Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-09 / 19. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 9. 1985. Koós Zoltán: TALÁLKOZTAM A TAVASSZAL Ott várt rám házam tornácán, amikor korareggeli sétámra indultam. Rámmosolygott és ismerősen üdvözölt. Megismertem öt bársonyosan simogató keze melegéről. Nektáros izü lehellete megmelengetett. Jól esett ez nekem, mert nehéz telünk volt. ( Emlékszel? - mosolygott rám titokzatosan. Emlékszel, mit Ígértem én, az Igaz neked, mikor Ausztriában, életedben először Velem, az ígérettel kezet a kézben tartva egy erdő szélén ültél és együtt tervezgettük a Jövőt? Emlékezned kell rá, hiszen még csak alig negyven éve. És nemcsak emlékeztetlek. Vissza is kérdezlek: Mit tettél azért, hogy valóra váltsd azt, amit nekem ígértél? Szégyenkezve aláméretezett teljesítményeimen másról próbáltam beszélni, de a Tavasz nem engedett csalafintáskodni. Beszélj és mondd meg úgy, ahogyan történt! ( Szavai most is bársonyos melegséggel simogattak és mégis olyan parancsolóan hangzottak, hogy kivételesen száz százalékosan őszinte voltam hozzá. Bevallom, kevesebbet tettem, mint Ígértem, mondtam. Kerestem a kényelmemet és szeretteim szeretetét. De lásd be, Te Tavasz, az én igaz Szerelmem, hogy ez volt minden, ami tőlem tellett. Újból megsimogatott és újból mosolygósra fordult szigorú tekintete. "Tudom! Tudom, mind ilyenek vagytok. Szeretlek benneteket, mert rosszak vagytok és mégis tudtok jók lenni." Azután tovább sétáltunk. Az utca nép- telen volt. Csak a korai tavaszt ünneplő kis mézgyüjtő bogarak, és a bogarat kereső csicsergő madarak voltak ott körülöttünk. Meg persze a Természet, mely most tele volt ígéretekkel. Meleg, napsütéses tavaszt jelzett előre nekünk, gyarló embereknek. Csak a háttérben maradva s mégis velünk tartó Gond törte meg idó'nként fiatalosra fordult bizakodásomat. Hozta a sötét gondolatokat, melyek mégsem tudtak teljesen beárnyékolni a gyönyörűen zeng'ó tavaszi szépséget, a szép Ígéreteket, melyet Örök szerelmesem, a Tavasz súgott fülembe: "Tudod? Tudod, én a Tavasz vagyok, de ugyanakkor a Jövő Ígérete is. Tudod? Tudod, az az ígéret vagyok, amely téged életed során átsegített a nehézségeiden." "Reménység vagyok, - folytatta. - Mikor a tél s’ötfetje es hidege már túl sok kárt tett az Ember-ben, akkor én jövök és felmelengetem fagyos szivüket, Mindet! Megsimogatom 'ókét meleg kezem selymes tapintásával és rájuk mosolygok. Tudod? Lehelletem nemcsak a meleg szellő, az a Bizakodás is. Ilyenkor a télutóban erre van nektek szükségetek. En nemcsak visszatérek hozzád hűségesen minden egyes tél után, de uj lelket is Öntők fáradt, átfázott testedbe." ígéretei szinte észrevétlenül felmelegi- tették téltől facsart testemet es bensőmet is. Már láttam a közeledő tavaszon túl a nyár kenyerét s bort alkotó melegét és sok örömét is. A ---------------- . ................................. ........................... Bacolod. A FÚlop-szigetek középső térségében rohamosan nő a nyomorban élő földmunkások lázongása. A 300.000-es munka- nélküli tábor egyre nő. Ferdinand E. Marcos elnök kormánya semmit sem tesz a helyzet orvoslására. A felfegyverzett parasztok egyre nagyobb térséget vesznek hatalmukba. CSOMOS ROBERT RIPORTJA: MAGYAR ZSIDÓK IZRAELBEN A fejeim ma már egy kicsiny és egyre zsugorodó létszámú, kiöregedett ember- csoportot takar. Leszármazottaikat nem számítva, többségük nem beszél magyarul. Legfeljebb ötven-hetvenezer emberről van szó. Öregemberről. Aki csak ötvenes éveiben jár, az még fiatalembernek számit. Gondolkodom, mit is lehet Írni róluk? Gazdaságilag szinte mindannyian a közép- osztályhoz tartoznak. Kiemelkedő pénzügyi személyiség, igazi milliomos kevés van közöttük, az élet perifériáján tengődő nincstelen még kevesebb. Legtöbbjük állami nyugdíjas, van valamije "zu haus", amihez némi németországi kártérítés vagy valami mellékes járul. A haifai, tel-avivi es jeruzsálemi kiskávéházak csendben sakkozgató törzsközönségét, a nyilvános terek napsütötte padjain ülő olvasgató emberek számát szaporítják. Vannak a magánszektorban dolgozó aktiv emberek is közöttük, akik élemedett koruk ellenére meg vezetik vagy igazgatják kis üzletüket, műhelyüket, de ezek már egyre kevesebben vannak. Magyar nyelvfi könyvtárak találhatók az ország minden nagyobb városában, van elég nívós magyar nyelvű napilap és két hetilap is, olvasóik száma évről-évre, napról napra csökken. Minden gyászjelentés egy-egy olvasó kiesését jelenti. Azért a rangosabb magyarországi művészek előadásaira telt házak a jellemzőek, igaz három-négyszáz személyt befogadó kultúr- otthonok "nagytermei" ezek, annyit azonban el kell ismerni, kulturális téren az izraeli magyar törzs még van és lesz is egy darabig. Hogy volt, arról talán nem is kell beszélnem. Költők, művészek, irók, szobrászok, fest&k... sorolhatnám a "nagy" neveket, de nem teszem. A közigazgatásban is sok magyar volt, van és egy ideig még lesz is.... a politikai életben azonban nem találkozni velük.... az a kevés pedig, akit a magyarországi törzs a magáénak vallhat, inkább hátramozditója, mint motorja az ország eletének. Ultravallásos, szélsőséges emberek a haladás, a nemzetté- válás kerékkötői. Az első magyar hullámok a Hitlert megelőző években érkeztek Izrael földjére. Korlátozott létszámban persze, hiszen az angol mandátumi hatóságok, de a gazdasági körülmények sem tették lehetővé a tömeges letelepülést. Ezeknek az első magyarországi telepeseknek egy része alapító tagja lett az ország ma már virágzó, akkoriban azonban nehéz körülményeket, pionirmunkát kínáló kibucainak, fiaik a hadsereg és a rendőrség legfelsőbb vezetői lettek. Auschwitz után már a felszabadító háború harcosai jöttek. Érdekes módon a Romániához, Csehszlovákiához, Jugoszláviához csatolt területek lakói is "magyaréként érkeztek ide. Ók voltak a legtöbben és az Ötvenes évek elején velük együtt a "magyar törzs" jó negyedmillió embert számolt és számottevő gazdasági, politikai csoportot jelentett. Az utolsó hullámot 1956 szele sodorta ide. Ezek javarésze fiatal, aktiv ember, könnyen, jól beleszokott az itteni körülményekbe, velük csak nyert a már akkor elég erős magyar zsidóság. Sokan akadtak az Auschwitz után érkezők kozott, akik magyarul még beszelni sem voltak hajlandók, mások józanabbak, akik nem tévesztették Össze az anyanyelvet, Petőfi Sándor, Ady Endre, Kiss József nyelvét, a nyilas házmester, stb. hangjával; beszélték a nyelvet, de Magyarországról hallani sem akartak többé. Az elrnplt negyven év azonban változást hozott, kellett is, hogy hozzon mindkét oldalról. Egyhónapos magyarországi tartózkodásom tapasztalata, hogy az öhazai zsidóság szeretettel és szimpátiával gondol Izraelre, de _ nem azonosul céljaival és nem akar kivándorolni Magyarországról. Ezt is meg kellett, hogy írjam. Még egy jellemző, a zsidó és a nem zsidó magyarra jellemző dolgot kell megemlítenem. Izraelben is, mint mindenütt a világon, magyar nyelvet beszélők (de jó, hogy van ez a kifejezés) összejárnak. Nem alkotnak kolóniákat, mint mondjuk Cleve- land-on, de társasösszejóveteleket, klubokat alapítanak minden lakott helyen. Mindenütt találni vendéglőt, ahol magyarosan főznek és beszelnek is magyarul,, természetesen, a magyar nyelvvel Hatfán, Tel-Avivban és Jeruzsálemben legalább olyan jól el lehet boldogulni, mint az angollal... legalább is nem hivatalos helyen. Miért nem tudott politikai erővé átalakulni az a bizonyos^ már említett kulturális és gazdasági eró, amit a magyar nyelvű zsidók képviselnek Izraelben?... Bár őseik nem a Vereckei-szoroson mentek be Árpáddal, de az ősi turáni átok őket is érte... és magukkal is hozták a kis batyuban, amivel megérkeztek... ahány magyar- országi zsidó, annyi párt... nem, ez_ mégis csak túlzás, hiszen a le^utöbpi választásokon a három és félmilliós Izraelben "csak" vagy két tucat párt indult... Egy azért biztos, minden pártnak, mind a huszonnégynek, vannak magyar korifeusai... és ha véletlenül a következő választásokon ötven párt fog indulni (ami nem is lehetetlen), akkor sem kell felnie egyiknek sem, hogy magyar nélkül marad.... Tokió- A Csendes-óceán Japántól délre eső térségeben, egy amerikai hadi helikopter lezuhant. Tizenhét tengerészgyalogos vesztette életét. Megindult a vizsgálat a szerencsétlenség okainak kivizsgálására. ... . Bagdad. Iraki hadijelentés arról számol be, hogy iraki repülőkről bombákat ejtettek Irán térségében lévő olajuszályokra. MEGJELENT Dr. Katz József könyve: Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző végigvezeti az olvasót a második világháború tragikus, megkapó eseményein fényképekkel. Kémény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árát. Név: Cim:
