Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-18 / 29. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ / Thursday, July 18. 1985. ' A .MÁSODIK GYERMEKKOR" EGYIK OKA AZ ALZHEIMER-KÓR Az Alzheimer-kór azért számit alattomos betegségnek, mert az ember látszólag évekig jól van, nincsenek szembeszökő idegrendszeri tünetei, agyvérzése, agydaganata, stb., az agyában azonban olyan - egyelőre kivédhetetlen és helyrehozhatatlan - változások mennek végbe, amelyek végül is teljes értelmi és testi leromlására, s közvetve - az ágyban fekvés szövődményéként - a ( halálára vezetnek. (Például az Egyesült Államokban 1,5-2 millióra becsülik az e bajban szenvedők és százezerre a miatta évente meghalok számat.) Az agyban elsősorban az emlékezéssel, a felismeréssel és a gondolkodással "foglalkozó" idegsejtek száma csappan meg, illet&leg azok működésében támad zavar, de (az agy vérellátása, következésképp oxigen- és tápanyagellátása szintén kisebb lesz. LAPPANGÓ GÉNEK? Mi okozza ezt a súlyos, a beteg és a hozzátartozói számára egyaránt csapásnak számitó betegséget? Nem tudjuk. Csupán föltevésekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni. A kutatók körében széles körben elterjedt hat föltevés közül az egyik örökletes okot tesz föl az Alzheimer-kor hátterében, mégpedig annak alakján, hogy bizonyos családokban nemzedékeken át halmozottan fordul elő ez a baj. Egy felmérésben például százhuszonöt Alzheimer- kérban elhunyt beteg hozzátartozói között összesen nyolcvanhét Alzheimer-kóros személyre bukkantak. De az( is genetikai hibára (kóros génre vagy genekre) enged következtetni, hogy az egy többletkromo- szöma miatt Down-kóros (mongolizmusos) személyek nagy többségének az agyaban a 40. életév táján (jobbara azonban mar a 20. életév felett) Alzheimer-kórra jellemző elváltozások figyelhetők : meg. KÓROS FEHÉRJÉK Az Alzheimer-kór őröklodési modelljének az ellenzői rendszerint azt szokták felhozni ellenérvként, hogy e betegségben sem olyan rendellenes kromoszóma, sem olyan kóros működésű fehérje nem lelhető fel az idegsejtekben, amely genetikai hibára hívná fel a figyelmet. Egy fehérje azonban nemcsak örökletes hibatol, hanem attól is kórossá válhat, ha bizonyos enzim közreműködésével másfajta fehérjévé alakul át. Márpedig ily módón keletkező kóros fehérjék az Alzheimer-kóros beteg idegsejtjeiben és agyi vérereinek falaban is föl— lelhetők. A Kalifornia Egyetemen dolgozó G.G. Glenner a következőképp magyarázza e betegség létrejöttét. A betegségre( "hajlamos" ember vérében keringő elŐfehér- jét egy enzim olyan fehérjévé (amiloidda) alakítja az agyi vérerekben, amely beépül az erek falába, s lehetetlenné teszi, hogy az érfal rendesen működjön. Emiatt olyan fehérjék lépnek ki a vérből az agyszovet- be, amelyek egyrészt mérgezően hatnak az idegsejtekre, másrészt a roppant finom idegfonalacskákat kettesével "Összecsavarják", s ennek vagy az idegsejt pusztulása lesz a következménye, vagy az, hogy az idegsejt életben marad ugyan, de nem vesz többé részt az idegingerület továbbításában. Az Alzheimer-kór fertőzéses elmélete tetszetős, ez idáig azonban minden kísérlet kudarccal végződött, amelyben megpróE in stain 76, Röntgen 76, Pavlov 87, Schweitzer 90 éves korában — azaz a halála évében — is képes volt alkotómunkára, az amerikai Rous professzor pedig 87 éves korában vette át a legnagyobb tudományos kitüntetést, a Nobel-díjat De arra is akad példa, hogy az ember már a 60. életévének a betöltése előtt elbutul. A központi idegrendszer jellegzetes szövettani elváltozása húzódik meg annak a jobbára a 60. életév betöltése után támadó ismeretlen okú, egyelőre gyógyíthatatlan demenciának (elbutulásnak), amelyet a német A. Alzheimer ideggyógyász 1907-ben írt le. báltak kísérleti állatokat megfertőzni az e kórban elhunyt emberek agykivonatával. A kudarc természetszerűleg nem szegte a kutatók kedvét. Most azt vizsgálják, hogy a vélt fertőzés bekövetkezéséhez nincs-e szükség különleges genetikai háttérre, védekező rendszerbeli zavarra vagy a szervezetre ható bizonyos környezeti ártalomra, MÉRGEZÉS, VÉRKERINGÉSI ZAVAR Két évtizeddel ezelőtt keletkezett a negyedikként említendő föltevés, amely szerint az Alzheimer-kór hátterében az ivóvízben, a bizonyos élelmiszerekben és gyógyszerekben főllelhetó alumínium okozta mérgezés húzódik meg. E föltevést egyrészt arra alapozták hogy, a nyulakba és a macskákba injekciózott alumínium- foszfát az Alzheimer-kórra jellemző agy- szöveti elváltozásokat hoz létre, másrészt összefüggést találtak az agy aluminiumtar- talmának növekedése és az agyszöveti elváltozások súlyossága között. De mert egerekkel, patkányokkal és majmokkal nem sikerült ez a kísérlet, s az életkor előrehaladásával az egészséges emberek központi idegrendszerében is növekedhet az aluminium töménysége, úgy tetszik, hogy ez az elem legföljebb közrejátszik a betegség kialakulásában, nem pedig oka neki. Ezt az ellentmondást áthidalandó született az az elképzelés, hogy a bizonyos agyi enzimek működését bénító és némely fehérjének az idegrostokban való vándorlását gátló aluminium csak akkor okoz Alzheimer-kórt, ha töménysége meghalad egy bizonyos - kritikus - érteket. Mind több kísérletet végeznek annak bebizonyítása végett is, hogy a többi demen- ciát okozó bajhoz hasonlóan az Alzheimer- kór kialakulásában is főszerepe van az agyi véráramlás megcsappanásának. A mérések szerint az agyon átáramló vér mennyisége átlagosan 23 százalékkal csökken a 33. és a 61. életév között. Az egészséges agy ezt úgy ellensúlyozza, hogy a fiatalkori mennyiségnél jóval több oxigént szippant ki a vérből. Az Alzheimer-kóros betegek agya erre nem képes. vér- és oxigénellátása egyaránt körülbelül 30 százalékkal marad alatta az azonos korú egészséges agyú ember agyáénak. Ezzel egyidejűleg 30-50 százalékkal csökken bizonyos agyterületeken az idegsejteknek tápanyaggal (glukózzal) való "feltöltése" is. Mindez közrejátszik az idegsejtek fokozott pusztulásában, az erek működését (tágulását és szűkülését) szabályozó idegsejtek megfogyatkozása viszont visszahat az agy vérkeringésére, azaz hogy az idegsejtek oxigén- és tápanyagellátására, továbfc rontva azt. A GYÓGYÍTÁS MÉG GYEREKCIPŐBEN JÁR Olyan szert kellene találnunk, amely biztosítaná az érintett idegsejtek kellő acetil-kolin-tartalmát, mert az ilyen kezelésnek ugyanúgy javítania kellene az Alz- heimer-koros beteg állapotán, miként’ a Parkinson-kóros betegen is javít valamelyest az ott hibádzo ingerületközvetitő anyagnak (a dopaminnak) gyógyszerrel való megtámogatása. Nos, ilyen szereket már kipróbáltak betegeken, de annak ellenére, hogy az acetil-kolin korokozó szerepét bebizonyitották, nem javítottak érdemben a beteg állapotán. Mi mindennel próbálkoztak a kutatók? Megkísérelték az említett enzim hatékonyságai fokozni, az acetil-kolin elóányagai- nak a szervezetbe juttatásával e molekula felépülését serkenteni a kész acetil-kolin- nak a szabaddá válását (hatását) előmozdítani es elbomlását késleltetni. Mindezt természetszerűleg Ugy igyekeztek elérni, hogy csak ott avatkozzanak bele e fontos ingerületközvetitő anyag biokémiájába, ahol szükség van ra, mert egyébként nem kévés és nem kevésbe súlyos idegi eredetű baj származhat belőle. Egyidejűleg a pszichoterápiái kezelésre, továbbá az agy vér- ellátásának.meg az idegsejtek glükóz- és oxigénfelvételének gyógyszeres befolyásolásara is sort kerítettek. Mindeme beavatkozásoktól azonban csak akkor várható majd - föltéve, hogy a betegség lényegét már jobban megismertük - javulás, ha a szobán forgó idegsejtek élnek és működőképesek, mert az elpusztult idegsejteket a távoli jövőben sem igen fogják tudni pótolni. , Dr. Seres Miklós (A dohányos családban felnövő gyerekek jo adag mérgét szívnak be, írja a Süddeutsche Zeitung, Butenandt doktor, a müncheni egyetem gyermekkórháza munkatársának tanulmányára hivatkozva. Vizsgálatok kimutatták, hogy azoknak a csecsemőknek a vizeletében, akik dohányos családban élnek, kilencvenszer annyi nikotint találtak, mint a nem dohányos családban nevelkedő gyerekeknél. A dohányfüstnek kitett gyerekeket gyakrabban kell kezelni a légutak fertőzése miatt is. Butenandt doktor ugy véli, hogy nem csak az általános légszennyezettség ellen kell küzdeni, de tenni kell a lakásainkban előforduló légszennyezés ellen is. Egy kis derű A skót házaspár belép a fogorvosi rendelőbe és a férj megkérdezi: — Mennyibe kerül egy foghúzás? — Tíz font érzéstelenítéssel, öt font anélkül. — Akkor, doktor úr, érzéstelenítés nélkül! Ülj be a székbe, drágám! * És miből gondolja, hogy a felesége nem normális? — kérdi az elmeorvos a hozzá forduló férjet. — Hát onnan, hogy vettem neki egy frizsidert, s továbbra is mindent kézzel mos!
