Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-07-11 / 28. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11. 1985. EGY EMLEKEZETES ÉVFORDULÓ Négy évtizeddel ezelőtt, 1945 julius 17-én a New Mexico-i sivatagban, Los Alamostól nem messzire, Almogordo közelé­ben az USA hadserege kísérleti atombomba­robbantást hajtott végre. Az atombomba előállításában Robert Oppenheimer tudomá­nyos irányításával számosán vettek részt, közöttük Enrico Fermi, Nobel-dijas olasz fizikus, Hans A. Bethe, Harold C. Urey, Niels Bohr, Ernest O. Lawrance, Glenn Th. Seaborg, Teller Ede és még sokan mások. Összesen mintegy 200.000 tudós és munkás dolgozott a terv megvalósításán. Néhány héttel az almogordoi kísérleti robbantás előtt kilenc tudós James Franck ösztönzé­sére beadvánnyal fordult az amerikai hadügy­minisztériumhoz. A kilenc tudós - akik maguk nem vettek részt az atomfegyverterv megvalósításában - óva intett attól, hogy a szörnyű fegyvert, a tömegpusztítás eszközét bevessék. A beadvány, amely Franck-Report néven került be az emberiség történetébe, azt ajánlotta: 1. A magenergia békés felhasználását ( nemzetközi együttműködés keretében oldjak meg. 2. Az uj fegyvert, az atombombát csak az Egyesült Nemzetek egy küldöttségének mutassák be elrettentő példaként, es igy kényszerítsék a meg harcoló Japant a hadicselekmények azonnali beszüntetésere. Az atomfegyver kifejlesztésében fontos szerepe volt annak a levélnek, amelyet Albert Einstein, korunk talán legnagyobb fizikusa 1939-ben irt Roosevelt elnöknek. A levélben - amelyet Wigner^ Jenő és Szilard Leo magyar származású tudósok felkeresere irt - felhívta az elnök figyelmét a magkutatásra, arra, hogy lehetőség van az atombomba előállítására, mégpedig Fermi és Szilárd kísérletei nyomán - és veszély fenyeget: a németek is kísérleteket folytatnak. Sok évvel később Einstein megírta: "Tökéletesen tisztában voltam vele, milyen óriási veszedelmet jelent az emberiségre, ha ez a vállalkozás sikerül. Annak lehetősége azonban, hogy a németek esetleg ugyazezen a problémán a siker reményével dolgoznak, kenyszeritett arra, hogy ezt a lépést megtegyem..." Ekkor kezdődött meg az úgynevezett Manhattan- program megvalósítása - ez vezetett az els'ó kísérleti atombomba, majd a Hirosima - ban és Nagaszakiban ledobott amerikai atombomba, megszerkesztésehez. Az uránhasadás felfedezője, Otto Hahn, századunk egyik legnagyobb természettudósa az ötvenes években egy beszédeben mondotta: "Kétségbeesve látjuk, hogy a tudomány olyan eszközöket ad az emberiség kezébe, amelyekkel ténylegesen képes Önmagát megsemmisíteni. Felhívjuk a Földön élő embereket, az államférfiakat, kerüljék el azokat az utakat, amelyek ehhez a pusztuláshoz vezetnek! Ennek módja a népek kölcsönös megértése, mé^ akkor is, ha ideológiájuk olyan különbőzé, mint ma a Keleté és a Nyugaté!" Itália-szerte nagyszabású akciót kezdett a rendőrség a maffia és általában a szer­vezett bűnözés ellen. A "bűnbánó" maffia­tagok vallomásai alapján több mint négy­száz elfogatási parancsot adtak ki. Csak­nem 250 embert vettek őrizetbe gyilkosság, emberrablás, korrupció, rablás, zsarolás és kábitószer-kereskedelem vádjával. A letartóztatottak kozott van milliomos, egykori újfasiszta városi tanácsos, lelkész, rendőr és forgatókönyviró is. 1948. január 23-án egy ismeretlen jelent meg egy Tokió nyugati városrészében mű­ködő bankfiókban, és a városi tanács egész­ségügyi tisztviselőjének adta ki magát. Azt állította, hogy a környéken "bélhurut- járvány" tört ki. A tizenhat alkalmazott hitt neki és megitta az általa javallt "gyógy­szert". A hiszékenység tizenkét alkalmazott­nak az életébe került, négyen élték túl a mérgezést. A mindmáig ismeretlen tet­tes 170.000 jennel oldott kereket, ami annak idején egesz vagyonnak számított. A "gyógyszer" valójában ciánoldat volt, s a tömeggyilkosság az egyik legkülönösebb és legtitokzatosabb bűncselekményként vonult be a második világháború utáni Ja­pan bűnügyi történelmébe. 1948 augusztusában fő gyanúsítottként letartóztatták az akkor 56 éves Hiraszava Szadamicsit. Hiraszava hét éven keresztül várt a legfelsőbb bíróság végső Ítéletére, amely az előző, többször is visszavont Ítéleteket megerősítette. 1955. május 7- én végérvényesen halálos Ítéletet szabtak ki Hiraszava festőre - az Ítéletet azonban mindmáig nem hajtották végre. A védelem jelenleg a 17. perujrafelveteli kérelem fogadtatására vár, az igazságügy­minisztérium azonban, csakúgy, ahogyan az elmúlt 30 évben tette, hallgat. Hirasza­va időközben már 93 éves lett, s egészség­ügyi állapota megrendült. Ezúttal azonban döntőnek bizonyulhat az a körülmény, hogy az Endo Makoto ügyvéd vezette védelem uj bizonyítékokat szerzett az Egyesült Államokból, s az egyik - ha nem is minden kétséget kizáró módon - arra vall, hogy a második világháború utáni Japánban az amerikai megszálló hatóságoknak volt szerepük abban, hogy letartóztatták a minden indicium szerint ártatlan Hirasza- vát. A "top secret" (szigorúan bizalmas) jel­zésű dokumentumok, amelyeket Tokióban a sajtó rendelkezésére bocsátottak, meg­erősítik, hogy a japán rendőrség már 1948 márciusában azonosította a vélelmezhető tettest, és készen állt a letartóztatására is. A szóbanforgó személy a hírhedt 731. egyseg exezredese volt Mandzsúriából (amelyet a háborúban a japánok megszáll­tak), s ha valaki, akkor ő igazán értett a mérgekhez és a baktériumokhoz: a 731. egység a bakteriológiai és vegyi hadviselés módszereit kutatta, és legalább 2000 "em­beri kísérleti nyűi", túlnyomórészt kinai hadifoglyok halála terhelte a számláját. Kitűnő Hentesáru TIBOR’S MEAT SPECIALITIES (VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. HAZAI MÓDRA KÉSZÍTVE KAPHATÓK 1508 Second Ave (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: 744-8292 Még fontosabb volt az a leleplezés, hogy Isiji Siro tábornok és emberei tudásukat és "tanulmányi tapasztalataikat" 1947-48- ban átadtak az amerikai megszálló ható­ságoknak, állítólag annak fejében, hogy nem kerülnek börtönbe, és háborús bűnös­ként r nem kell a vádlottak padjára ülniük a háborús bűnösök tokiói tárgyalásán. A felek nyélbeütötték az alkut. Az ameri­kaiak különféle titkokat tudtak meg a bak­teriológiai es vegyi hadviselésről, amelyek, mint egy 1947. julius 8-an kelt dokumen­tum leszögezi, "hazánk nemzetbiztonsága szempontjából igen jelentősek" voltak. Hogy az amerikai hatóságok valóban parancsot adtak-e a japán rendőrségnek, hogy szüntessék be a nyomozást a vélel­mezhető meregkeverő gyilkos - a 731. egység volt tagja - ellen, és hogy talál­janak egy bűnbakot, ezzel kapcsolatban ma is csak találgatni tudunk. Azt azonban egyertelműen bizonyítják az amerikai doku­mentumok, hogy Hiraszava nem lehet bű­nös. így árnyék vetődik a japán igazságszol­gáltatási rendszerre, amelyet az utóbbi időben, különösen kihallgatási módszerei kapcsán, amugyis heves bírálatok értek. Letartóztatása után Hiraszavát heteken keresztül szakadatlanul vallatták, és alá­írattak vele egy "vallomást", amelyet ké­sőbb visszavont, hivatkozván arra, hogy kimerültsége és a lelki kínzások következ­tében "nem beszámítható állapotban" tet­te. Ezt a verziót az elmúlt 30 évben pszi­chológusok erősítettek meg, és az igazsag- ügyminisztériumnak is kifejtették, de hiába. Hiraszava Szadamicsit a japán törvények értelmében május 7-én szabadon kellene engedni: ha egy halálos büntetést 30 évig nem hajtanak végre, a tett és az Ítélet is elévül, legalábbis a védelem és a törvényes paragrafusok szerint. Egyelőre azonban semmi jel nem mutat arra, hogy az immár 93 éves ember ügyét a közeljövőben újra tárgyalnak. A közelmúltban csak annyi történt, hogy egy tokiói börtönbe helyez­ték. ( A Ny. Németországi Frankfurter Rund­schau riportja alapján.) Uj kormány Ontarioban Kanada legnépesebb tartományában, Ontarioban, a Konzervatív Párt politiku­sai voltak uralmon az utolsó 42 esztendő­ben. Az uj parlamenti választás véget vetett ennek. A Liberális Párt (48 és az Uj Demokraták 25 jelöltjét választották meg a 125 tagú parlamentbe. A konzervatí­vok csupán 55 képviselőt tudtak bevalasz- tani. , Egyezmény jött létre a Liberális es az Uj Demokrata Part között, melynek értel­mében a két párt együttműködik. Az Uj Demokraták támogatják a liberális kormányt azzal a feltétellel, hogy számos népjóléti törvényt iktatnak be. A két párt közti egyezmény két évre szól. *** Elliot Trudeau, Kanada volt miniszter- elnöke a Szovjetunióba utazott egy hónapi tartózkodásra. Ellátogat az ország külön­böző részeibe. Arról nem szól a jelentes, hogy találkozik-e Gorbacsev első titkárral. SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Harminc évig hóhérra várva

Next

/
Oldalképek
Tartalom