Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-03 / 1. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 3. 1985. KANADAI-MAGYAR TÁRGYALÁSOK Kanadai küldöttség élén Budapesten járt rövid, két napos munkalátogatáson James Keller. Fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Varkonyi Péter külügyminiszter és tárgyalásokat folytatott Veress Péter külkereskedelmi miniszter­rel. Továbbá Károlyi László ipari minisz­terrel és Martos Istvánnal, a Magyar Keres­kedelmi Kamara alelnökével. James Kel­ler es Urbán Lajos közlekedési miniszter, közlekedési, valamint műszaki-tudományos és kutatási együttműködést irt alá. , A KANADAI UJ NAGYKÖVETSÉG meg­nyitása, felavatásai A kanadai uj nagykövetség épülete egyik gyöngyszeme a magyar építészetnek, ame­lyet Budapesten a II. kér. Zugligeti úton James P. Keller, Kanada külkereskedelmi minisztere avatott fel. Magyar részről - többek között - jelen volt Somogyi Lász­ló, építésügyi és városfejlesztési minisz­ter is. H I | Az ünnepséget Theodore J. Arcand buda­pesti akkreditált nagykövet nyitotta meg, majd ezt követően a kanadai himnuszt angolul es franciául énekelte el a Buda­pesti Női Kar. Ezután aj magyar kormány képviselője az építők részéről átadta az épületet. James F. Keller meleg szavakkal köszön­te meg a meleg fogadtatást es sajnálatát fejezte ki, hogy igen kevés ideje van Buda­pest szépségeinek megismerésére. Majd i^y folytatta: "Országaink közötti barát­ság kötelékei erősek és mélyek." "Ez a szép létesítmény a magyar-kanadai együttműködés gyümölcse és egyúttal kéz­zelfogható bizonyítéka a kanadai kormány elkötelezettségének, hogy tovább bővítse a kapcsolatokat Kanada és Magyarország között." Méltatta ezután a két ország kö­zötti me^növekedett turista forgalmat és elismeréssel szólt a Kanadában elő ma­gyarokról: " Magyarszár mazasú kanadai­ak nemzetünket a művészetek, a tudoma'ny és az üzleti élet területén egyaránt gazdagí­tották." Elmondta, hogy kereskedelmi dele­gáció most azért is jött Magyarországra, hogy felmerhesse a kapcsolatok bővítésé­nek területeit. Bejelentette, hogy részt fognak venni az 1985. évi Budapesti Nem­zetközi Vásáron, valamint a jövő év augusz­tusi Mezögazdasagi Vásáron. James Keller kitért arra, hogy a nemzetközi feszültség idején a kereskedelem feltárja a népek kőző’tti közös kötelékeket. "Merem állí­tani - folytatta - mindegyikünk békét és enyhülést kiva'n a jelenlegi nemzetközi feszültségben. A béke és a nemzetek kö­zötti jó kapcsolatok előfeltétele a külke­reskedelem... Ez az egyik oka annak, hogy kormányom ellene van a kereskedelmi korlátozások és a nemzetek közötti sza­bad kereskedelmet gátló egyéb intézkedé­seknek.." A miniszter azzal zarta szavait, - es nyitotta meg az uj nagykövetséget -, hogy "a kanadai kormány együtt kivan dolgozni Magyarországgal^ a békéért és a nemzetek közötti egyetértésért." Ezután pezsgővel felavatták az uj Nagy­követség épületét. GÖcze Tibor ROMA. 17-en meghaltak es több, mint 100-an megsebesültek, amikor bomba rob­bant Firenze közelében egy gyorsvonaton. Jobboldali terroristák vállalták a felelős­cAcrot f> rne»r<ánvlptpVt _ TORNYAI-KEPEK a padló alatt BUDAPEST. November második felében rövid hírben közölte a TV Híradó, hogy ismeretlen Tornyai-festmények kerültek elő. E szenzációs eseményről tartott sajtó­tájékoztatót Bereczky Lóránt, a Nemzeti Galéria főigazgatója, valamint Bognár Éva, osztályvpzető. Az elhangzottak alap­ján időrendi*, sorrendben összefoglalom az eseményeket^ Tornyai János (1869-1936) festőművész 1919-ig Hódmezővásárhelyen alkotott, majd Budapestre költözött, de gyakran visszalátogatott Vásárhelyre. 1925-tÖl együtt élt Szabó Proics Rozáliával, akit Tornyai 1932-ben - a közöttük levő' 30 év korkúlönbség ellenére - feleségül is vett. A mester először 90 képet adományo­zott Hódmezővásárhely városának, majd halála előtti (1936.szept.20.) végrendeleté­ben 425 festményt hagyott a városra. A végrendeletet a művész özvegye meg is támadta, de a pereskedés folytán megegye­zett a város vezetőivel. A képek fejében havi százhuszonöt pengő* évjáradékot ka­pott. (Ugyanis 1936. szept. 14-én uj vég­rendelettel feleségére hagyta a képeket.) Még 1936-ban hirul adta egyik lap, hogy ismeretlen Tornyai-képek előkerülése vár­ható, de azután minden elcsendesedett. ("Eltűnt nyolcszaz Tornyai-kép," - Pesti Napló, 1936. szeptember 24.) 1946-ban Bognár Éva művészettörténész felkeres­te az özvegyet, es érdeklődött a birtoká­ban levő müvek felöl. Azt a választ kapta, hogy azok a második világháborúban el­pusztultak. Tornyainé 1983-ban meghalt és hagyatékának leltárbavételekor 40 képet találtak. Ezek a Galériába kerültek, mivel örökösök nem voltak. HétszAztizenhárom festmény a padló alatt. ö’zv. Tornyainé Budapesten ä Holászky u.9. (a mai Makarenko ut. 9.) szám alatti Tornyai műteremben lakott haláláig. Elég­gé elszigetelten élt. Evekkel korábban a szomszédjában kapott műtermet Puskás László fiatal festőművész, aki állítólag kapcsolatot is teremtett az idős ó'zveggyel. Amikor Tornyainé meghalt, f neki utalták ki a Tornyai-fele műtermet és engedélyez­tek, hogy a helyiségeket a maga lakrészé­hez csatolja. Az építkezés során, a műte­rem melletti félszoba padlójának bontása­kor került elő a 713 festmény, vázlat és számos érme. Két darab nagyméretű karton­dobozba voltak becsomagolva. som OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 330 East 79th Street, Suite IC, New York, N.Y. 10021 TEL.: (212) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek « Kocsik • Televíziók • Tűzhelyek • Gáztűzhely«Csemegecsomag Háztartási gépek stb. Ismét kaphatók azlKKANAL Pénzküldés UTAZÁSI IRODA FORDUÖON IRODÁNKHOZ Mikor rejtette el mindezeket Tornyainé? Csak találgatni lehet. A korábbi kutatások azt bizonyították, hogy nem jól éltek, so­kat veszekedtek. 1935-36-ban szinte napon­ta összekaptak, erről Tornyai mester napló­jában is feljegyzést tett. Az özvegy viszont nehezményezte, hogy férje a képeket Hód- Wiezovásárhelynek szánta. Bizonyára _ ezért rejtette el hálószobájának padlója alá eze­ket az értékeket. A képek becsomagolásá­hoz 1937-38-as ujságlapokat használtak, ugyanakkor a képek mellől élelmiszerek is előkerültek, ezek viszont 1944-45-ós kiadású újságokba voltak csomagolva. Az is feltételezhető, hogy Tornyainé ezeket a képeket még 1935-ben emelte ki a többiek közül és é^ugta el, mivel félt a jövőt illető­en, miből él meg, ha írünkén kép- Vásárhely­re kerül. Ebben az időben az idős mester ugyanis hosszabb ideig Hódmezővásárhelyen tartózkodott. , Áz előkerült képek jó állapotban vannak es a szükséges restauralas< befejeztével, december 20-an nyíló kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Kurcz Béla: Pesti riport Felhívás a diaszpórában élő magyarság tárgyi emlékeinek gyűjtésére December 10-én Bognár József akadémi­kus elnökletével gyűlést tartott a Magyarok Világszövetsége elnöksége. Az ülésén teljes egyetértéssel elfogad­ták annak a felhívásnak a szöveget, ame­lyet a külföldi magyarsághoz intéznek, szorgalmazva a diaszpórában élők tárgyi emlékeinek összegyűjtését. Hiszen minden tárgyi emlék felbecsülhetetlen értékű nem­csak a szórvanyságban, de az egész nemzet szempontjából: történelmi sorsunk egy-egy mozzanatát elevenítik meg. Megőrzésük tehát a jövő nemzedékek számára közös érdekünk és közös feladatunk. "Felhívással fordulunk - áll a dokumen­tumban - a magyar egyesületekhez, egyház- községekhez, cserkészcsapatokhoz, vezetőik­hez és tagjaikhoz, minden külföldön elő magyarhoz: lehetőségei szerint mindenki vegyen részt a külföldi magyar emlekek megmentésében, ápolásában. A magyar hívók nélkül maradt templomokban leg­alább egy szerény tábla őrizze az alapí­tók nevét, emléket. A még meglévő szob­rok, emlékművek ne váljanak gazdátlanok­ká, de övezze gondoskodás a külföldi ma­gyar múlt minden kis darabkajat is. Az egyesületek, egyházközségek, cserkészcsa­patok gyűjtsék össze es őrizzék a kallódó régi magyar könyveket, újságokat, levele­ket, fényképeket, zászlókat, egyesületi iratokat, tájékoztatókat, meghívókat. Ké­szüljön fénykép minden magyar vonatkozású épületről, köztéri alkotásról, utca- és cég­tábláról. Ne merüljön semmi feledésbe a külföldi magyarság múltjából és jelené­ből. Felgyorsult világunkban a ma még jelentektélennek tűnő dolgok holnap már pótolhatatlan veszteséggé válhatnak" -, áll többek között a dokumentumban. Minden azért fontos - fogalmazták meg a tanácskozáson -, hogy az összegyűjtött anyag arra szolgáljon, hogy az ifjabb nemze­dékek hiteles, tudatukra és érzelmeikre egyaránt ható képet kapjanak szüleik, nagy- szüléik kivándorlásának, letelepedésének és boldogulásának történetér&L Lényeges, hogy ahol erre mód adódik, rendezzenek kiállítást a megmentett tárgyi emlékek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom