Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-09 / 2. szám
Thursday, Jan. 9. 1986. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. BEREGI TIVADAR (PÁRIZS) y MORUS ES ERASMUS Pontosan négyszázötven éve, hogy Morus Tamást (Thomas More) nyilvánosan elégették Angliában, mert a világról és az emberek gyarlóságairól, az élét céljáról alkotott fölfogását védte és sohasem volt hajlandó azt visszavonni. VIII. Henrik király Angolország legrettegettebb, korlátlan hatalmú önkényuralkodó megfélemlítései nem használtak semmit Morusnak. A forradalmi eszmének vallása dacosabb volt benne a megalkuvás, a sztoikus lemondás jellembeli gyengeségénél. Bizonyos, ho^y Morus nem egyedül jarta a gondolat hőseinek tragikus útját. Az emberiség kultúrtörténetében Szokrátesz- tól, Giordano Brúnótól, Galileitől, Etienne Delet-ig csak az üldöztetés, számkivetes, elégetés és megkövezes járt a gondolkozás harcosainak, az emberi szellem úttörőinek, akiknek küldetésük volt megdön- teni a világtörténelem hazugságait, az osztalyönzésre es rablásra epitett uralmi, bitorló rendszereket, hogy végeredményben az igazságot, a békét, az észt tegyék meg a gondolkodás és a világfejlódes alapjanak. Mórus Tamás elkeseredett küzdelmet folytatott a középkori világnézet embert- megalázó társadalmi csökevényei ellen. A reneszánsz teljes virágzása idejen az olasz mártír, Giordano Bruno követeli a I l I« tudományos gondolkozás _ felszabaditasat a teocentrikus vilagfelfogas alól, a szociológiában Morus Tamás, az etikában Erasmus siettetik a szellemi megújulás szükségszerű folyamatát. Az uj eszmék harca volt ez, amely nem bírta el a középkori életszemlelet terhes nyűgét. Milyen mély szakadék volt Morus, Erasmus forradalmi szelleme és sajat feudalisz- tikus, oligarchikus kora között. Olyan korszakban éltek Ők, amelynek uj világítótornyokra volt szüksége a középkor lassú kimúlása után; nem tudtak elviselni a vallási bigottság fülledt levegőjét. Igaz azonban, hogy a reneszánsz tisztító gondolati áramlata sehol Európában nem hozta meg a társadalmi átalakulás kezdeti folyamatai, habar a filozófiában, a művészetek birodalmában, a zenében a megújhodás jelenségei mutatkoztak mar. így tehát Morusnak és Erasmusnak jutott a feladat, hogy elemzés alá vegyék a gondolkodás funkcióját, a társadalmi élet tagozodott- ságémak eddigi formáit, hogy azutan a reneszánsz ember uj életérzésének megfelelően irányt vágjanak a civilizáció fejlődésének útja felé. Imént láttuk, hogy a reneszánsz milyen hatást váltott ki a filozófiai gondolkodás, a képzőművészetek, a zene es az irodalom területen. De ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a reneszánsz uj kulturáramlatai érintetlenül hagyták az emberi egyenlőtlenségeken, a kifosztáson, a harácsoláson, a szolgaságon és az elnyomatáson alapuló hűbéri társadalom struktúráját. A reneszánsz uj civilizációt teremtő szelleme: Leonardo de Vinci, Michelangelo, Rafael, Rubens, Dürer, Tizian, Ronsard, Monteverdi, Francis Bacon, Du Bellay, Tintoretto, Balassa Bálint, Zrínyi Miklós alkotó zsenije nem tudott változtatni az újkori kevely des- potizmuson, ( a politikai hatalmat kisajátító arisztokracia túlkapásai és a nép kisemmizett, majdnem állati sorsán. Mit látott Morus és Erasmus a reneszánsz kor világában? Mi volt az a történelmi, társadalomlélektani motívum, amely Mo- rust az Utópia és JErasmust a Balgaság Erasmus, Holbein festménye. dicsérete cimü világhírű szatirikus munkájának megírására késztette? S ami mai szempontból rendkívül érdekes, hogyan Ítélte meg a reneszánsz e két forradalmárja a társadalmi osztályok egymáshoz való kapcsolatát, a népeket magába foglaló történelem szociológiai mozgását? Amig Erasmus a kiváltságokat, a javak korlátlan individuális felhalmozását, s annak okozojat, a szegénységet támadja, addi^ Morus feleletet keres ezekre a kort égető kérdésekre, mert nemcsak megérteni törekszik az egyéni vagyon igazságtalan keletkezését, hanem a népközössegek érdekeit védő uj irányeszmeket fogalmaz meg, tehát megérzi a társadalmi átalakulás kikerülhetetlen szükségességét. Morus irodalmi alkotásait, korával való küzdelmeit, vilá^formáló ( törekvéseit mennyire kiegészíti es teljesse teszi Erasmus zsenije. Morus társadalomlátása több vonásban egyezik Erasmus államkoncepciójával. Ez magyarázza meg Morusnak Erasmus- szal való szellemi rokonságát. Morus szabaddá, egyenlővé akarja tenni az embereket. Az Utopia szigetén, ahol a legteljesebb köztársasági demokrácia a vagyonközösségen épül fel, megszűnik a javak igazságtalan és korlátlan egyéni birtoklása, a főurak harácsolasi szenvedélye, az elnyomatottság, a kínzás, a nyomor es a szolgaság, s mindazok az előjogok, melyeket eddig a gazdagok és a főpapság a kezében tartott. Az utópia világában nincsen különbség ember és ember között. Mert az utópia szigetén a legteljesebben érvényesül az emberi szabadság és éppen a szabadság jogán, mindenki, a vallását függetlenül, tetszése szerint választhatja. Az utópia földjén senki sem nyugtalan- kodhatik a vallása miatt; ott zsarnoknak és esztelennek látszik az az eljárás, amikor az erőszakot és a fenyegetést arra használják fel, hogy igaznak fogadja el mindenki azt, ami igazságtalan. Az Utópia mutatja, hogy a reneszánsz- kori embert milyen uj társadalmi érzések fűtötték és milyen tartós gyűlölettel fordultak a főurak, a nemesség barbár uralma ellen. Morus a magántulajdon rendszerének tarthatatlanságáról beszél: "Mindenütt, ahol a magántulajdon fennáll, ahol a pénz minden dolognak a mértéke, ott a jólét és a társadalmi igazságosság nem uralkodhat, ha ugyan nem nevezik igazságos társadalmi állapotnak azt a helyzetet, ahol minden a semmirekellőké, és ha az állpm boldogulásának tekintik, amikor néhány egyén osztozkodik a javakon és élvezi a legnagyobb kényelmet, addig az emberek milliói mély nyomorban élnek. A javak méltányos elosztásának és az emberi társadalom jólétének biztosítására az egyetlen mód adódik: a magántulajdon lerombolása." Morus Utópiája az üldözött és megvetett nép lelkiismeretének volt a segélykiáltása egy olyan korban, amikor a föuraknak a szegények fölötti uralma korlátlanul elhatalmasodott s a kiszipolyozó monarchiák VIII. Henrikjei egyre több pénzt és véráldozatot - követeltek a néptől. Ne felejtsük el, hogy Morus korát még a vallásháborúk tartották félelemben és rettegésben. A háborúk történetesen olyan véres és romboló pusztításokat végeztek a világon keresztül, hogy Morus és Erasmus joggal lettek a háborúnak eltökélt ellenségei és a béke egyetemes gondolatának a harcosai. "A béke legalábbis annyira megérdemli, hogy számontartsák, mint ma a háborút." - Írja Morus. J I * f ii Morus es Erasmus erdeme korunk nezo- pontjából, hogy szembe állították a javak telhetetlen habzsolóit a szegények siralmas sorsával, hogy a szabadságon es az igazságosságon alapozott köztársasági demokráciának voltak úttörői, a világbékéért harcoltak, a háborúkat elitélték és pellengérre állították a háborúra való uszitokat, immár több. mint négyszáz évvel ezelőtt. Ók is a gondolkodás lázadó forradalmárjai voltak a jövő kor emberének fölszabadításáért. Az év végen egy millió milliomos lesz az Egyesült Államokban, állítja a US News and World Report hetilap. A legtöbb milliomos, szerintük, Floridában él, ahol minden ezer lakos közül 19 milliomos. Utána a legtöbb dúsgazdag ember Washingtonban és Connecticut államban lakik. roh íntourist INFORMÁCIÓ ES MEGRENDELÉS Magyarország VOLANTOURIST BUDAPEST IX. Vaskapu u.16. Telefon: 334-783 Telex: 22-5639 FERIHEGYI REPÜLŐTÉR Telefon: 342-540 Telex: 22- 7452 A BALATONNÁL (május 15-töl szeptember 15-ig) SIÓFOK, HOTEL HUNGÁRIA Telefon: 10-677 RENT A CAR Credit Cards Accepted: American Express Carte Blanche Diners Europcar Eurocard Tilden Bankamericard National Master Charge
