Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-30 / 22. szám
Thursday, May 30. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. HAMISÍTJÁK DALI KÉPEIT A nyolcvanéves Salvador Dali jelenleg a világ egyik legsikeresebb élő művészé. Olajképeinek ára egymillió dollár körül van, akvarelljei 300 ezer, litográfiái 25 ezer dollárt érnek. Nagy kérdés azonban, hogy a szürrealista festőnek tulajdonított festmények közül, melyek az eredetiek. Michael Stout, Salvador^ Dali New York-i ügyvédje, meg van győződve róla, hogy az USA-ban legalább száz Dali-hamisit- vány van forgalomban. A hamisítóknak Dali litográfiáiból befolyó bevételei az utóbbi években egyedül az USA-ban elérik a 625 millió dollárt. Dali ebben a vonatkozásban minden más festőművészt túlszárnyal. A hamisítványokat elsősorban a posta utján értékesítik. Sok becsapott vásárló nem is veszi észre a csalást, vagy ha igen, akkor sem szívesen ismeri be, hogy több ezer dollárt fizetett egy alig tiz dollárt érő utánzatért. Párizsban Robert Deschar- nes, Dali menedzsere azt állítja, nem tehet semmit ez ellen az illegális kereskedelem ellen. Dali müveit sohasem katalogizálták rendesen és aláírása is állandóan változott a pályafutása során. Éppen ezért kizárólag Dali tud minden kétséget kizáróan felismerni egy-egy ügyes hamisítványt, bár egészsége túlságosan megromlott ahhoz, hogy pereskedjen. Descharnes meséli: egy amerikai áruházban nemrég körülbelül 20 ezer üres könyomatos papírra lett figyelmes, mindegyiknek a sarkan ott díszelgett Dali hamisított aláírása. Ezekre a papírokra "eredeti" Dali-litográfiákat akartak nyomtatni. Még Dali barátai is elismerik, hogy a művész világéleteben nagyon kapzsi ember volt és sok esetben nem törődött vele, mit kapnak a vevők a pénzükért. Dali állítólag húsz évvel ezelőtt felfedezte: ha aláírásával ellát egy üres lapot, negyven dollárért el tudja adni. Moore, aki húsz évvel ezelőtt Dali titkáraként és menedzsereként dolgozott, nem tagadja, hogy a művész pályafutása során körülbelül háromszázötvenezer ilyen üres lapot irt alá, de erre állítása szerint szükség volt. Mivel Dali gyakran változtatta székhelyét, hol Párizsban, hol Spanyolországban, hol pedig az USA-ban dolgozott, a litográfiák szignálását csak úgy lehetett megoldani, ha elegendő számú aláirt papirt hagyott hatra. Leginkább persze Dali litográfiáival csalnak, de a művész olajfestményeivel elkövetett csalások száma is megnőtt. Nemrég Manuel Pujol spanyol festő azzal büszkélkedett, hogy már körülbelül négyszáz Dali-mürÖl készített kópiát^ koztlík harminc festményről. Pujolt letartóztatták, s azzal vádolják, hogy a hamisítványokat ügynökök utján különféle galériáknak adta el. Pujol ténykedése mellett viszont felmerült a gyanú, hogy az utóbbi időben Dali műterméből is kerültek ki hamisitva- nyok. ' Eduard Fornes, több Dali művészétéről szóló szakkönyv Írója' állítja, hogy az 1981— ben és 1982-ben készült és Dalinak tulajdonított festmények mindegyike közönséges hamisítvány. A művész keze az utób-. bi időben ugyanis - az orvosok véleménye szerint, a Parkinson-kór következtében - olyannyira remeg, hogy képtelen lett volna megfesteni a képeket. TERJESSZE LAPUNKAT Egy rendkívüli magyar rendkívüli karrierje "Vagyok, mint minden ember, fenség Észak fok, titok, idegenség, Lidérces messze fény, Lidérces messze fény." Ady Endre I. Dienes András titka "Kársán születtem 1904. november 30- ün. Éppen a mai napon vagyok 55 éves. Egész életem küzdelem és kudarc volt. A sikereim is kudarcok." 1959 őszén, éppen születésnapján Írja le ezeket a sorokat Dienes András, a neves Petőfi-kutató. Meglehetősen szokatlan bevezetés egy önéletrajzban, főleg, ha azt valaki éppen a kandidátusi értekezéshez mellékeli. "Értelmiségi, kisnemesi családból származom. Apám hivatásos honvédtiszt volt, az első világháború rokkantja. Szegeden végeztem középiskoláimat. Újságíró szerettem volna lenni, dolgoztam is a szegedi Délmagyarországnál, de szüleim kívánságára katona lettem. Elvégeztem a budapesti m. kir. Honvédtiszti Kő'zigazgatási és Jogi Főiskolát, 1928-ban avattak tisztté. Előbb a honvédségnél, majd a csendőrségnél szolgáltam egészen 1944. október 15-ig. Gazdászat közigazgatási szolgálatot teljesítettem, csendőrségi közbiztonsági szolgálatot sohasem - ilyen kiképzésem nem is volt. De csak az igazat kívánom mondani, ezért hangsúlyozom, hogy igenis a csendőrség állományába tartozó tiszt voltam, sőt kiválóan minősített tiszt, meg tanár az Országos Szakaszparancsnoki Iskolán és iró, de nem katonai szakiró - bár lelkesen írtam elbeszéléseket saját testületemről is. Nem voltam más, nem voltam eszmeileg haladottabb, mint egykori tiszttársaim. A különbség köztük és köztem csupán annyi volt, hogy érdeklődési területem határozottan irodalmi, irodalomtörténeti volt. Balassi, Zrínyi foglalkoztatott. Tanulmányom is megjelent a magyar katonai reformmozgalmakról. Később - és egyre inkább - Petőfi érdekelt. Minden állomáshelyemen népi eredetű Petőfi-legendákat gyűjtöttem. Működésemet Móra Ferenc és Móricz Zsigmond is érdeklődéssel kiserte." 1941-ben választják Dienes századost a Magyar Katonai írók Köre, titkárává. Ekkor költözik a fővárosba is. Ám a katonai vezetőség rövidesen eltiltja Őt az irodalmi szerepléstől, és vidéki lehelyezés- sel fenyegeti. A kör titkára ugyanis a vil- lámháboru idején sem ad fórumot náciszimpatizánsoknak, antiszemitáknak, fajvédőknek és a német hadisikereket dicsőítőknek. Hitler nagy csatáit pedig az "őrültek háborújának" titulálja. A Kállay-kormany idején csökkennek a személye elleni támadások. SŐt: 1943- ban Signum Laudis kitüntetést kap "a nemzeti tradíciók védelme terén kifejtett tevékenységéért". A német megszállás után viszont azonnal lemondatják titkári állásáról, és rövidesen egyetlen sora sem jelenhet meg. Ám Dienest mindez most kevéssé érdekli: a kultúra, az ország sorsa érdekli. Tiszt- társát, Geczy Józsefet beszéli rá, hogy jöjjön föl vele a német főparancsnokságra, és magyarázzák el, hogy tetteik embertelenek, és mint magyar tisztek kikérik maguknak a magyar kultúra lábbal tiprását. Szerencsére szándékukat elmondták Thur- zó Gábor Írónak, aki mosolyogva hallgatja dühödt kirohanásaikat és lebeszéli Őket tervükről. Viszont bevonja őket az ellenállási mozgalomba. Dienes András csak ennyit ir erről önéletrajzában: "Sorsom igazán nehézzé csak 1944. október 15-e után vált, amikor kénytelen voltam illegalitásba menni. Álnév alatt éltem, mert a Szálasi-eskü megtagadása miatt katonai bűnvádi eljárást indítottak ellenem. Egyenruhában és fegyverrel jártam: tevékenységemet mindenki - aki azokban az időkben tevőlegesen vett részt a nemzeti ellenállási mozgalomban - jól ismeri. Itt részletezni nem tartom szükségesnek." Hogy miképpen lehetett ez a csendőr százados a magyar ellenállási mozgalom harcosa, annak előkészítését igy írja le Thurző Gábor: "Géczy József remegő szájjal hivott fel telefonon: - Képzeld, Bandit szerencsétlenség érte! És elmondta, hogy Topolinóján nekiment egy falnak, agyrázkódást szenvedett. Az eset súlyosnak Ígérkezett, aztán kiderült, távolról sem volt súlyos, remekül kifundált baleset volt az. Csak arra jo, hogy hosszú betegszabadsága alatt maradjon a csendorszázadosi egyenruha, a kakastoll, és a kissé kelekótyának tetsző százados - mert remekül mimelte az agyrázkódás utóhatásait! - folytathassa munkáját az ellenállásban. Ilyen jelmezt senki sem tervezhetett volna neki, ekkora legalitás az illegalitásban kevésnek jutott. És Dienes el is intézett mindent, amit elintézhetett, méghozzá nem is aprócseprő ügyeket. Azokban a zavaros-iszonyú hónapokban ott lobogott kakastolla mindenütt. Nevettünk - egy regiment nyilas sem volt félelmetesebb ősmagyar nála. Mi vezette? Nem volt kommunista, az biztos. Lobogo szabadságvagy élt benne, valami kikezdhetetlen, romantikus 48-as patriotizmus. A kis Topolinón egy hajdani kuruc, egy 48-as radikális ifjú száguldozott. Gyűlölte a németeket, a rabságot. Patrióta pandúr volt." Dienes András kis kocsiján rö’plapokat, fegyvert, robbanóanyagot szállít és üldözött embereket menekít. Fegyveres védőőrizetet ad az ellenállási mozgalom tagjainak. ö kezeli és őrzi a mozgalom készpénzvagyonát, mintegy százezer pengőt. Embereket ragad ki a nyilas járőrök kezei közül. A letartóztatási parancsnok előtt jár. Titkos üzeneteket hord illegalitásban éló kommunistáknak, és hozzátartozóik(folytatás a 8. oldalon) Hungarian Garden MAGYAR RESTAURANT 241E 24 St . NEW YORK, N.Y. (a 2. és 3. Ave. kozott) Telefon: (212) 679-9061 Kitűnő magyaros etelek ! , „ CIGÁNYZENE Hétfőtől szombatig: Lunch 11.30-tól 3.30-ig Vacsora d.u. 4-től 11.30-ig Vasárnap zárva. Kőszegi Ábel1 “LIDÉRCES MESSZE FÉNY..."
