Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-11 / 15. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 11. 1985. Lusztig Imre: fEGVZETEK április 15. Április hónapjának különleges jelentősé­ge van az Egyesült Államokban. E hó 15- ig jelentést kell benyújtani az IRS-nek /Adóhivatal/ es be kell fizetni a törvény által előirt adót. Az adótörvényt, mint minden más törvényt, eredetileg a képvi­selők és szenátorok szerkesztik meg, állí­tólag azon az alapon, hogy mindenkire méltányos adót vessenek ki a szövetségi kormány kiadásainak fedezésére. Leegy­szerűsítve ez azt jelenti, hogy a gazdagok és a vállalatok fizessék a kiadások jelen­tős részét és a kis- és középkeresetüek a többit. Ez az elv azonban sohasem érvényesült. Még soha nem halmoztak fel annyi adóter­het a kis- és kózépkeresetüekre, mint most. Hasonlítsuk össze a kormány 1960-as bevételét az 1983-assal. A vállalatok 1960- ban a kormány összbevételének 24.16 szá­zalékát fedezték. 1983-ban ez csak 6.16 százalék volt. Más szóval a vállalatok 1983-ban 18 százalékkal kevesebb szövetségi adót fi­zettek, mint 1960-ban. Nézzük meg az egyéni adókat. 1960-ban a dúsgazdagok, a milliomosok az adó 18.85 százalékát fizették. Ez 1983-ban 11 száza­lékra csökkent. Tehát 7.85 százalékkal csökkent a gazdagok adóterhe. A kis- és középkeresetüek 1960-ban az adójóvedelem 30.12 százalékát fizették. Ez 1983-ban 37.1 százalékra emelkedett. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a tár­sadalombiztosítási adóbevétel felment 12.16 százalékról 34.8 százalékra és hogy a szövetségi adón felül minden lakos fi­zet állami és városi adót, New Yorkban 8.5 százalékos fogyasztási adót, akkor tiszta képet kapunk arról, hogy szinte tűr­hetetlen adóterhet raktak a törvényhozók az ország kis- és középkeresetüinek vállá­ra^ Április 15-én gondolnunk kell erre. De nem szabad elfelejteni akkor sem, amikor elünk szavazati jogunkkal és eldöntjük, ki képviseljen bennünket a kepviselöhaz- ban és a szenátusban. Egy politikus nyilatkozik Egy politikustól megkérdeztek egy gyű­lésén: mi a véleménye az alkoholfogyasz­tásról? Az illető igy válaszolt: "Ha arra a gyalázatos italra gondol Ón, mely megmérgezi az ember agyát, legyen­gíti testét, elpusztít családokat és aláás­sa az erkölcsöt, annak ellene vagyok. De - folytatta a politikus -, ha arra az iste­ni italra gondol, amely felmelegiti a szive­ket, oltalmaz a zord időjárástól, amely barátságot mozdít elő, az olyan italt f pár­tolom es ne kérje, hogy ebben a kérdésben megalkudjak." PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 • Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKRA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely WATERLOO, Ont. Küldök nyolcvan dollárt édes­anyánk, Mrs Kathy Tóth megbízásából, akinek az a kívánsága, hogy ő a jövőben is akarja Magyar Szó újságját támogatni anyagiakkal. Kérem a Megemlékezések rovatában legyenek szívesek édesanyám neveben megemlíteni apánk Tóth Miklós elhalálozását (1971(márc. 28), aki hosszú évtizedeken át komoly, őszinte olvasója és támogatója volt a magyar munkás sajtónak úgy itt, mint az USA-ban. A Kossuth Betegsegélyző Egylet alapitó tagja volt. Újságomat nagyon kedvelem, meg vagyok a tartalmával elégedve. Kívánok kedves mindnyájuknak nagyon jó egészséget ahhoz az önzetlen, kitartó munkához, amit magyar­ságunk tanítása érdekében kifejtenek. Tóth János és Boriska CHICAGO, ILL. El nem mulaszthatom megköszönni a címemre továbbított leve­let, melyet volt chicagói lakos, Prof. Stri­ker küldött. Őszintén megvallva, roppant meghatott, mert több, mint fél évszázadi mozgalmi múltamban kevés, talán hat intellektuelt tudnék felsorolni, aki oly odaadó önzetlen antifasiszta tevékenysé­get fejtett ki, mint ó és úgy itt, mint most otthon is tovább folytat. Örülök, hogy ismertem és meghat, hogy reám gondolt néprajzi megkeresésével. Kérését nem hagyom válasz nélkül. Alex Smied WELLAND, Ont. Küldök Önöknek $ 100.- segitséget, mert megértem, hogy nagy szük­ség van rá. Sajnálom, hogy többet nem tudok, mert én is nyugdijamból éldegélek. Nagyon szeretem a lapot és az évkönyvet is, bár nehezen tudok olvasni, de azért lassan csak olvasgatom, legalább az igazat olvasom. További jó munkát és egészséget kívánok mindnyájuknak és a husvéti( ünnepek alkal­mával kellemes ünnepeket kívánok. Vass Julia HAMILTON, Ont. Levelüket megkaptam es küldöm az előfizetésemet egy évre. A lap hazai, irodalmi es egészségügyi ro­vata megnyerte a tetszésemet. M. Basticz NEW YORK, NY. Sajnálom, hogy eddig nem volt még alkalmam megköszönni, hogy váratlanul versem az Évkönyvben megjelent. Mivel szemm'útétem volt, még keveset tudtam olvasni, de ahogy tudok, abban biztos vagyok, hogy nagyon fogom élvezni a könyvet. Ha még van belőle, a küldött címekre tessék küldeni. Hálás köszönettel, Walkó KORUNK NICARAGUA .. 3. ) A burkolt háború hiábavaló és szükség­télén. Több, mint négy évi harcolgatás során és több, mint száz millió dollár ame­rikai segítség ellenére a kontrák nem tud­tak semmi Nicaragua-i területet elfoglal­ni és tartani. Erre csak egy magyarázat van: a nép nem támogatja Ókét. Mint egy mesterségesen fenntartott katonai erő, összeomlana abban a percben, hogy a USA megszüntetné támogatásukat. Nincs jó ok arra, hogy Washington folytassa ezt a támogatást. Nicaragua nem fenyegeti a US bármilyen jogos biztonsági érdeke­it Közep-Amerikaban. A Contadora folya­matban és a Manzanillo, Mexico, megbe­szélésekben nyíltan megmondtuk, hogy hajlandók vagyunk a USA aggodalmairól tárgyalni. Ismételten kijelentettük, hogy nem engedünk meg idegen katonai állo­másokat területünkön, hogy készek vagyunk szomszédainkkal megegyezni egy méltányos katonai egyensúly felöl KÖzép-Amerikában, és minden idegen katonai tanácsadó eltávo­lításáról. Soha nem leszünk támadó nem­zet. Fegyvereink szigorúan védekezőek. Egyik ürügy a burkolt háborúra az állítóla­gos szükség Nicaraguát a tárgyaló asztal­hoz kényszeríteni. Viszont, Michael Bar­nes képviselő szavaival, Nicaragua máris ott van. Nicaragua teljességgel el van kö­telezve a politikai megoldásra. Nicaragua elfogadta egyedül a Contadora országok - Colombia, Mexico, Panama és Venezue­la - 1984. szeptemberi békejavaslatát. A USA elszabotálta a megegyezést, nyo­mást gyakorolva Közep-Amerika-i szövet­ségeseire, hogy azt ne fogadják el. 4. ) A burkolt háború nem vezet a kívánt eredményhez. Ha Reagan elnök igazán azt akarja, hogy redukáljuk haderőnket és fegyverek beszerzését, hogy küldjük haza az idegen katonai tanácsadókat, ak­kor szüntesse be a burkolt háborút és pél­dátlan katonai erőinek felfokozását Ilondu- rasban. Ha nem lenne háború ellenünk, elterelnénk, nagy lelkesedéssel, munkaerőn­ket és anyagainkat, amelyeket most a vé­dekezésre költünk, gazdasági es társadal­mi fejlesztésre. A kormány panaszolja, hogy szocialista országoktól vásárolunk fegyvereket, de a kormány teszi ezt szük­ségessé. Nincs jogunk magunk védelmére fegyvereket szerezni? Washington kényszerí­ti szövetségeseit, hogy ne adjanak el ne­künk fegyvereket. Hát akkor honnan sze­rezzük be azokat? Reagan "totalitariánus"- nak nevez minket, amiért szükségállapo­tot rendeltünk el, amely korlátoz egyes jogokat, köztük katonai és biztonsági dol­gokkal kapcsolatbani sajtószabadságot. Az 1982-ben elrendelt szükségállapot di­rekt válasz volt a burkolt háborúra. Ha Reagan ur valóban a polgári és politikai jogok helyreállítását óhajtja, nem kell mást tennie, csak hagyja abba a háborút. Kormányom el van kötelezve a szükség­állapot megszüntetésére és a teljes sajtó- szabadság és egyéb jogok helyreállításá­ra azonnal, ahogy az megtörténik. Ami azt illeti, hogy kegyelem kérésére kény­szerítenek, az csak megerősíti ellenálla­sunkat. Mi csak egy kiáltást ismerünk, kiáltást a tisztességes békéért. Ez az, amit mi az USA-tól kívánunk. Az ellenünk elkövetett b'únök ellenére, kinyújtjuk ke­zünket jó barátságban. fordította: Vágó Oszkár 0/teaáóinÁ iiiafc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom