy kormanyvaltozas kommunista cselszövés, amit Moszkvából irányítanak, ami végül minket fenyegetne, akkor hadieró'nk redukálása világszerte őrültségnek látszik. De Vietnam, Irán, "Nicaragua, Chile és a Fülöp-szigetek valóságai meghazudtolják ezt az együgy’ú félelmet. Vágó Klára Folytatjuk t.
