Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-11-07 / 42. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday Nov. 7. 1985. Vitorlással a világ körül Kiskunság Világkörüli útra indult Opatijából (Abbáziából) a St. Jupat nevű hajóval két magyar vitorlásverseny zó, Fa Nándor és Gál József.-A Fold körülvitorlázásának terve régóta foglalkoztat bennünket. t Körülbelül öt éve kezdtük el építeni a hajót a Ganz Danubius füredi gyáregysege segítségével. En hajóépítő vagyok, Józsi gépészmérnök, mindent sajat kezűleg csináltunk. Eleinte úgy tűnt fel, semmi esély a sikerre! Aztán sok segítséget kaptak hivatalos szervektől és vállalatoktól.-Mit visznek magukkal?-Természetesen mindent, amire szükségünk van - nevet Gál József.-Nem is gondoltuk, mennyi minden fér el ilyen kis hajóban. Teljes a vitorlázófelszerelésünk, három rádión keresztül tartunk állandó kapcsolatot az itthoniakkal, és viszünk rengeteg térképét, szakkönyvet meg videokamerát. Folyamatosan küldjük haza majd a kazettákat. Élelemből mintegy másfél évre elegendő készletet visznek. Többek között speciális szárított és tartósított zöldségféléket, konzerveket. Friss élelem beszerzésére pedig ott lesz a tenger!-Az útiterv?-Afrika megkerülésével kihajózunk az Indiai-óceánra. - Előreláthatóan február végére érkezünk Sidneybe, ahol várnak minket a Magyarok Világszövetségének a képviselői. Ott akarjak elvegezni az esetleges javításokat, a készletek feltöltését. Hosszabb idÓt Polinéziában szándékozunk eltölteni néprajzi kutatásokkal.-Milyen nyelven beszélnek?-Angolul és németül, de reméljük, hogy hamar megtaláljuk a közös nyelvet az Őslakosokkal is. ,-Hosszú ideig lesznek távol. Mit szol ehhez a család?-Nándinak könnyű, Ö nőtlen - mondja Gál József. - NÓ's vagyok, de már a felkészülés alatt ismerkedtem meg a feleségemmel, tehát ö ezzel az úttal együtt fogadott el engem, és eddig is nagyon sokat segi- tett. t . , , A hajó és legénysége tehát készen all. Sok sikert és jó szelet fiuk és viszontlátásra - két év múlva! M edgy esi Csilla Aranyat talált a kutya, a szibériai Jakutszk városában. Egy "Muha" (légy) névre hallgató ó’rkutya egyszer csak hevesen ásni kezdett az egyik raktár falának közelében. Mancsai alól hamarosan csillogó pénzérmék röpültek szerte széjjel. Az "esemény" helyszínére érkezett rendőrök megállapították, hogy Muha több, mint háromszáz, valaha itt ^lásott aranypénzt talált. 1897 és 1900 között verték a cári pénzverdében. tavakkal", legelőkkel itt-ott még ma is nádasokkal, szétszórt tanyákkal, a legújabb időkben termő gyümölcsösökkel és szőlőkkel tarkított, sokszínű világ. Gyórffy István néprajztudós igy fogalmazott: "...ezek a járhatatlan rétségek és futo- homok területek nem kellettek az ördögnek se. Lakatlan területek voltak még IV. Béla király idejében is. A kunok menekültek lévén, nem válogathattak; oda kellett települniük, ahol helyet kaptak."- Táj és történelem Egy késő népvándorláskori hullám sodorta Ázsia szivéből Európába, majd a 13. században Magyarországra is a kunokat. A Duna-Tisza, a Korös-Tisza-Maros közének vizjárta síkságán, a homokhátakon jutott számukra - 40 ezer családnak - hely. t ( f A már megállapodott, a szomszédok viszonyaiba beleilleszkedett magyarság számára olyanfele lehetett jövetelük, mintha újra visszaidézték volna az ide-oda vándorló, nomád állattartás korát. Ebből adódtak a súrlódások, majd éppen akkor, amikor a tatár betörés ellen hasznukat lathatta volna az ország, kitört a veres leszámolás. A magyarok megölték Kuthen kun királyt,' öldökölve és gyújtogatva hagyták el az országot a kunok. A "második honalapitó", IV. Bela, a tatárjárás után ismét visszahívta a balkáni legelőkről a kun törzseket. László király kiváltságlevele pedig már 1279-ben szabályozta társadalmi formáikat és szálláshelyeket jelölt ki nekik, megerősítvén velük az ország haderejét. A történelem újabb fordulata: Lipót császár 1702-ben elzálogosítottá, mind a jász, mind a két kun területet. De alig egy emberöltő, negyvenhárom esztendő után, Mária Teréziától ismét megváltotta a Jászkunság népe szabadságát és kiváltságait. Ettől az időtől aszerint rétegződött a jász és a kun társadalom: ki milyen anyagi részt vállalt a megváltásban, a redemptio- ban. Csakhogy ez id& tájt a 17. század második felétől megindult - a Dunántúlról a Jászságból, Palócföldrol - bevándorlás és külső betelepítés Összemosta a lakosságot a török világban nagyrészt megfogyatkozott kunok szállásain is. A történeti hagyomány és a gazdálkodási mód őrizte csak meg a tizenkilencedik századvégig a másfajta magatartást, életvitelt. Kunszállások, ku hagyomány Kunszentmiklós ma is a Felső-Kunság szellemi központja. Tájmúzeumát a több száz évvel ezelőtti iskolaalapításhoz hasonlatosan, a lokálpatrióta kunszent miklósiak közadakozásból alapították. Regi, pusztai életképet, pásztorkiállitást, helytörténeti gyűjteményt adtak a közösségnek, eredeti tárgyakkal, családi emlékeiket ajánlva fel. ( t Halas - az egykori kiskun székváros őrizte meg leginkább - kevésbé pusztulván a torok alatt - Ősi jellegét. "Haborog a homok, sáppádoz a vakszik, szegény kiskunokra a főid is haragszik" I- őrzi egy régi, rímes sóhajtás. A Duna- Tisza-kÖzi homokhátság egy részét nevezzük Kiskunságnak. Északkeleten, Kiskunlacházánál a Dunáig ér, Kiskunfélegyháza határában majdnem a Tiszáig nyúlik el, leginkább azonban a két folyo közének belseje ez a széljárta, homokbuckás, erdőfoltokkal, szikes "fehérNem volt ritkaság az udvaron álló szabadkemence, a nyitott csak szalma- vagy nádtetővel fedett jöszágállás, a buckákon a bivalyok-vontatta szekér, az Öregszőlőkben az évszázados tanyák. Kiskunfélegyháza - a "fiatal székváros"- történelme egeszen másképpen alakult. Fiatalosabb, hivalkodóbb, mégis falusiasabb ma is az a városkép, mint az évszázadokkal öregebb Halasé. A hires fasor, a "ligetös félegyházi utca", a kecskeméti "cifra palotánál" is ékesebb Városháza- s a főtér mögött a földszintes házas utcasorok. Természetesen itt is, mint minden városában az országnak, gombamódra szaporodnak az uj lakóházak, korszerű középületek. A legutóbbi években egészen a városszéli nádasig nyúlnak a város uj, emeletes hazai. Ma 15 általános iskolája van, két szakközépiskola es a gimnázium. Felújított kórház, az újabb, koreredetü helységvagy személynevet viselő helynek csak annyi köze van a kiskunokhoz, hogy azoknak Ősi földjére építették falvaikat, városaikat. Varrnak és megőrzött vidék A pusztai falvak egykori életének hírmondója ma Bugac. Mezők, ligetek, szikes tavak, tanyaépületek szétszórtan, itt-ott erdőkkel tarkított szőlőkkel, gyümölcsösökkel váltakozó vidék. A tizenöt esztendeje, az ország második1 nemzeti parkjaként alapított Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű, legváltozatosabb, es méltán legnagyobb hírnevű területe. A Pet'ófi korában még összefüggő pusztai vidék mára, a vízrendezésekkel, a korszerű mezőgazdálkodás nyomán elválasztódott, kicsire zsugorodott. Bugac homokbuckái, a zsombékosok, turjánosok, viragos rétek, szikes tavak, különleges növény- és állattársulások, az óki, külterjes állattartás megőrző helye. Bent, a puszta mélyén ma is, a homokbuckák közti alacsony ósborókásban nyaranta nyit a nyári égszinö vadlen, az árvalányhaj, és a szamárkenyér, a pusztán - nemcsak történeti emlékként, de génbank szerepe miatt is - tenyésztik a magyar szürke tehenet, a rackajuhot, a mangalicát a magyar fajta baromfiakat. A kiskunsági szikes puszta a Hortobágy után Európa második legnagyobb kiterjedésű pusztája, noha attól eltérő jellegű. A kunsági tájban - amely földrajzában, történelmében, néprajzi es irodalmi emlékeiben igen változatos, nem könnyű az eligazodás. De érdemes felkeresni a korszerű városok, nagyközségek mögött az élő múlt képeit. . i Rab Nora A párizsi Pierre Cardin cég, a Hungaro- tex Külkereskedelmi vállalat és a Modi VaUalat közös őszi-téli és jövő tavaszi- nyari bemutatót tartott a Duna Intercon- tinental Szállóban. A neves francia divatcég es harminc magyar ruhaipari vállalat együttműködése hozta létre a bemutatót.
