Amerikai Magyar Szó, 1985. július-december (39. évfolyam, 27-48. szám)

1985-09-26 / 36. szám

10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 26. 1985. Illyés Gyűl*: A PuAaták Aki akart, rengeteget tanulhatott, s azt ami tetszett neki, gazdag választék állt rendelkezésére. Hanak bácsi először az elsó osztályosoknak magyarázott, azután a másodikosoknak, majd a harmadikosok­nak és igy tovább. Mig az egyik osztállyal foglalatoskodott, a többi a leckéjét készí­tette, esetleg ezalatt vizet is hordott,, ha például épp nagymosás volt a háznál. A feleltetés a szabad verseny jegyében folyt le, a felsőbb osztályosokhoz intézett kérdésekre az alsóbb osztályosok is jelent­kezhettek s feleletüket Hanák bácsi az előhaladás megítélésénél tekintetbe vette, így történhetett, hogy elsős koromban már kiterjedt ismereteim voltak alkotmany- tanbol, mert azt is tanultunk. Az egyszer­egy és a számtani alapműveletek végleges elsajátítását viszont utoljára az érettségi előtt határoztam el, félve, hogy a biztos nem érti meg majd "pillanatnyi zavaromat", melynek következtében közepesnél jobb matematikus létemre a nyolc esztendő alatt oly sokszor megesett velem, hogy egy egyszerű szorzást nem tudtam elvegez­ni. Hanák bácsi alatt főleg a gyónási imád­ságot gyakoroltuk, hihetetlen gyors ütem­ben. Hanák bácsi órával a kezeben ellenő­rizte az iramot s pálcával vezényelte, hogy még szaporábban! A feleltetés ebből verseny volt. Igazi bajnokok akadtak köz­tünk. Egyházilag, ahogy már említettem, a puszta Pálfához tartozott. Hetenként egy­szer a pálfai plébánia káplánjáért kocsit küldtek; vagy meghozta a káplánt, vagy nem. Az iskolaterem végén, szemben a katedrával a nagy szárnyas ajtó kis kápol­nát rejtett, szabályszerű oltárral s attól jobbra-balra egy-egy paddal az előkelősé­gek részére. Szombat este kitártuk az ajtókat, megfor­dítottuk a padokat s a terem templommá alakult. Hétfőn ismét becsuktuk az ajtót, s a fölszentelt hely közelségéről csak a magamfajta érzékenyebb lelkek nem feled­keztek meg. A teremben, amelyben az érzékeny orr napok múlva is szippanthatott egy-egy ott ragadt tömjén-foszlányt, néha tánc volt. Itt léptek fel a pusztára el-el- vetödŐ csepürágók is, kik közönségüket a legvaskosabb tréfákkal szórakoztatták. Nagy ünnepek előtti szombaton magát a plébánost, iskolánk felügyelőjét tisztel­hettük körünkben. Ilyenkor az egész pusz­ta meggyónt s másnap megáldozott. Mond­ják, hogy valamikor maga a gróf ellenőriz­te, hogy minden cselédje eleget tegyen a hit követelményeinek. Az Apponyiak is, a Zichyek is igaz katolikusok voltak, törődtek az istentől rájuk bízott emberek leikével. A húsvéti és karácsonyi tömeg­gyónás a zsidó bérlók uralma alatt is szo­kás maradt. (folytatjuk) DETROITI HÍREK HOL KAPHATÓ A MAGYAR SZÓ ES AZ ÉVKÖNYV: Delray Party Store, 7900 W Jefferson Detroit, Mich. 48209. |( Detroit és környéke lapkezeloje: Miklós György, 11255 Allen Rd. Apt. 420. Southgate, Mich. 48195. Telefon: 287-2856. MOLDOVA GYÖRGY: /• L*. MAGÁNYOS PAVILON-Mondja, miért jelentettek fel engem? Mi hasznuk van belőle?-Semmi, Zsófia, éppen az bizonyítja teljes önzetlenségüket. Az orvos az ablaknak támasztotta ar­cát - Zsófiának most tűnt fel először, hogy Englisch bármilyen szobában tartózkodik is, rö'vid idő múlva az ablakhoz megy, mint­ha a falak közelsége nyomasztaná -, ujjai hegyével puhán kopogtatott az üvegen.-Ezerkilencszáznegyvennégy elején talál­koztam a Gestapo egyik részlegének a vezetőjével - még a bécsi lóversenyről ismertem -, ő mesélte, hogy a. Gestapo egyetlen országban sem kapott annyi fel­jelentő levelet, mint Magyarországon. Ebben a tekintetben nem panaszkodhatott a Vörös Hadsereg politikai osztálya sem. Meg vagyok győződve, ha fordul a helyzet, a maga feljelentőit legalább hatszázan fel fogják jelenteni, ez úgy latszik, épp­olyan nemzeti jellemvonásunk, mint hogy lóra termett nép vagyunk. Felemelte az asztalról a feljelentest:-Én a negyedik másolatot szereztem meg. Elküldték a minisztériumba, a Főigaz­gatóság Forradalmi Bizottmányának, a harmadik nem tudom, hova került, de nagyon meg lennék lepve, ha nem a felkelők egyik parancsnokságára, talán Szabó bácsihoz, talán följebb. Most vitték le, legkésőbb holnap reggel itt lesznek az embereik. Nem volna rossz, Zsófia, ha legalább néhány napra eltűnne innen.-Nincs hova.-Akarja, hogy keressek valamilyen szál­lást?-Nem kell.-Igen, gondoltam is. De egy dolgot meg kell tegyen Zsófia: figyelmeztesse Pimper- nelt, ne jöjjön többé ide. ószintén szólva nem hiszem, hogy magának valami különö­sebb baja eshet, de Pimpernel nagyon ér­dekelné őket. Englisch Zsófia keze fölé hajolt, meg­csókolta, mikor felemelte fejét, mosoly­gott:-Tudja, Zsófia, hogy magából az utolsó héten klasszis nő lett? A lelki zsírpárnák visszafejlődtek, sŐt valami kevés a testiek­ből is. Úgy látszik megfogadta a tanácso­mat. Zsófia nem akarta magara vonni a gya­nút azzal, hogy hamarabb abbahagyja a munkát, az előírások szerint este nyolckor adta át a szolgálatot, utána a pavilonba sietett. A kis állólámpát gyújtotta meg, amely csak a szoba közepét világította be, az ablakhoz osont és kinézett. Tekin­tetével többször végigkutatta a kert bok­rait és fáit, de semmilyen jel nem mutatott arra, hogy figyelnék a házat. Égve hagyta a lámpát, es az oldalsó kis vaskapun kisur­rant a kertből. Tudta, hogy Flórián, ha autóval jön, nem a széles, modern autóúton közelíti meg majd a klinikát, mert ez az ut a főbejárat­hoz vezet, hanem egy makadámuton vág át a Petőfi-ormon keresztül. Zsófia most ugyanezen az utón sietett végig, lent az órom alján behúzódott a sötét autóbusz- váróhelyiségbe. A levegő erősen lehűlt, a vasrámakon pikkelyes dér fehérlett, ra'nyomta ujja hegyét, kis kerek foltokban feltűnt a rozs­dás vas eredeti színe. Zsófia olyan erősen figyelte a Pestről az órom aljába vezető útszakaszt, hogy észre sem vette az orom tetejéről közele­dő Vájná Istvánt, csak akkor rezzent fel, mikor megszólította:-Elfogták, Zsófia, bent a pavilonban. Nem tudtam megmenteni. Érted jöttem. Zsófia vissza akart fordulni, de Vájná megragadta a karjat:-Ha visszamégy, elvisznek téged is.-Te árultad el - mondta Zsófia. Szabad kezével Vájná arcába ütött, orron találta a férfit, aki szédelegve hátralépett, Zsó­fia futva indult neki az emelkedőnek, út­közben puskák és pisztolyok csővei villan­tak elő a bokrok közül, megértette, hogy Flóriánt törbecsalták. A klinika kerítésénél az egyik fegyveres előlépett a fedezékből, és feltartóztatta a lányt, a kis oldalsó vaskapuhoz vezette. A kapu téglaoszlopának Ones támaszkodott neki. A férfi most is ugyanazt a keskeny karimáju kalapot és puha, vastag felöltőt viselte, a karján nemzetisziníl szalaggal, mint mikor elsÓ alkalommal nyomozott Flórián után. Biccentett:-Jó estét. Hiába vártam a telefont. Nem bízott a jóindulatomban? _Nem- (folytatjuk) A cognac gyártmányok büszkesége 1715 óta. Imported Cognac, 80 proof, The Jos. Garneau Co., Louisville, KY. Feltételezem, hogy ón MARTELL-t iszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom