Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-30 / 22. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 30. 1985. BEREGI TIVADAR PÁRIZSI RIPORT A haladó szellemű francia társadalom az idén emlékszik meg. halála 100. évfor­dulóján a nagy francia forradalom esz­méinek egyik legkiválóbb XIX. századbeli továbbfejlesztőjéről, Jules Vallés-röl. Jules Vallés 1832-ben született Le Puy, franciaországi városkában. Szegény pol­gári szőlők gyermeke volt és már korán megismerkedett a nélkülözés minden for­májával. Apja, aki Saint-Etienne-ben ta­nár volt, még telítve volt a burzsoázia előítéleteivel, a nyárspolgári életfelfogással, de a fiút nyugtalan életösztöne, szomorú ifjúsága, a szabadság utáni végtelen szere- tete forradalmárra tette. Atyja Párizsba küldi, hogy tanulmányait befejezze, de Vallés-t lázadó természete és igazságérzete, szociális érzelmei ellen­állhatatlanul a munkásosztály mozgalmai­ba sodorják. A kizsákmányolt tömegek társadalmi elnyomatása egyre kegyetlenebb és ember­telenebb lesz, a termelőeszközök technoló­giai fejlődése ellenére. Vallés ellenszegül a polgári társadalom embertmegalázói rendj szenenek. Támadja a rohamosan előretörő kapitalista gépcivilizáció törekvéseit. Ez­zel eljutott a munkásosztály szervezkede- si mozgalmainak tudatos felismeréséhez. Vallés-t azok között a francia és nemzet­közi harcosok között találjuk, akiknek közvetlen részük volt az 1871. március 18-án kitört párizsi Kommünben. Ott találjuk Varlain-t, a lengyel Dombrowszky-t, Louise Michel-t, Delescluze-t, a festő Courbet-t és a magyar származású Frankel Leót, hogy csak a legkiválóbbakat említsük. Valles megindítja lapját a "Nép kiáltása" címmel. Bátran hadakozik a reakció ellen és merészen állást foglal egy magasabb rendű, morálisabb, emberibb, igazságosabb társadalmi rend mellett. 1871. február 22-en lapjának első számában bejelenti egy uj társadalmi rendszer megszületését: "Igen, érkezik óriási léptekben, de nem a halált hozza magával, hanem a megvál­tást a romok fölött és kiáltja: Jaj az áru­lóknak!" [v.ö. "Haloványul a gyáva szavad­ra dalom. Viharodnak előjele: Forradalom!" Petőfi.] Ámde 70 napig tartó höskisérletét a militarista reakció megdöntötte és vérbe fojtotta. S aztán jött Thiers megtorló terrorja, Vallés lapját betiltották. A bur­zsoázia uralomrajutásával a munkásosz­tály elnyomatásának uj, sötét fejezete kezdődik. Vallés-nak sikerült Londonba menekülnie és ott emigrációjában tudta meg, hogy a hadbíróság távollétében halál­ra ítélte. Amikor amnesztiát kapott, 1881- ben visszatért hazájába és tovább folytat­ta irodalmi munkásságát és újságírói tevé­kenységét a dolgozók társadalmi érdekei­ért, valamint életszínvonalának feleme­léséért. Újra megindítja a "Nép kiáltása" című napilapját, amelyet teljesen a dolgo­zók napi bérköveteléseinek és sztrájkjai­nak szolgálatába állít. A francia irodalomban a szociális és kollektiv irányt képviseli, ez az irodalmi forma es tendencia nála egészen uj, erede­ti jelentőséget kap. Vallés irodalomszem­lélete nem azonos a nyárspolgári irodalom problémakörével, amelytől épp oly utá­lattal irtózott, mint Zola, Cladel vagy Eugene Le Roy. Vallés-nál a kollektiv tar­talom maga volt az élet, a történelem, a valóság összes ellentéteivel, zűrzavaré­MASSZÁZS NEM KISEBB SZAKTEKINTÉLY, MINT HIPPOKRATÉSZ TANÁCSOLTA 2300 ÉVVEL EZELŐTT, HOGY „AZ OR­VOSOKNAK GYAKORLOTTAKNAK KELL LENNIÜK A MASSZÍROZÁSBAN". A TÁNCMŰVÉSZEK ÉS AZ EU­RÓPAI ATLÉTÁK EDZÉSTERVÉBEN MINDIG SZEREPELT A GYÚRÁS. AMERIKÁBAN VISZONT A LEGÚJABB IDŐKIG SOKAN ÓDZKODTAK A MASSZÁZSTÓL, MI­VEL PUSZTA ÉLVEZETHAJHASZASNAK TEKINTETTEK. VALÓSZÍNŰLEG A PURITAN ERKÖLCSI HAGYO­MÁNY A FELELŐS AZÉRT, HOGY AZ EMBEREK NEM HISZIK EL: OLYASVALAMI IS EGÉSZSÉGÜK HASZ­NÁRA VÁLHAT, AMI „CSAK” JÓLESIK. Ma már minden földrészen e^yre többen vallják, hogy a masszázs jó es értelmes dolog. A szó már nem jelent egyet azzal a bordélyházi jellegű tevékenyseggel, a- melyet a nyugati világban a hetvenes évek­ben gombamód szaporodó "szauna és masz- százs" szalonokban végeztek. Az uj évti­zed kisportolt, egészségét féltő embertí­pusa számára a gyúrás nélkülözhetetlenné vált, a testet-lelket mozgosito ónkarban­tartás fontos részévé. A fellendülés csak pár éve kezdődött. Ekkor a legkiválóbb sportemberek eszmél­tek rá, hogy a gyúróasztalon eltöltött idő nem vész kárba, sőt nagyon is fontos a formaidőzítés szem­pontjából. Őket követték az egyéb híres­ségek: színészek, énekesek (például Luci­ano Pavarotti; ö masszőrjét mindenhová magával viszi^, ( akik mind jó reklámot csaptak a gyúrásnak. Később a legkülön­bözőbb vállalatok is kezdtek saját gyógy- masszórt alkalmazni, hogy dolgozóik stresz- szes állapotát enyhítsék. Laura Drewes- Parulis, aki nemrég nagy idejűi megterhe­lésnek kitett tisztviselők igényeinek ki­elégítésére alapított masszírozó szalont, így ( nyilatkozik: - Egy alapos gyúrás egyen­értékű egy három-négy kilométeres erdei sétával - csak éppen sokkal kevésbé fárasz­tó. A Cornell Medical Center (Orvosi Központ) rehabilitációs részlegének vezetője, Willi­bald Nagler úgy nyilatkozott, hogy a masz- százs szinte többet ér egy nyugtatónál, és egyéb gyógymódok mellett nagyon jó val, igazságtalanságaival és egy szenvedő, kisemmizett nép sorsával, de ugyanakkor az uj emberszabaditó szociális életérzés­sel. A "La Rue" (Az Utca) c. lapja melyet Zolával együtt szerkesztett, a lealázott, nincstelen tömeglélek életkérdéseinek, kiszolgáltatottságának művészi és emberi kifejezője volt. Aztán megírja Jacques Vingtras cimü életrajzi trilógiáját. Az első kötetben a Gyermek-hez fordul kivételes gyermekszem­léletével, de olyan gyengéd szeretettel, amely a gyermekkor pompás lélektani is­meretét adja. A Rachelier az érettségizett ifjú küzdelmeit, törekvéseit rajzolja meg. Az Insurgé (A Felkelő) bemutatja a polgár- háború alatt tanúsított magatartását és jellemét, bátorságát, elszántságát eszméi­ért, s amilyen valóban volt: lázadó, lelke­sedő, hitteljes, egy rövid ideig reményte­len, de mégis szolidáris levert hősökkel s azok ezreivel, akiket Thiers és Galliffet bosszúja kivégeztetett, bebörtönzött, vagy deportálásra Ítélt. A Felkelő végső konk­lúziója, hogy a lázadók azért fogtak fegy­vert, hogy mint a társadalmi igazságtalan­ságok áldozatai, a rosszul csinált világot kiegészítő ( kúra. A masszírozás hatásme­chanizmusát töviről hegyire még nem is­merjük, de a legelterjedtebb feltevés a következő: a testmozgás és anyagcsere eredményeként kémiai melléktermékek halmozódnak fel az izmokban. A vérben lévő oxigén e vegyi anyagok legnagyobb részét elbontja, eltávolítja a szervezet­ből. Az izmokban visszamaradó csomók azon­ban fájdalmat okozhatnak, és gátolhatják a normális teljesítményt. A simítás, gyú­rás és egyéb olyan műveletek, amelyeket alapos masszázs során alkalmaznak, ser­kentik a vérkeringést az izmokban, fölgyor­sítják az ártalmas melléktermékek eltávo­lítását. Sok gyógy masszőr azon a vélemé­nyen van, hogy a gyorsabb véráramlás az izomszövet görcseit kisimítja^ és helyre­állítja az ember hajlékonyságát és fiziku­mát. Azzal párhuzamosan, hogy a masszázs segítségével mind többen nyújtanak egyen­letesebb teljesítményt, maga a foglalkozás is egyre inkább terjed. Az Amerikai Masz- százsterápiai Szervezet taglétszáma az elmúlt négy évben több mint kétszeresére emelkedett, és a legnépszerűbb ilyen New York-i tan­folyam hallgatóinak létszama az utóbbi Öt évben 35 hallgatóról 300 fölé nőtt, an­nak dacára, ho^y a részvételi dij viszony­lag magas: egy evre 3500 dollár. A tananyag magában foglalja az anatómiai és kórtani gyakorlatot is. Az intézet tanulóinak kilenc­ven százaléka már rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel - a többségük no, aki egy második diplomát akar. Az iskola semmivel sem könnyebb egy átlagos főis­kolai szaknál; a beiratkozok jó húsz száza­léka már az. első félévben lemorzsolódik. A tanfolyam tehát nem sétagalopp, de megéri elvégezni: egy jól menő New York-i masszőr óradija, ha házhoz hívják, 20-80 dollár, de másutt is legalább 15 dollár. Mégis a sportolók és az egyszerű állampol­gárok közül egyre többen gondolják úgy, hogy egy ilyen óra minden pénzt megér. megdöntsék és megalakítsák az emberi fájdalmak nagy szövetségét. Végül az el­keseredés és a pillanatnyi csüggedés után, újra megtalálja hitét és reményét a mun­kásosztály jövőjében, mert "a társadalmi harcok nem haltak meg. Thiers és Gallif­fet nem fognak engem elfogni! Akkor is, és mindig a néppel leszek együtt, még mindig és újra, ha a népet az utcára ker­getik es harcra kényszerítik!" 1985-ben Jules Vallés müveinek rengeteg olvasója van. írásai, igaz, a múltba néznek vissza, de a jelenkor társadalmi problémái­ra is fényt vetnek. n PÜSKI CORVIN Í HUNGARIAN BOOKS 251 E 82 St. New York, N.Y. 10028 á Tel: (212) 879-8893 f Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez » hangszalag IKKA, COMTURJST, TUZEX befizetohely | Postán is szállítunk a világ minden tájára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom