Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-13 / 24. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 13. 1985. Az ősi'és. az új FEJÉR MEGYÉRŐL ÉS FŐVÁROSÁRÓL A régészeti és a történelmi megállapí­tások szerint a "fehér" megjelölés az egy­kori sztyeppi nomád népek - ilyen volt a honfoglaló magyarság is - szóhasznála­tában az előkelőség, a hatalom, később a fejedelmi törzs, majd a királyi család jelképe volt. A Kárpát-medencében lete­lepedett magyarság védett vezéri szállás- területe. Itt állott I. István királyi széke. Innen a Székesfehérvár elnevezés Ez a név a XI. század első évtizedeiben az ok­levelek, illetve a fehérvári bazilika része­re készült miseruha és a koronázási palást tanúsága szerint meg Álba Civitaskent szerepel. Fehérvárként - ezt mindenki tudja iskolai tananyagból - az 1055-ös tihanyi alapítólevél említi először. A ki­rályi székváros jellegére az a név utal, amelyet a történelmi múltra emlékeztet­ve ma is sok fehérvári utcán, fehérvári könyvön, tudományos munkán, sŐt gyárt­mányon is láthatunk, s amely ma mar vi­lágszerte ismert: Alba Regia. Alba Répát - mennyi történelmi munka, vers, regeny, legenda, sőt közelmúltbeli emlék beszél erről, utóbbi a második világ­háború idejéből! - dúlta tatár, török, labanc, német. De a város, amely a középkori művelődés és a magyar Írásbeliség egyik nagy központja is volt - kodexmásolö ba­rátok lakta monostorainak se szeri se szá­ma -, engedelmesen viselte történelmet. Az "engedelmes" szót a megpróbáltatások elviselésére Virág Benedek mondja (emlékét a volt cisztercita-rendház falán tábla örö­kíti meg). A fehérvári prépostság szerze­teseinek tollából származnak legbecsesebb történelmi forrásaink, mint például a Szent István-legenda, a Képes Krónika, a Codex Albearis kottáskönyv, itt működött Ákos mester, később Kalmáncsehi Domokos, Mátyás király kedvelt diplomatája. A ko­rai középkorban volt a legnagyobb a megye; évszázadokig tartozott ispánjainak fenn­hatósága alá a Csepel-sziget,( Pest meigye néhány más része és Solt-szek (ma Bacs- Kiskun megye). Székesfehérvár, a megye- székhely a Rákóczi-szabadságharcban szem­ben állt a megyével, a kurucok oldalán. Ekkor közigazgatásilag is kettészakadt; a Sárvizén túli területek megszervezték - köznemesek vezetésével - az úgyneve­zett kuruc vármegyét. De a történelem tanít. Az egykori labanc város a XIX. század elejére a magyar nemzeti reformtörekvé­sek élvonalába lépett. A nép kollektiv em­lékezete kitörölte a labancidóket, és visz- szapillantott a kezdetekre, a magyar feje­delmi nemzetségekre, az első királyokra, a honfoglaláskori idó'k s a honfoglalást követő évszázadok fehérvári hagyományai­ra. A magyar reformkor izzása a korábban németes szellemű - egyes hazafias ostoro- zói szerint "német lelkületű" - várost a nemzeti úgy élharcosává tette. Fehérvár 1918-ban a Nemzeti Játék Színi Társulat létrehozását és fenntartását vállalta, s ezzel megteremtette a nemzeti drámairo­dalom és színjátszás egyik szülőhelyét. Gimnáziuma - ekkor- még az egyetlen - messze földön hires tanítványokat adott a magyar szellemi életnek: Baróti Szabó Dávid, Faludi Ferenc, Pray György, Virág Benedek, Ányos Pál, Budenz József, Fejér György, Horvát István, Szalay László, Re­Gárdony I SZEKESj FEHÉRVÁR DUNAÚJVÁROS ERCSI Sárbogárd 1. Vitorlásverseny o Velencei-tavon 2. A gorsiumí római játékok 3. A velencei ifjúsági üdülőközpont 4. A székesfehérvári hűtőház 5. Az Alba Regia Építőipari Vállalat építkezése ó. A Székesfehérvári Könnyűfémmű 7. Romkert Székesfehérvárott 8. Videoton-gyártmány: a képmagnó 9. A dunaújvárosi folyamatos acélmű 10. Székesfehérvár: Szabodság tér a 14-es huszárok szobrával 11. A Móri Állami Gazdaság szőlészete 12. A balinkai szénbánya 13. Országalma Székesfehérvárott 14. Az enyingi tsz földjén 15. Dunaújváros látképe guly Antal, Vajda János, Ybl Miklós, Gold- ziher Ignác, Szekfű Gyula - és a magyar költészet egyik legnagyobbja, Vörösmar­ty Mihály. A FELSZABADULÁS Múlt nélkül, még ha az előadása vázlatos és futólagos is, aligha érthető a jelen. Ho­gyan is volna érthető például Krúdy Gyula 1919-es Fehérvári könyvének néhány sora, ha nem gondolunk a századforduló mille­náris építkezéseire, a roppant nagy uradal­makban koncentrálódó élelmiszeriparra (malmok, szeszgyárak, cukorgyárak), az ott nevelődött munkásokra, akikből a mun­kásmozgalom szervezői - sokan áldozatai - lettek. Az említett néhány sor igy szól: "Nem Dózsa György zendülő parasztjai jöttek, nem a tegnapi szocialisták, sem csak a lázadó nyomorultak, hanem jött egész Magyarország a Fejér megyei kas­télyok és urak ellen. Jött az a forradalom, amelyre egy négyesztendős rablóhadjárat­ban rakták a puskaport a tudatlan urak, ostoba törvényhozók, a kretén generálisok. Jött az a forradalom, amelynek el kellett jönnie ebben a végleg elzüllött, megrot­hadt, bűneibe süllyedt Magyarországon. Száz esztendők igazságtalanságai, gaztet­Tudományos tanácskozások Nemzetközi szimpézion színhelye volt Budapesten az Atrium Hyatt szálloda. Itt tartotta konferenciáját a Magyar Sebész Társaság és az International College of Surgeons magyarországi szekciója. E szim- póziont az ICS genfi 50. jubiláris kongresz- szusához csatolva rendezték meg az alapi­tó, magyar származású hires sebész, Max Thorek emlékére. Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban befejezték a Szolnok megyei egészségügyi tudományos napokat, ahol fŐ témaként korunk legelterjedtebb beteg­sége, a szív- és érrendszeri megbetegedé­sek szerepeltek. tei, bitangsagai után jött a forradalom..." Forradalmi akcióra - a tettleges után az ideológiai - reakció: az 1938-as értelT mezésű, a későbbi tragédiákat előkészito reviziós töltésű Szent István-i államesz­me nagyszabású manifesztációja. Ma sem tagadhatja senki, hogy az 1938-as évre való készülődés maradandó értékeket a- dott a városnak: műemléki rekonstrukció­kat, a romkertet, impozáns építészeti em­lékeket, a belváros ujjárendezését, köztéri szobrokat. Ámde nem felejthető, s ez koránt­sem a székesfehérváriak - sok volt kö'zot- tük az ellenálló - hanem az akkori ország- vezetés számlájára irható, hogy néhány évvel kesébb, a háborúból való félszeg kiugrási kísérlet után, 1944 késő őszén a németek itt építették ki utolsó védelmi állásukat, a Margit-vonalat, amelyhez kényszerrel terelték ki a polgári lakossa- got. A felszabadító hadsereg első katonái 1944. december 2-án lépték át Fejér megye déli határát. Fut az idő: mar ennek a négy évtized­nek a nagy része is történelem. A gyere­kek tanulják az iskolában, hogy a megye 95 községéből 59 volt a második világhábo­rúban hadszíntér. A város régmúltjával együtt tanulják ezt. Fehérvár ezer év óta kínálja a történelmi leckeket. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.- Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $...................................... Naptárra: $.................. Név:.................................................... Cim:................................................... Város:............................Állam:........ Zip code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom