Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-09 / 2. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 9. 1986. KURCZ BÉLA: mrfaopte 105. /J Pu&aiáh voltak a legizesebb reszek, igaz, csak az igazi hozzáértő élvezhette. "Fülharapás Baranyában" hirdette az egyik vers cime. "Regolyi árvalány a kútba ugrott" tudatta a másik. "Tamásiban a lányok is borotválkoznak", "Hét liter tej a német gyomrában", "Szűz menyecske Egyházberén", "Tizennégy krajcáros szerelem" és igy tovább. "Egy kis fakadozó rózsa az ördög kezeben" azt tette közzé, mint követett el erőszakot e^y nyugalmazott tiszthelyettes( egy tizenhárom éves kislányon SÜtveny- pusztán a ménes-istállóban. Minden vers pontos hirt közölt, röviden es keresetlenül. "Nagy- szokoli hangyász és mészáros Iregben - Mulatságot csaptak a szép színésznővel -", Tóth Pál intonálását az ilyen sorok jellemzik. Tömörséget pedig: "Egy nagyberki kupec a koszorút hajtotta - Szomszéd baratja a baltát rátartotta — Mikor már éles volt, a kupecbe vagta - Mert a feleségét ölelkezve látta - Piros vér fröcsógött a köszörűkére - Mindenki vigyázzon a nagy szerelemre." A hírekből a drámaiság mellett nem hiányzott az elmélyedés sem: "Latrányi ember megtöltötte a lankaszter puskáját - Egyre agyonlőtte a" keresztkomáját - Hamar hire szállt a puskadurranásnak - Majd a túlvilágon mit szolnak egymásnak?" De nemcsak balladai eseményt adták közre: ami a legnehezebb, megláttak es följegyezték a népiélek rezdüléseit is. A kanadai magyarok krónikása Aki a pusztán az olvasás mellett irt is, az legtöbb esetben komoly iró volt. Nem tudom, hogy van ez másutt? - Tolna-Baranya minden pusztáján akad egy, néha két-három költő , de különösen akad a falvak zsellér sorain, ahoi több időt áldozhatnak az írásnak. Apró papirdarabkára Írnak, ha van papírjuk is, bar ehhez nem igen ragaszkodnak. Rendszerint csak "jókat mondanak" négynyolc sor erejéig, ami vagy fennmarad, vagy nem. Hirköltőknek nevezik magukat. Nem afféle Hazafi Verayak, nem járják az országot, legfeljebb csak akkor, ha aratásra szegődnek. Csöndes emberek, rendesen dolgoznak, csak közben verseken törik a fejüket. A háború után, mikor a falvakban folyt a pénz, egyik-másik kinyomatta müvet, négy oldalon, hirlapalakban. Tulajdonképpen akkor derült ki, mennyien vannak. A dombóvári nyomdában néha éjjel is csattogtak a gépek; a parasztok, akik ha Írásról volt sző, a pénzpatakzás idején is fogukhoz verték a garast, nevetve, büszkén vették és olvasták a röplapokat, melyek az ö körűkben szálltak fel az ő életük híreivel. Meg volt a költője BorbŐnek, meg volt Naknak, Egyházbérnek; Dobrokozön Nagy Kovács István tevékenykedett, Szakcson TÓth-Pal József, t Mocsolad fölött egy Keresztesi nevű... Es hány volt, akit a költők hagyományos szeméremérzése visszatartott a nyilvános szerepléstől? A táj hemzsegett az alkotóktól; családomban sem én vagyok az első. Sokban ujitők voltak; áttörték a prozódia merev szabályait; egy-egy fontos mondanivaló vagy tartalmas megfigyelés a vers hagyományos alakján jókora bütyköt nyomott ki, mint a kolbászon a kemény töltelék, de az Ő alkotásaikon is épp ezek (folytatjuk) SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Egész életét a külföldön éló magyarság történetének kutatására fordította Kovács Márton, a kanadai Regina egyetem profesz- szora. Amikor a múlt évben Magyarországon járt, s részt vett Veszprémben az V. Anyanyelvi Konferencián, arra kértem a történettudományok doktorát, beszéljen kutatásairól, a szórván^magyarságrol. Megtudtam róla, hogy az ötvenes evekben Ausztráliába vetette a sorsa, ahol középiskolai tanítással kereste meg a kenyérre valót. Később ausztrál egyetemi fokozatokat is megszerzett, egyet történelemből, kettőt pedig neveléstörténetből. De emellett kutatásokat is folytatott, mint történész, hiszen már a budapesti doktori disz- szertdciója is egy magyar népsziget történetével foglalkozott. Behatóan tanulmányozta hát az ottani magyar bevándorlók történeti és társadalmi viszonyait.-Professzor ur, már hosszabb ideje Kanadában él. Hogyan, mikor és mi módón került oda? Milyen kutatásokat folytat?- Immáron 18 esztendeje élek Kanadában, ahol természetesen tovább folytattam a magyar kivándorlókra irányuló kutatásaimat. Saskatchewan olyan óriási tartománya az országnak, amelybe több európai állam is beleférne. Ide érkeztek az első magyar telepesek, a préri kellős közepére. Az 1920-as évekig ez volt a bevándorlókat fogado része Kanadának. Kutatási célom ez alkalommal az volt, hogy megállapítsam a korai magyar települések létrejöttének körülményeit, s felrajzoljam évszázados múltra visszatekintő történetüket.-Mi keltette föl az érdeklődését?-Először az 1886-ban Eszterház néven alapított település ragadta meg a figyelmemet. Ennek a neve 1903-ban Esterházy- vá alakult át, de története során, vagy tiz esztendeig a Kaposvár nevet is viselte. Hosszú ideig ez a kis ellátó-üzleti városka szolgálta ki az ottlévö nemcsak magyar, hanem más településeket is. Az 1900-as években megindult a nagy betelepülési hullám Magyarországról is. Az újdonsült honfoglalók által alapított központok közül Békevár lett a legnevezetesebb, amely azután leghosszabban őrizte meg magyarságát.-ügy tudom, professzor úr mindkét hires magyar település életét könyv formájában is feldolgozta. Beszélne róluk?-Az Esterházyről szóló kötetem már 1976-ban megjelent és ezt követte négy évvel később a Békevár történetével foglalkozó könyvem. Ez utóbbiba kutatásaim összegezésén kívül számos eredeti, a hőskorban készült fényképet is belefoglaltam, amely híven ábrázolja a betelepülők mindennapi és ünnepi életét. Többen ^ megkérdezték tőlem, hogy ilyen kis témára hogy is lehetett ennyi időt és fáradtságot pazarolni. Erre az én válaszom mindig az volt, hogy Békevár története, kulturális és társadalmi fejlődésének áttekintése nagyon is fontos, mert az itt nyert ismeretekből szerzett általánosítások segítségével sokkal könnyebben s világosabban értethetjük meg és interpretálhatjuk mindenféle szórványtelepülés vagy kisebbségi (nemzetiségi) csoport életét, s a fejlődését szabályozó tényezőket. ( ,-Melyek ezek a jellemző sajátosságok?-A szörványkutatásban a nyelv tartozik elsősorban a karakterisztikumok köze: milyen nyelv van mindennapi használatban és milyen célra. Egy másik nagyon fontos tényező természetesen az iskola: milyen iskola volt a település kezdeten, miiven van ma, milyen tanítás folyik a falai között. Aztán fontos kérdés, hogy milyen egyesületek léteztek kezdetben es milyenek találhatók ma; mi változott a felekezeteket illetően, különös tekintettel az istentisztelet nyelvére, szertartásaira és lelkészére. S az egyházakon kívül behatóan vizsgálom a dalokat, a színdarabokat, a táncokat is...-Meddig megy Békevár története?-Békevár története a mai napig sem szakadt meg. A családok jó része még ma is ugyanott él, ahol annak idején a földet kapták. De a település már az adminisztratív és ellátó városkának, Kiplingnek a része. Itt vannak az iskolák és az egyéb kulturális intézmények.-Tiz évvel ezelőtt megalakítottuk a Kipling kerületi történeti társaságot, amelyet én vezetek. Egy múzeumot is létrehoztunk, s ezt azóta is építgetjük, bővitgetjuk. Behozattuk falai köze a régi fatemplomot, meg a régi iskolát is. Ezek ma ott állnak egymás mellett, a múlt tanúiként. De a múzeumban nemcsak régi tárgyakat gyűjtünk, hanem fényképeket is. Felnagyittat- juk az első telepesek arcmását, s ezek az emlékek ott szolgálnak a múzeum falán a mai fiataloknak. S ők be-bejonnek az epületbe, ránéznék a kepekre s odamutatnak: ez volt a nagyapám, ez pedig a nagyanyám! Van tehat érzelmi és szellemi folytonosság. A másik kimagasló eseményünk tiz évvel ezelőtt az volt, hogy sikerült tizenegy magyar származású tudóst a világ minden tájáról Békevárra összehívni, hogy egy rövid ideig ott folytassanak kutatásokat. Volt köztük történész, irodaimar, néprajzos, antropológus. Valamennyien anyagot gyűjtöttek, amely aztán bekerült a kanadai nemzeti múzeumba. Az anyag jó részét fölhasználom majd egy újabb könyvemben. Az első Békevár-kötet viszonylagosan gyors munka volt, mert azt akartam, hogy az adatközlő öregek, azok az emberek, akikről voltaképpen szol ez a könyv, akik egytől egyig benne vannak, megláthassák önmagukat, nehéz történetüket, s láthassa a közönség is Önmagát a könyvön keresztül, a múlt tükrében. Ferencz Amália: A SZÍV Dalol a szív Hallgat a szív dalol mindig hallgat mindig ha szeretsz, ha megvetsz, akkor izzik. akkor beteg Forró és fagyos és tüzes hideg lángol és szenved és remeg retteg, ha szeretsz. ha megvetsz. U ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- , Félévre $ 10.KANADÁBA ES EURÓPÁBA $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $ Név:...................................................... Cim:................................................... , « Varos: .........................Állam:........... Zip Code:................. AMERIKAI MAGYAR SZŐ 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 8.
