Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-13 / 24. szám
Thursday, June 13. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Kőszegi Ábel“ÍJDEUCES MESSZE FÉNY..." III. Dienes András rendkívüli karrierje A PETŐFI TITOK 1956 észén egy mentős sofőr és egy medikuslány társaságában nyújt elsősegélyt és hordja kórházba a sebesülteket, egeszen addig, amig a mentőautót aknarepeszek nem érik: a medikuslány azonnal meghal, a mellette ülő Dienes csak a jobb vállán sebesül meg. Bekötözött vállal is, moso- konyhalakásban kucorogva, a PetÖfi-titok megfejtésén dolgozik. Nyáron ismét Segesváron járt, újabb feljegyzéseit, fotóit, térképvázlatait rendezi tanulmánnyá, es A legendák Petőfije című könyvének kefelevonatát javitja. t Részlet, könyvének előszavából: "Az első Petöfi-legendát (Csanádpalota mellett hallottam Csigapusztan. Itt töltöttem égy vakációt, a Maros-parton. Virág János csigái malma mellett hasaltam a sáskévéken, és Scott kapitány könyveit olvastam, aki az Antarktiszra ment az ismeretlenért, s a hóval betemetett bőrsátorban, fekete jelzŐlobo^ó alatt, halott társak között, az utolso percig irta a hires naplót, míg a ceruza ki nem esett fagyott kezéből. Virág molnár ezen a nyáron sokat mesélt nekem például az eltűnt faluról, Csigáról, meg Petőfiről, aki a világosi fegyverletétel után szembeköpte Görgeyt. Megtudtam, hogy nem kell a délsarkig mennem az ismeretlen után, a Maros-part is tele van még titkokkal. Hogyan jutottam a legendák Petőfijéhez?- Utaztam. - Jártam az országot vasúton, gépkocsin, szánon, teherautó pótkocsiján, ahogy lehetett: a Küküllö-völgybe az Orient-expresszen, , a Számos-völgybe repülőgéppel, a csabonyi erdőúton át biciklin, Dunavecsere hajón és egyszer - sár- bogárdról Cecéig - szamaraskordén, viszont Cecétől Sárszentló'rincig gyalog." Ez a fáradhatatlan utazás, ez Dienes kutatómódszerének alapja. "Nem szórakozásból járom az országot. Alig van helység, ahol Petőfi meg ne fordult volna. Hősöm a magyar irodalom legnagyobb utazója" - mentegetőzik egy "olvasótermi kutató" előtt. Pedig csak arról van szó, hogy ö szinte egyetlen adatot sem fogad el anélkül, hogy ne ellenőrizné. Ez egyik titka annak, hogy keze nyomán felfényesül a költő közhelypatinás szoboralakja, és életre kelnek mindennapjai. Varázslatosan megelevenítő és szemléletes stílusa mellett ez kandidátusi értekezésének is fŐ erőssége. A tanulmány könyvalakban is megjelenik, Petőfi a szabadság- harcban címmel, amely a költő rajongóinak egyik bibliájává lesz. Számuk korántsem akkora, mint gondolnánk. Az ötvenes évek végén járunk: Petőfi nem lobogonk, nem példakép - legföljebb komor szobor tankönyvek, régi beidegződések talapzatán. A fiatalok József Attiláért, a nyuga- tos írókért és a nyugati irodalomért kezdenek lelkesedni. Dienes András pedig nem az a kutató, aki megelégszik az utazó filosz szerepkörével: 6 tudatosítani, lelkesíteni, cselekedtetni akar Petőfivel. "Nemcsak legnagyobb nemzeti költőnk- indulataink, természetünk, eszméletünk egyik forrásvidéke is. Igazán és pontosan kell felidéznünk és népszerűsítenünk alakját és müvét" - hangoztatja. Ismeretterjesztő előadásokat szervez, maga is előad, radiósorozatot ir, filmforgatást szervez Petőfi halálhelyén, fiatalokat biztat Petőfi-emlékek gyűjtésére. Azután tanácselnököknél kilincsel egy kiszáradni készülő, Petőfi látta fa vagy egy rév-kocsma megmentéséért. Egy "bennszü- lőtt"-csapat kutatja vele: vajon hol sietett a kis Túr a Tiszába, "mint a gyermek anyja kebelére". Cikkben füstÖlgi ki mérgét, hogy A négyökrös szekér falujának, Borjáénak eltörölték a nevét azzal, hogy Kö- lesdhez csatolták. 1958-ban éri Őt az első szivtrombózis. A nyughatatlan ember hosz- szű hetekig fekszik mozdulatlanul: mindenképpen meg akar gyógyulni, mert sok dolga van bevégezetlen. Es valóban felépül, ( teheti tovább a dolgát. Vigyázzon! Kímélnie kell magát - figyelmeztetik orvosai. Röviddel később cikksorozatban számol be segesvári kutatóét járói a Magyar Nemzet olvasóinak: "Fintina spanului. Érdekes, ezt a nevet mindig rosszul ejtem. Román név, a két első 'i' betű helyén torokhangot kell produkálni, amelyre nem vagyok képes, pedig sokat próbáltam. Latinul mondom ki : fontana szpanului. Ispánkut, ezt jelenti magyarul, a környékbeli magyarok néha Spánkut-nak mondják, hiszem, hogy- talán jövőre? - Petőfi-küt lesz a neve. Szép és jeltelen táj, elől sima rétség, mögötte lejtő, a fűzesek között forrás. Itt halt meg a költő. Itt kellene állnia az emlékműnek. Szobrász vagy építész, magyar képzőművész számára nincs ennél különb- félelmetesebb! - feladat: megtervezni a segesvári Petófi-emlékmüvet, ez lehet egy művészi életmű betetőzése! Száztíz év múltán értünk el ide - mert abban senki se kételkedjen, hogy a mi nemzedékünk megvalósítja a tervet. Talán nem fogom látni fellobbanni az Ispánkutnál a tűzet, amelynek mégis egy hordozója voltam: szivem roncs. Hiszen mindegy, ha volna is még valami tennivalóm, dolgomat tulajdonképpen befejeztem, és most már rendben van, úristen! - akár el is mehetek." Dienes András a több, mint százéves Petőfi-irodalom mindmáig egyetlen ripor- terstilusú Írója. Cikkei szenvedélyesek, személyes hangúak és agitativak. Sokan vallják, hogy ezek az írások és könyvek keltették fel érdeklődésüket az igazi Petőfi iránt - éppen e petőfietlen időszakban.- "Nem túl kései e donkihóti lelkesedés?"- kérdezi tőle egyik barátja. Dienes - akiben valóban van valami a spanyol lovag karakteréből - csupán ennyit válaszol: "Többször is akadályoztatva voltam abban, hogy időben - és időszerűen éljem ki lelkesedésemet." Thurzó Gábor - aki leghívebben idézi fel alakjat és egyéniségét - egyik cikkében "patrióta filológus"-nak nevezi őt: "Volt benne valami anakronisztikus, abban is amit alkotott, és abban is, ahogy testi mivoltában megjelent. Nagyra szabott kopasz tarkóján Ősz sörényű óriás, seprŐ- szemöldókkel, villogó szemekkel - egy Krudy-hós. Mintha a Vörös Postakocsiból másolták volna ki a világra. Ilyen szálfaegyenesen, mélyen szemembe nézve - akaratlan is bűnt keresett magában, akire ránézett! - láttam az Ötvenes évek derekán, hosszú börtöne után. És ilyennek láttam - villog rám még most is a tekintete, bűnt keresek, hazugságot, alamuszisájjot magamban - utoljára, a Duna utcán, hona alatt, aktatáskájában rengeteg Petőfi-titkával. Súlyosan beszélt, apró mondatokat mondott, aztán ment tovább. Nem mertem utánafordulni - ha utána fordulok, nyilván látom lebegni vállán a garabonciás köpenyét." Szivtrombózisa után ritkábban ölti fel "garabonciás köpenyét", kevesebbet és megfontoltabban utazik. Úgy dönt: intézeti ^ kutatómunkája mellett most már csak irói terveinek él. A regényíró Dienes Andrást jóval később ismerhették meg, mint a kutatót. Ebben is( mindig "akadályoztatva volt". Első regényének, a Balassi Bálintról szóló Bogáncshadnagynak kiadását a német bevonulás tette lehetetlenné 44-ben, a kuruc tárgyú Farkasles megjelenését 51-es bebörtönzése. Később mindkettő megjelenik, de csak a, Ne&y nap cimü könyve nyomán lesz íróként is| ismertté és elismertté. A könyv az erdélyi hadseregről szól, pontosabban: Bem győzelemmel végződő hátramarsáról, amikor "Négy nap dörgött az ágyú Vízakna és Déva közt." Kiadója e különös dokumentumregény folytatására biztatja. El is készíti a regény vázlatát, a cime ez lesz: Európa csendes. Egy népszerű Kös- suth-életrajzon is dolgozik. De egyik munkájával sem halad úgy, ahogyan szeretné. Nem bánja, mert egy uj kutatómunka láza fűti. Radnóti Miklós halálának pontos körülményeit szeretné tisztázni. Gyorsan halad: kortársakat, barátokat faggat, szóra bírja a volt keretlegényeket is, szakértelme pedig biztosan vezeti Őt a világ- háborús katonai viszonyok és a munkaszolgálat szövevényében. "Átéltem, mégis döbbenetes és felháborító az egész" - mondja., mielőtt Balatonalmádiba utazna, hogy jegyzetei alapján megírja egy másik, egy huszadik századi kóltŐhalál hiteles krónikáját. A vonaton elveszíti vagy ellopják kézitáskáját, benne Összes Radnóti-feljegy- zésével, a tanúvallomásokkal, a dokumentumokkal. Nyilván ez is szerepet játszik abban, hogy néhány napra rá - 1962. augusztus 31-én - egy újabb szivtrombózis végez vele. NICARAGUA ÉS NYUGAT-EURÓPA (folytatás a 4. oldalról) dal, a liberálisok, a brit konzervatívok és a kereszténydemokraták az amerikai gazdasági bojkottért nem az Egyesült Államokat bélyegezték meg, hanem a szan- dinista kormányzat u. n. embertelen vonásait. Ezzel szemben az osztrák szocialisták nagy összegű segítséget szavaztak meg Nicaraguának. Az osztrák kormány döntésé után Kari Blecha belügyminiszter hangúlyozta: "Nem hagyunk magunknak diktálni abban, hogy miképpen fejlesztjük a kapcsolatainkat más, kis országokkal." Svédország ugyancsak jelentős segítséget ígért Nicaraguának. A svéd kormány szerint a Nicaragua elleni külső agresszió erősen akadályozza az ország fejlődését és a svédek létfontosságú árúk importjához kívánnak segítséget nyújtani Nicaraguának. Palme svéd elnök, az egyetlen nyugat-európai kormányfő, aki a szandinisták hatalomra jutása óta látogatóban volt Nicaraguában; ismételten ígéretet tett a szan- dinista forradalom svédországi támogatására és szerencsétlennek minősítette az amerikai kormány bojkott-intézkedését. Újítsa meg előfizetését!
