Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-11 / 15. szám
Thursday, April 11. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A “DRÁGA DOLLAR” Lusztig Imre riportja Napról-napra jón a hir: a dollár értéke ismét emelkedett a nemzetközi pénzpiacon. Egyre többen teszik fel a kérdést: jó-e, vagy káros-e ez a jelenség? A válasz: előnyös egyesek részere, káros másoknak. Például: Ted és Laura Lushch, Davenport, Iowa-i városka lakói azon családok közé tartoznak, ahol mindketten dolgoznak jól fizető állásban. Ez tette lehetővé részükre, hogy az utóbbi időkben a következőket vásárolhatták: mikrohullám-sütő, TV, fényképezőgép, kerékpár, vasaló, kalkulátor, edények, halászfelszerelés, játékok a gyermekeknek, rövid kabátka, kalap, kocogóruha, cipő, csizma, szvetter, ing és sál. Mindezek a vásárlások azonban semmivel sem segítik a nemzetgazdaságot, mert Japánban gyártották a mikrohullám-sütőt, a kalkulátort, a fényképezőgépet, edényt. A vasalót Brazíliában, a cipót Olaszországban, a kalapot Angliában, a kocogóruhát és szvettert Tajvánban, a csizmát Dél- Koreában, az inget Franciaországban, a játékokat és sálokat Nyugat-Németország- ban. Mindezt megtetőzte a család elhatározása, hogy téli vakációra Mexicóba mennek. Bizonyítja ez, hogy a "drága dollár" leszállította a külföldről behozott gyártmányok árát, ami jelentős tényező volt az infláció megfékezésében, lehetővé tette a fent említett cikkek vásárlását és • lehetővé tette milliók részére a külföldi vakációt. A dollár világpiaci értéke hozta létre, hogy 1984-ben 123 billió dollárral többet vásároltunk külföldön, mint amennyit eladtunk. A "drága dollár" mélyen sújtott számos ipart, melyeknek egyike a mezőgazdasági gépgyártás. Tömeges elbocsátások szinte napirenden vannak a Caterpillar Tractor, a Deere Co., az International Harvester Co. üzemeiben. Növeli ezeknek az üzemeknek a problémáját az is, hogy az amerikai farmerek képtelenek felvenni a versenyt a nemzetközi piacon az általuk termelt búzával, kukoricával, stb. Hasonló helyzetben van a bánya, transzformátor, valamint az alumíniumipar is. A "drága dollár" lehetővé teszi a japánok, a ny.németek és a fejlődő országok részére az amerikai termékek kiszorítását a nemzetközi piacról, amit nehéz lesz visz- szaszerezni még akkor is, ha a dqllár értéke csökken. Mindez bizonyítja, hogy a világpiacért folyó harc szinte hónapról-hónapra kiéleződik. Egyesek azt javasolják, hogy emeljék fel a külföldről behozott árúkra kivetett vámot 20 százalékkal. Ennek a javaslatnak az életbeléptetése nemcsak nem oldaná meg a problémát, de elmérgesitené azt. A vám 20 százalékos felemelése maga után vonná az érintett államok ellenintézkedéseit, ami a világkereskedelem megbénításához, világdepresszióhoz vezetne. MUNKAHELYI EGYETEMEK Amerikában egyre népszerűbb a felnőttoktatás uj típusa, a munkahelyi tanítás. Az oktatásban közel nyolcmillioan vesznek részt. A charlottesville-i intézet központi é- pülete domboldalon álló fehér kastély. A dolgozók két eves főiskoláját semmivel sem könnyebb elvégezni, mint bármely más amerikai főiskolát. A hallgatok között olyan csapatszellem alakul ki, amely pontosan megfelel a főiskola, illetve általában a magas szintű képzés elvárásainak a textilipar leendő vezetőivel szemben. A charlottesville-i Textilipari Műszaki Főiskola évről évre magas színvonalú fel- készültséggel rendelkező hallgatókat bocsát ki, akikbe beleoltja a legkorszerűbb technológiai és vezetői ismereteket. A tantervről Don Alexandre másodéves hallgató a következőket mondta: "Merőben különbözik a hagyományos iskolák hasonló tanterveitöl, sokkal inkább iparorientált. Nem tartozik semmiféle oktatási fennhatóság alá, a 35 patronáló céget olyan élcsapattal látja el, melyet a hagyományos felsőoktatási intézmények nem tudnának kiképezni". A Carnegie-alapitvány egyik jelentésében figyelemre méltónak tartja, hogy ma, amikor a mérnöki szakképzettség a- kár öt éven belül is elavulttá válhat: "az amerikai ipar önállóvá vált az oktatásban". A "gyári iskolapadok: a továbbtanuló szakma" cimú 224 oldalas tanulmány megjelenését több, mint két éves kutatómunka előzte meg. A Carnegie-alapitvány megbízásából Nell Eurich arról ir, hogy a vállalati iskolákban mintegy 8 millió ember részesül szakmai és általános képzésben, ez a szám csaknem eléri a 4 éves főiskolák és egyetemek nappali tagozatán tanulók létszámát. Ernst Boyer, az alapítvány elnöke szerint az oktatási rendszer e harmadik típusa rövid időn belül a felnőttoktatás legéletképesebb formájává vált. Az előadások tematikája az ABC- tól az atomfizikáig terjed. Egyes tárgyak, mint a nyelvek vagy a könyvelés tobbé- kevésbé fedik a hagyományos iskolák anyagát, mások bővítik azt. A Texas Instruments szerint "az egyetemek nem képesek lépést tartani a tudomány fejlődésével, legtöbbször 1-3 evvel járnak a munkahelyek mögött". Az oktatási láz évente több, mint 40 millió dollárt emészt fel, s csaknem eléri a többi oktatási intézmény ráfordításait. E pénzből nehány egészen kitűnő intézményt létesítettek, melyek közül a Leesburg- környéki 906 hektáros Xerox komplexum igazi csoda. Itt évente 1200 hallgató végzi el az 1-7 hetes tanfolyamokat. Szabad idejükben uszoda, tenisz- és kosárlabdapálya, szépségszalon, bár és táncterem áll rendelkezésükre. Az ATT princetoni központjában 23 tanterem, 7 laboratórium, 4 tanácsterem, könyvtár, előadóterem és 300 ágyas kollégium varja a dolgozókat. Évi 700 millió dolláros kiadással az IBM a listavezető, s most azt tervezi, hogy Ősszel 4 műszaki főiskolájának Összevonáséval "szuperegyetemi várost" hoz létre Thorn- woodban. Az ilyen és ehhez hasonló létesítményekben olyan szintű oktatás folyik, amely mögött "sok egyetem elbújhat" - legalábbis az alapítvány szerint. A Digital Equipment hallgatója: "Igyekszem elsajátítani, amit hétfőn és kedden tanulok, hogy azt szerdán vagy csütörtökön a munkahelyemen mér felhasználhassam". A munkás-diákok általában részben vagy teljesen ingyen vesznek részt az oktatásban, néhányan teljes fizetésüket is megkapják, amig tanulnak. Hogy állunk az arannyal? Két éve tartó szakadatlan hanyatlás után mintha stabilizálódott volna az arany világpiaci árszintje az unciánkénti 295 és 315 dollár közötti sávban. Néhány hete ezek között a határok között ingadozik az ár, a piac hangulatát pedig a jelentések, ha lehet, még nyugodtabbnak, apatikusabb- nak írják le, mint valaha. Hol van már az idŐ, amikor az arany nemzetközi piacát a spekuláció leglátványosabb arénájaként tartottak számon? Ez a piac a tőzsdékre jellemző hisztérikus túlzással reagált a nemzetközi politika és világgazadsag fejleményeire, s időről időre "aranylázakkal" jelezte a békés fejlődésbe vetett bizalom elpárolgását, a gazdasági összeomlástól való félelem elhatalmasodását. Most a megingathatatlanul erős dollár árnyékában tengődik az aranypiac, kiábrándultán fordulnak el tőle mind a vagyonukat menteni kívánó befektetők, mind az üzletelés hasznai kergető spekulánsok. Az aranyár alakulásának általános elfogadott mércéje a londoni nemzetközi ár. A brit főváros aranyüzlettel is foglalkozó pénzintézetei közül a legtekintélyesebb, a Rotschild bankház; tölgyfaboritá- su tanácstermében naponta kétszer ül osz- sze az öttagú bizottság (tagja a házigazdán kívül a Johnson Matthew, a Samuel Montague, a Mocatta and Goldsmid, valamint a Sharps, Pixley cég képviselői), amely a délelőtti és délutáni "fixing" szertartást végzi. Mostanában ez az árrögzités néhány perc alatt megtörténik, de voltak már piaci izgalmak, amelyeknek idején a világ < minden tájával folytatott lázas telefonálgatás közepette egy fél óráig is eltartott, amig meg tudtak állapodni: pillanatnyilag ennyi meg ennyi a szinarany unciájának érvényes ára - USA dollárban. Ez az az ár, amelynek szeszélyes ingadozása, szédületes felszökése és lezuhanása kiábrándítottá a kincsképző sarga fém annyi hívét (lásd az ábrát). De igazságtalanság lenne pusztán a dollárjegyzes alapján Ítélni meg az arany értékőrző szerepét. Ha visszatekintünk 1980-ig, a legutóbbi nagy aranyláz évéig, meglepő eredményre juthatunk. A londoni ár (az irreális, rövid életű 850 dolláros rekordot elhanyagolhatjuk) 500 dollár körül volt az év elején és végén is. V lc«jv!eniö«ii*bb ara:iy!t»rnu*lb ors/ájjok " „ 1985-ben lySj-cs várható ter- U-rmelés mólé* (tonnában) (tonnobon) Del-Atríka 735 700 Szovjetunió 295,5 292.4 Kanada 77,9 85.3 Brazília 51 80.3 Egyesült Állomok 5*.3 76.9 Kína . 56 62.2 PóduO'Ú i-Cuineo 16.8 36 Ausztrál.a 35.3 31.5 Fülöp-szigetek 25.1 26,8 Chile__________________________]9±_________ Forrás: Nemzetközi Arcnyintézot MOSZKVA. A Szovjetunió 400 millió dolláros rendelést adott francia vállalatoknak.
