Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)
1985-07-11 / 28. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 11. 1985. KORUNK Dr. Bükkhegp László: SZÁZ SZÓNAK IS EGY A VÉGE "EGY KIS HAZAI " A Gesztenyés Parkban lévé uj Kongresz- szusi Központban, annak Patria nevű termében zajlott le a XIII. kongresszus a megnyitást követé hónapban, márciusban. Oly érdekesek, fontosak a kongresszus során elhangzott kijelentések, hogy érdemes Kádár János főtitkár beszédének egyes részeit kivonatosan közölni: "Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozok százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, saját sorsuk intézésebe. Az állam és az egyházak viszonya rendezett. - A nemzeti egység alapja az, hogy egesz népünk, minden nemzedék, a különböző világnézetű emberek egyaránt érdekeltek a béke megőrzésében, a nép jólétének biztosításában. A kormány rendkívüli hangsúlyt helyez Magyarország es a szomszéd népek közötti barátság fejlesztésére. Természetesnek tartjuk, hogy a szomszéd országok magyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fejleszthessek nemzeti kultúrájukat. Sajnos, 1980 óta Magyarorszag lakosságának száma 51.000-rel csökkent a kedvezőtlen népszaporodas következtében. Magyarországon minden állampolgár a törvények vedelme alatt áll, azokat, akik megszegik, a törvények szerint vonják felelősségre. Világnézete, politikai meggyőződése miatt Magyarországon senkit nem érhet bántődás!" Az ország gazdasági helyzetével foglalkozva, a kongresszus megállapította, hogy az alapvető vívmányok sérelme nélkül sikerűit az ország nemzetközi fizetoke- pességet, a fennálló rendkívüli nehézségek ellenére is megőrizni, hisz a nemzetközi pénz- és hitelpiacokon bizalmi válság alakult ki, a kamatok pedig irreálisán magasra szöktek. Rendkívül figyelemreméltó az a hivatalos megallapitás, mely szerint "a nyugdíj munkával szerzett jog "; a kormány jövőbeli célja az alacsony nyugdijak emelése, a nyugdijak vásárlóértékének megőrzése. Az oktatást taglalva megállapítást nyert, hogy "minőség" a dóntó tényező az oktatás es a kultúra terén mai modern világunkban. Figyelemréméltö továbbá, hogy a "trágárságot a kormány száműzi úgy a nyilvános életből, mint a kultúrából, irodalomból, a sajtóból, televízióból." "Nyelvében él a nemzet"; ennek köszönheti a magyarság, hogy immár 1.100 eve fennmaradt; nemcsak él, hanem virágzik a nemzet. Meg kell óvni a nyelv tisztaságát, szép, tiszta beszédre kell oktatni a fiatalokat úgy a családban, mint az iskolákban, irodalomban, művészetben, hírközlésben. Az ország külpolitikájával kapcsolatban a kongresszus leszögezte, hogy a "vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások utján kell megoldani, - - amelyek minden fél szamára egyenlő biztonságot nyújtanak." Rendkívül jelentős eredmény, hogy az ingyenes egészségügyi ellátás állampolgári jog; a nyugdíjjogosultság kiterjesztése széleskörű; gyermekgondozási segély van; a munkaidőt csökkentettek. Tovább növekszik a lakásépítés; az állam szükségesnek tartja, hogy a gyermeknevelés költségeinek növekvő részét átvállalja. Sikerült még ma is megoldani a munkanélküliség kérdését, az emberek hatékony foglalkoztatását; fontos cél: csökkenteni kell az ország technikai elmaradasá^. 1984-ben 5 millió es 400 ezer magyar utazott külföldre (a Magyarországra érkezett turisták, látogatók száma pedig 13 millió volt), különböző társadalmi rendszerű országokba. Sajnos, nagy a válások száma, aminek lélektani magyarázata talán abban lelhető fel, hogy a nők manapság kevesebbet tűrnek el, mint régen, Ók is dolgoznak; sokan túlságosan fiatalon lépnek házasságra. A válások lélektani hatása különösen a gyermekekre rendkívül kedvezőtlen. A cél: harmonikus család, a válások csökkenése. Több, mint 5 millió magyar él Magyar- országon kívül, közeli és távoli országokban. Dolgozzon az ország becsülettel azért is, hogy a határokon kívül élő magyar származásúak, magyar nemzetiségűek is emelt fővel hallgathassák, ha Magyarországról esik szó. VÉLEMÉNYEK Most, hogy megemlékeztünk a fasizmus elleni II. világháború győzelmes befejezéséről, érdemes felidézni néhány kiemelkedő közéleti személy véleményét. Legelsőnek idézem Joseph E. Davis, F.D. Roosevelt elnök moszkvai nagykövetének, 1944 novemberében tett megjegyzését: Ellenségeink vereséget szenvednek a csatamezön. Most egy másik küzdelemnek nézünk elébe, amely egyformán veszélyes. Parancsolón szükséges, hogy a haladás hívei győzelmet arassanak itt is úgy, mint a csatamezön. Erő csak az egységben van. Ha a békeszeretó nemzetek nem fognak össze, mind el fognak pusztittatni, vagy önmagukat fogják elpusztitani. Máris jelentkeznek meggondolatlan cselekedetek jelei, még azok között is, akik a béke elnyerésének óhaját vallják, amelyek veszélyeztetik azt. Nem kérdéses, hogy jóakaraté embereknek melyik oldalon kell felsorakozniuk. Hogv ebben a küzdelemben ugyanolyan döntő győzelmet biztosítsunk, mint a csatamezén, minden erőnkre és minden intelligenciánkra szükség lesz. Mert a regi ellenség, még vereségben is, es mások most álruhában, uj módokat fognak kitalálni, hogy megkiséreljék gonosz céljaik elérését. Sokféle öltözékben fognak megjelenni. Minden regi trükköt és sok újat fognak bevetni. Akik azt vallják, hogy a mi oldalunkon vannak, de tudatlanságuk, vagy rossz- indulatuk okábol kívánjak egységünket megtörni, azok képezik a legnagyobb veszélyt. Néhány bizonyos, mar letűnt vezető hite, hogy Hitler valójában az ő oldalukon van, vagy legalább is hasznos lehetne az ö oldalukon, vezetett minden kétségen felül ehhez a második világháborúhoz. Korai félreértések, különbözetek a Szovjetunió es a nyugati demokráciák között, szolgáltak Hitlernek, hogy megtörje azok egységét, akiket le akart győzni. Felvarázsolta a "bolsevik mumust", hogy "megosz- sza és legyőzze ellenfeleit". Ez sikerült egyszer, nem szabad, hogy sikerüljön még- egyszer. Megoszlás a szövetségesek táborában volt, ami lehetővé tette Hitlernek, hogy a világot háborúba zúdítsa. Ha ez tovább tartott volna, Hitler győzött volna. Ennek a megoszlásnak felülmúlása önmagában, ami legyőzte őt. Ha becsüljük eljövendő békénket, nem szabad megengednünk, hogy ez a megoszlás ismét megtörténjen. Es újra előhozzák a régi "bolsevik mumust", annak a bizonyosságnak ellenében, hogy ha azok, akik szítják ezt a félelmet es ellenségeskedést, sikert aratnak céljaikban, úgy nem lesz béke sem Európában, sem az egész világon. Ha megállunk és fontolóra vesszük, minden gondolkodó embernek tudnia kell, hogy akármennyire különbözők is rendszereink, a mi két országunknak lehet és kell együtt élnie, békében ugyanabban a világban. De még ennél is több, mindkettőnek együtt kell működnie kölcsönös előnyükre, és minden nemzet biztonságára, ha nem akarjuk, hogy anarchia uralkodjék a világ 7 ban. Akármi is legyen véleményünk belső rendszerükről, mindnyájunknak tisztán kell látni, hogy a Szovjetunió a mi táborunkba tartozik, á béke és haladás táborába. Ha nem fogadjuk el ezeket az alapvető tényékét, akkor nincs semmi értelme jövendő békéről beszélni. Vágó Oszkár Reagan elnök az Ügyvédi Kamara ülésén tartott beszédében a közelmúlt terrorakcióiért Észak-Koreát, Lybiát, Iránt, Kubát és Nicaraguát tette felelőssé. "Az amerikai né^> nem fogja túrni az amerikai kormány és nép elleni terrorakciókat. Különösen nem tűrjük, hogy e terrorcselekedetek olyan törvényen kívüli országokból erednek, melyeket t félresikerült emberek (misfits), örültek es becstelen bűnözők irányítanak." __ , Az elnök beszédének e kitételét az ülésén résztvevő ügyvédek nagy tapssal es nevetéssel fogadták. Azok, akik ismerik Reagan elnök stílusát (amikor a Szovjetuniót "Bűnös Birodalom"nak nevezte^ már hozzászoktak meggondolatlan kirohanásaihoz. Az azonban, hogy az ország ügyvédei, akik képzettségüknél fogva hivatva vannak egy problémát minden oldalról megvizsgálni, tapssal fogadjanak ilyen kijelentést,- - - aggasztó; aggasztó az ország népének jelenére és jövőjére. Reagan elnök beszédére az első választ a nicaraguai nagykövetség washingtoni szószólója adta: ^ "A nicaraguái kormány elítéli a terrorizmus minden megnyilvánulását, többek között azért, mert népünk szenved az USA által pénzéit és szervezett és a C.I.A. és a kontrák által elkő’vetett terrorakcióktól." Ezzel kapcsolatban ismét idézni kell Allyn B. Conwell, a síiták által fogvatartott 39 túsz volt szószólóját: "A libanoni síiták nem gyűlölik az amerikai népet, de ellenzik az amerikai kormány politikáját." Egyes kiszivárgó hírek szerint Reagan elnök utasította a Pentagont: dolgozzon ki tervet El Salvador azon térségeinek bombázására, amelyek a felszabadító front fennhatósága alatt vannak. Csupán a Biztonsági Tanács ellenzése hiúsította meg Reagan elnök e tervét. Az indonéz kormány tervet dolgozott ki arra, hogy 2000-ig mintegy 10 millió lakost átköltöztetnek. Főleg Jáva szigetéről távolítanak el embereket a kevésbé lakott szigetekre, mivel Jáván a 160 milliós indonéz lakosságnak a 70 százaléka él. Taps és nevetés
