Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-09 / 19. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 9. 1985. Koós Zoltán: TALÁLKOZTAM A TAVASSZAL Ott várt rám házam tornácán, amikor korareggeli sétámra indultam. Rámmosolygott és ismerősen üdvözölt. Megismertem öt bársonyosan simogató keze melegéről. Nektáros izü lehellete megmelengetett. Jól esett ez nekem, mert nehéz telünk volt. ( Emlékszel? - mosolygott rám titokza­tosan. Emlékszel, mit Ígértem én, az Igaz neked, mikor Ausztriában, életedben elő­ször Velem, az ígérettel kezet a kézben tartva egy erdő szélén ültél és együtt ter­vezgettük a Jövőt? Emlékezned kell rá, hiszen még csak alig negyven éve. És nemcsak emlékeztetlek. Vissza is kér­dezlek: Mit tettél azért, hogy valóra váltsd azt, amit nekem ígértél? Szégyenkezve aláméretezett teljesítmé­nyeimen másról próbáltam beszélni, de a Tavasz nem engedett csalafintáskodni. Beszélj és mondd meg úgy, ahogyan tör­tént! ( Szavai most is bársonyos melegséggel simogattak és mégis olyan parancsolóan hangzottak, hogy kivételesen száz száza­lékosan őszinte voltam hozzá. Bevallom, kevesebbet tettem, mint Ígér­tem, mondtam. Kerestem a kényelmemet és szeretteim szeretetét. De lásd be, Te Tavasz, az én igaz Szerelmem, hogy ez volt minden, ami tőlem tellett. Újból megsimogatott és újból mosolygós­ra fordult szigorú tekintete. "Tudom! Tudom, mind ilyenek vagytok. Szeretlek bennete­ket, mert rosszak vagytok és mégis tud­tok jók lenni." Azután tovább sétáltunk. Az utca nép- telen volt. Csak a korai tavaszt ünneplő kis mézgyüjtő bogarak, és a bogarat kere­ső csicsergő madarak voltak ott körülöttünk. Meg persze a Természet, mely most tele volt ígéretekkel. Meleg, napsütéses tavaszt jelzett előre nekünk, gyarló embereknek. Csak a háttérben maradva s mégis velünk tartó Gond törte meg idó'nként fiatalos­ra fordult bizakodásomat. Hozta a sötét gondolatokat, melyek mégsem tudtak teljesen beárnyékolni a gyönyörűen zeng'ó tavaszi szépséget, a szép Ígéreteket, melyet Örök szerelmesem, a Tavasz súgott fülembe: "Tudod? Tudod, én a Tavasz vagyok, de ugyanakkor a Jövő Ígérete is. Tudod? Tudod, az az ígéret vagyok, amely téged életed során átsegített a nehézségeiden." "Reménység vagyok, - folytatta. - Mikor a tél s’ötfetje es hidege már túl sok kárt tett az Ember-ben, akkor én jövök és fel­melengetem fagyos szivüket, Mindet! Meg­simogatom 'ókét meleg kezem selymes tapintásával és rájuk mosolygok. Tudod? Lehelletem nemcsak a meleg szellő, az a Bizakodás is. Ilyenkor a télutóban erre van nektek szükségetek. En nemcsak vis­szatérek hozzád hűségesen minden egyes tél után, de uj lelket is Öntők fáradt, át­fázott testedbe." ígéretei szinte észrevétlenül felmelegi- tették téltől facsart testemet es bensőmet is. Már láttam a közeledő tavaszon túl a nyár kenyerét s bort alkotó melegét és sok örömét is. A ---------------- . ................................. ........................... Bacolod. A FÚlop-szigetek középső térsé­gében rohamosan nő a nyomorban élő föld­munkások lázongása. A 300.000-es munka- nélküli tábor egyre nő. Ferdinand E. Marcos elnök kormánya semmit sem tesz a helyzet orvoslására. A felfegyverzett parasztok egyre nagyobb térséget vesznek hatalmukba. CSOMOS ROBERT RIPORTJA: MAGYAR ZSIDÓK IZRAELBEN A fejeim ma már egy kicsiny és egyre zsugorodó létszámú, kiöregedett ember- csoportot takar. Leszármazottaikat nem számítva, többségük nem beszél magyarul. Legfeljebb ötven-hetvenezer emberről van szó. Öregemberről. Aki csak ötvenes éveiben jár, az még fiatalembernek szá­mit. Gondolkodom, mit is lehet Írni róluk? Gazdaságilag szinte mindannyian a közép- osztályhoz tartoznak. Kiemelkedő pénzü­gyi személyiség, igazi milliomos kevés van közöttük, az élet perifériáján tengő­dő nincstelen még kevesebb. Legtöbbjük állami nyugdíjas, van valamije "zu haus", amihez némi németországi kártérítés vagy valami mellékes járul. A haifai, tel-avivi es jeruzsálemi kiskávéházak csendben sakkozgató törzsközönségét, a nyilvános terek napsütötte padjain ülő olvasgató emberek számát szaporítják. Vannak a magánszektorban dolgozó aktiv emberek is közöttük, akik élemedett koruk ellenére meg vezetik vagy igazgatják kis üzletüket, műhelyüket, de ezek már egyre kevesebben vannak. Magyar nyelvfi könyvtárak találhatók az ország minden nagyobb városában, van elég nívós magyar nyelvű napilap és két hetilap is, olvasóik száma évről-évre, napról napra csökken. Minden gyászjelen­tés egy-egy olvasó kiesését jelenti. Azért a rangosabb magyarországi művészek elő­adásaira telt házak a jellemzőek, igaz három-négyszáz személyt befogadó kultúr- otthonok "nagytermei" ezek, annyit azon­ban el kell ismerni, kulturális téren az izraeli magyar törzs még van és lesz is egy darabig. Hogy volt, arról talán nem is kell beszélnem. Költők, művészek, irók, szobrászok, fest&k... sorolhatnám a "nagy" neveket, de nem teszem. A közigazgatás­ban is sok magyar volt, van és egy ideig még lesz is.... a politikai életben azonban nem találkozni velük.... az a kevés pedig, akit a magyarországi törzs a magáénak vallhat, inkább hátramozditója, mint motor­ja az ország eletének. Ultravallásos, szél­sőséges emberek a haladás, a nemzetté- válás kerékkötői. Az első magyar hullámok a Hitlert meg­előző években érkeztek Izrael földjére. Korlátozott létszámban persze, hiszen az angol mandátumi hatóságok, de a gaz­dasági körülmények sem tették lehetővé a tömeges letelepülést. Ezeknek az első magyarországi telepeseknek egy része alapító tagja lett az ország ma már virág­zó, akkoriban azonban nehéz körülménye­ket, pionirmunkát kínáló kibucainak, fiaik a hadsereg és a rendőrség legfelsőbb ve­zetői lettek. Auschwitz után már a felszabadító hábo­rú harcosai jöttek. Érdekes módon a Romá­niához, Csehszlovákiához, Jugoszláviához csatolt területek lakói is "magyaréként érkeztek ide. Ók voltak a legtöbben és az Ötvenes évek elején velük együtt a "magyar törzs" jó negyedmillió embert számolt és számottevő gazdasági, politikai csopor­tot jelentett. Az utolsó hullámot 1956 szele sodorta ide. Ezek javarésze fiatal, aktiv ember, könnyen, jól beleszokott az itteni körülményekbe, velük csak nyert a már akkor elég erős magyar zsidóság. Sokan akadtak az Auschwitz után érke­zők kozott, akik magyarul még beszelni sem voltak hajlandók, mások józanabbak, akik nem tévesztették Össze az anyanyel­vet, Petőfi Sándor, Ady Endre, Kiss József nyelvét, a nyilas házmester, stb. hangjával; beszélték a nyelvet, de Magyarországról hallani sem akartak többé. Az elrnplt negyven év azonban változást hozott, kellett is, hogy hozzon mindkét oldalról. Egyhónapos magyarországi tartózkodásom tapasztalata, hogy az öhazai zsidóság sze­retettel és szimpátiával gondol Izraelre, de _ nem azonosul céljaival és nem akar kivándorolni Magyarországról. Ezt is meg kellett, hogy írjam. Még egy jellemző, a zsidó és a nem zsi­dó magyarra jellemző dolgot kell megem­lítenem. Izraelben is, mint mindenütt a világon, magyar nyelvet beszélők (de jó, hogy van ez a kifejezés) összejárnak. Nem alkotnak kolóniákat, mint mondjuk Cleve- land-on, de társasösszejóveteleket, klu­bokat alapítanak minden lakott helyen. Mindenütt találni vendéglőt, ahol magyaro­san főznek és beszelnek is magyarul,, ter­mészetesen, a magyar nyelvvel Hatfán, Tel-Avivban és Jeruzsálemben legalább olyan jól el lehet boldogulni, mint az an­gollal... legalább is nem hivatalos helyen. Miért nem tudott politikai erővé átala­kulni az a bizonyos^ már említett kulturá­lis és gazdasági eró, amit a magyar nyel­vű zsidók képviselnek Izraelben?... Bár őseik nem a Vereckei-szoroson mentek be Árpáddal, de az ősi turáni átok őket is érte... és magukkal is hozták a kis batyu­ban, amivel megérkeztek... ahány magyar- országi zsidó, annyi párt... nem, ez_ mégis csak túlzás, hiszen a le^utöbpi választáso­kon a három és félmilliós Izraelben "csak" vagy két tucat párt indult... Egy azért biztos, minden pártnak, mind a huszonnégy­nek, vannak magyar korifeusai... és ha véletlenül a következő választásokon ötven párt fog indulni (ami nem is lehetetlen), akkor sem kell felnie egyiknek sem, hogy magyar nélkül marad.... Tokió- A Csendes-óceán Japántól délre eső térségeben, egy amerikai hadi helikop­ter lezuhant. Tizenhét tengerészgyalogos vesztette életét. Megindult a vizsgálat a szerencsétlenség okainak kivizsgálására. ... . Bagdad. Iraki hadijelentés arról számol be, hogy iraki repülőkről bombákat ejtet­tek Irán térségében lévő olajuszályokra. MEGJELENT Dr. Katz József könyve: Vérzivataros idők nyomában 277 oldalon a szerző végigvezeti az olvasót a második világháború tragi­kus, megkapó eseményein fényképekkel. Kémény kötésben $ 8.- + $ 1.50 postaköltség. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Kérem küldjék részemre a könyvet, mellékelem az árát. Név: Cim:

Next

/
Oldalképek
Tartalom