Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. “MINDENT TUDNI AKAROK" “A szép Amerikáért” A költségvetések mindig több igazságot mutatnak, mint a szépen elmondott beszédek. Az 1986. évi Reagan költségvetés nyers számai világosan meghazudtolják az elnök televízióra készült retorikáját. Reagan elnök azt mondja, közeledünk ahhoz, hogy kiváló nemzet legyünk." A tények azonban csúnya Amerikát mutatnak, olyan országot, amely, nem jellegzetesen, üldözési mániában szenved, elérhetetlen hadi elsőbbségre törekszik, nem törődik az óriási deficit veszélyeivel, és úgy külföldön, mint belföldön, az emberi szükségletekkel. Olyan Amerika lettünk, amilyennek soha nem akartunk lenni. Egyrészt a kormány a belföldi programokban nagy méretű csökkentésekre törekszik, melyek káros hatással lesznek majdnem minden amerikaira, különösen nőkre, gyermekekre, tanulókra, öregkorúakra, farmerokra és városiakra. Másrészt fegyverekre óriási költségnövekedést ajánl, ami destabilizálja azt is, ami az elriasz- tási taktikából még megmaradt, érvényteleníti a meglévő fegyverkorlátozási egyezményeket és szövetségeseinket épp annyira fenyegeti, mint állítólagos ellenségeinket. Kell, hogy megkockáztassuk az alapjában jő amerikai jellemet? Kell, hogy mili- tarizált társadalommá váljunk? Erre csak nemmel válaszolhatunk. A katonai erő iránti mániánk aláássa a gazdaságot. Okosabb lenne úgy kezdeni, hogy kiküszöbölnénk a pazarlást a Pentagonban, amivel milliókat, sőt milliárdokat lehetne megtakarítani, ha józanabbul közelítenénk meg a nemzetbiztonság legalapvetőbb kérdéseit. Mivel planétánk életfenntartó rendszerét nem több, mint 250 nukleáris robbanófejjel el lehetne pusztítani, miért helyezünk el belőle 10 ezret most és gyártunk 4 ezerrel többet 1988-ig? Ha az a célunk, hogy elkerüljük a nukleáris háborút, miért költünk közel 20 milliárd dollárt ez évben arra, hogy destabilizáló fegyvereket, mint a Trident D-5, az MX és a Pershing II helyezzünk el, ami csak n&veli a háború lehetőit? , , Miért szükséges 40 évi beke es majdnem két évtizedes Kelet-Nyugat-i detente után, hogy több, mint 300.000 főnyi hadsereget és 6000 taktikai nukleáris fegyvert helyezzünk el Európában? Ha szövetségeseinkkel az egységet valóban meg akarjuk védeni, kell, hogy az amerikai-európai viszonylatokban a súrlódásokat okozó dolgokkal tö'rődjünk, például: a magas amerikai kamatlábbal és a mindkét oldalról növekvő védővámokkal. Ha a harmadik világ országai - akar konzervatívok, akár radikálisok - normális politikai és kereskedelmi viszonyt akarnak fenntartani velünk és hadi veszélyt nem jelentenek, miért kell, hogy evente 59 milliárd dollárt költsünk haderőkre, melyek behatolnának ezekbe az országokba? Ha az a célunk, hogy csökkentsük a szovjet befolyást, miért kergetjük az olyan országokat, mint Nicaragua Moszkva karjaiba? Ha a demokráciát és a stabilitást komolyan akarjuk védelmezni, meg kell szüntessük a diktátorok hadi támogatását és támogatnunk kell a gazdasági segítéshez szükséges nemzetközi programokat. Ez a megközelítés - nukleáris arzenálunk redukálása, tengerentúli hadi elkotelezett- segünk csökkentése és egy nem intervenciós politika követése - a külpolitika alapvető újra - irányítását kívánja meg. Az ilyen megközelítés 470 milliárd dollárt "Századunk egyik betegsége a könyvek nagy száma: úgy megtöltötték a világot, hogy nincs ra reményünk, valaha is megemésszük őket." Az idézet 1613-ből való! Ami a megdöbbentő: már akkor kétségesnek tűnt, hogy az ember képes lesz átrágni magát az ismeretek hatalmas tömegén. Mit remélhetünk ma? Meghökkentette tálán az 1613-as évszám? Francis Bacon már 1597-ben megfogalmazott egy azóta szállóigévé lett mondást: "A tudás hatalom". Tőle származik az a bölcsesség is: "Szerszámra és segédeszközre szükségé van az értelemnek éppúgy, mint a kéznek." Akkor hiányoztak a segédeszközök, ma viszont rendelkezünk velük. Közülük kétséget kizáróan a legprodukti- vabbnak a személyi számítógép bizonyult. Jóllehet megszületése óta meg tiz év sem telt el, az emberi életre gyakorolt hatása a' nyomdagép feltalálásához mérhető. Csupán annyi a különbség, hogy a könyv az ismeretek passziv tárolója, mig a személyi számítógép aktivan bekapcsolja az ismereteket a termelési folyamatba. A személyi számítógépek programjaiban szereplő információ azonnal mÜkö’dni kezd.- Mindaz, amit az elmúlt tízezer évben kigondoltak, leírtak, kőbe véstek^ papirusz- tekercsre fogalmaztak, a számítógépek nyelvén elfér egyetlen köbméternél kisebb magnestárolóban. A személyi komputerek társadalmi szempontból fontos mellékhatása, hogy sokan lakásukból ki sem mozdulva dolgozhatnak. Ez különösen a nÓknek előnyös, akik kénytelenek megosztani idejüket a háztartás, a gyermekneveles, a szakmai érdek és a családi költségvetés egyensúlyban tartásának sokszor nem éppen könnyű gondjai között. Mire való a mindentudás, ha meg a sokat tudás is kétséges ajándék. A személyi számitógép, alkotója, Steve Jobs szerint megszabaditja az embert a rutinmüveletektől, és lehetővé teszi, hogy csak a legfontosabbal foglalkozzunk: azt csináljuk, amit jobban tudunk, mint bármelyik általunk létrehozott műszer. De a mindentudás elvileg elérhetetlen a legnagyobb számitóközpontok hálózata számára is.- De mi módon követhető nyomon a számítógépek századának világa agyunk kapacitásával? Anatole France azzal utasította el a percenként 150 szó leírására képes gyorsirónó segítségét: "honnan vegyek magának ennyi szót?" Byron pedig igy hárította el azokat, akik több munkára sarkallták: "Nem lehetek a nap 24 órájában zseniális, mert nem marad időm borotválkozni." takarítana meg a következő öt évben és több mint 1 trillió dollárt az utána következő öt évben. Okosan felhasználva, másfél trillió dollár a következő évtized folyamán, modot adna, hogy redukáljuk a deficitet, modernizáljuk az alapiparokat, pénzzel lássuk el a magas technológiai fejlesztéseket és ujraképezzük a munkájukból kiesett dolgozókat. Elkezdhetnénk újjáépíteni országutainkat, hidainkat, lakóházállományunkat és visszaadnánk polgárainknak emberi méltóságukat. Megszabadulhatnánk a csúnya Amerika képétől és újra lehetővé tennénk egy növekvő, versenyképes es törődő társadalom létrehozását. (Kivonat Archibald L. Gilles cikkéből a N.Y. Times-ban.) LÉPÉST TARTANI A KORRAL- J. Catlle kanadai újságíró hasonlóan fogalmazott: "Nekünk, dinoszauruszoknak, akik ülünk a régimódi* írógépek fölött és kipréseljük agyunkból a napi penzumot, vagy ( ülünk íróasztalunknál, kezünkben a muzeális tárggyal, a ceruzával, néha dolgunk akad az elektronikus információkkal foglalkozó közleményekkel is, az olyan hírekkel, hogy a kongresszusi könyvtár belefér egy cipŐsdobozba... ( EttÓl aztán forogni kezd előttünk a világ." Meg kell szabadulnunk azoktól az elképzelésektől, hopjy az új műszerek bonyolultságuk miatt szamunkra nem hozzáférhetőek. Az elektronika szédítő gyorsasaga úgyszólván hipnotizálja az embereket, mert ez a gyorsaság mas; mint a mi megszokott életritmusunk. A személyi számitógép azonban nem erőszakolja ránk az ő ütemét, nem hajszol bennünket, sót éppen ellenkezőleg: időt takarít meg a nyugodt gondolkodáshoz, sót ha úgy tetszik, a borotválkozásra. A mindennapjainkra jellemző lélekölő rutinfeladatok elvégzését vállalja a személyi komputer, s ez azért lényeges^ mert a rutinmunkák manapság az alkotó munkát végzők feladatainak több, mint 75 százalékát teszik ki. Egyre _ hevesebbé válik a dél-afrikai fekete bányászok harca a béremelésért. A múlt heten a rendőrség gumigolyókkal lőtt bele egy 20.000 főnyi tömegbe. Egy embert megöltek, a sérülések számáról nem adtak ki jelentést. MOST KAPHATÓ ORSZÁG H LÁSZLÓ legújabb kiadasu ANGOL-MAGYAR ÉS Magyar-Angol NAGYSZÓTÁR Kötetenként csak $ 17.Küldje be rendelését az alábbi szelvényen: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Küldjék meg részemre............................ Mellékelek érte $............. Név: .................................................... Cim: .........................................................
