Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-12-20 / 48. szám

Thursday, Dec. 20. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15. MERÉNYLET AZ ELET ELLEN Interjú Dr. JAKO GÉZA PROFESSZORRAL A DOHÁNYZÁSRÓL- Professzor úr, akkor, amikor a leve­gő szennyezettsége sokhelyütt a világon kritikussá vált, amikor számtalan egyéb környezeti tényező fenyegeti egészségün­ket, van-e értelme egy ellenségre össz­tüzet zúdítani, hiszen mind a ketten tud­nánk jó néhány ennél is veszélyesebb "kóro­kozót" említeni? Egyáltalán, kétségtelen bizonyítékai vannak annak, hogy a dohány­zás rákkeltő hatású?- Nos, az utóbbi kérdésre teljesen egy­értelmű választ tudok adni. Hosszú évti­zedek alatt összegyűjtött statisztikai ada­tok, kísérleti megfigyelések bizonyítják: a dohányzás nem egyike a rizikófaktorok­nak, hanem éppen az egyik legveszélyesebb. De hogy ne általánosságokban beszéljek, engedjen meg néhány adatot felsorolnom. A tüdőrákos esetek túlnyomó többségénél bizonyítottan a cigaretta s más füstölni­való a bűnős. Tiz esetből kilencben. Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt évben nyolcszázhetvenötezer uj rákbete­get diagnosztizáltak a klinikákon, rendelő­intézetekben. Közülük száznyolcvanezer­nél a tűdót támadta meg a kór. Ez a szám azt is jelenti hogy - valamennyi rákbetegsé­get figyelembe véve - egyértelműen a tüdőrák a listavezető és mint mondtam, ennek kialakulásában a dohányzás része­sedése kilencven százalékos. Sőt, mi^ ko­rábban elsősorban a férfiakat veszelyez- tette ez a káros szenvedély, a prognózis szerint 1985-ben már a nőknél is az első helyre kerül a statisztikában, megelőzve az eddigi listavezetőt, a mellrákot. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a nők dohány­zási szokásait illetően az elmúlt évtizedek­ben "felzárkóztak" a férfiakhoz.- A kísérletek nyilvánvalóan alkalmasak lehetnek arra, ho^y a levegőszennyeződés és a dohányfüst károsító hatását elkülönít­sék egymástól.- így van és általánosságban azt mondha­tom, hogy bár vannak olyan városok, ipari körzetek, ahol súlyos szennyező forrás a belélegzett levegő - nem is beszélve azokról a munkahelyekről, ahol különbö­ző gáznemü károsító anyagok kerülnek a tüdőbe -, ez a rizikófaktor lényegesen szerényebb szereplője a megbetegedések­nek, mint maga a dohányzás. A számok nyelvére lefordítva, ha valaki például rák­keltő hatású légszennyezéssel találkozik nap mint nap a munkahelyen, annak meg­betegedése négyszer olyan valószínű, mint azoké, akiket nem éri ilyen terhelés a hiva­tásuk gyakorlása során. Abban az esetben azonban, ha az ezekben az üzemekben dolgozók még dohányoznak is, a megbete­gedés valószínűségének szorzószáma tíz­szeresére nő, vagyis annak a valószínűsé­ge, hogy valaki ebben a helyzetben rákban megbetegszik, negyvenszer nagyobb, mint bárki másé, aki nem ilyen környezetben dolgozik, de nem is dohányzik.- Es mi helyzet a passzív dohányzás­sal? Folyt^ttak-e olyan vizsgálatokat, amelyeknek révén megállapítható volt, hogy a dohányosok környezetében élők nagyobb veszélynek vannak-e kitéve, mint azok, akik nem "élvezik" mások füstjét?- Az utóbbi három évben folytattunk ilyen vizsgálatokat, elsősorban házastár­sak körében, hiszen itt egyértelműen nyo­mon követhettük a nemdohányzó fél terhe­lését. Kiderült, hogy határozottan több nemdohányzó házastárs betegszik meg tüdőrákban, olyan férj, illetve feleség mel­lett, aki hodol ennek a szenvedélynek, mint a nemdohányzó házasságok eseté­ben. Példa és meggyőzés- A fenti adatokból úgy tetszik, hogy a rák gyógyításában - legalábbis az önók prognózisa szerint - nem várható frontát­törés. Hiszen, ha igy volna, abból a bizo­nyos ő'tven százalékból nagyobb rész jutna a gyógyításra...- És azt még nem is mondtam, hogy a gyógyítás harminc százalékából tizenöt százalékot a már ismert eljárások széle­sebb körű elterjesztésétől remélünk. És csak a másik tizenöt százalék életbenma- radásának reményét kötjük azokhoz a kí­sérletekhez, amelyek most folynak. Az a nézetem, hogy a pontosabb diagnózis- a műtét, a beavatkozás ideje alatt is- és maga a precízebb műtéti technika nyújt esélyt a gyógyulási arány javítását illetően. Ezen belül pedig az az élénk mű­szaki fejlődés, amelynek köszönhetően igen jól használható diagnosztikai műsze­rek és műtéti berendezések jelennek meg a gyakorlatban. Én magam ez utóbbiban vagyok érdekelt, laboratóriumomban kez­dődtek meg az első lézeroperáciős kísér­letek és az ma már közismert, hogy a lé­zersebészet a rák gyógyításában fontos szereplővé vált. Hiszen jószerivel mar évszázadok óta tudjuk, hogy a daganatos sejtek radikális eltávolítása - természe­tesen a kellő időben - a legtökéletesebb megoldás. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem reménykedünk mindannyian azokban a főleg biológiai kutatásokban, amelyek más oldalról közelitik meg a problémát, keresve egyrészt a daganatos sejtek elsza­porodásához vezető okokat, másreszt azo­kat a kémiai vagy biokémiai természetű anyagokat, amelyek akár gyógyszerként, akár valamiféle, a szervezetet a védekezés­ben segítő "katalizátorként" alkalmasak a már kialakult betegség terjedésének megakadályozásara, a rak gyógyítására. De, ahogy ma látom a dolgot, a kétségtele­nül igen jelentősnek mondható biológiai eredmények döntő többsége azt bizonyít­ja, hogy maga a probléma sokkal bonyolul­tabb, mint eredetileg hittük. Valami olyas­mi történik, hogy gyarapodó tudásunk egy­re nagyobb felületen érintkezik a nem-tu­dással, egyre újabb és újabb problémákra bukkanunk és meg kell vallanom őszintén, nem látom a közeli kibontakozás útját. Legfeljebb remelem. Lépésről lépésre- A fokozatos fejlődés az, amit nyugodt szívvel prognosztizálhatunk, vagyis azt, hogy lépésről lépésre haladunk előre, töb­bek között a biológiai kutatásokban is, de az elkövetkező öt-tiz évben - szerin­tem - nem várható frontáttörés. így hát, ami a legközelebbi jövőt illeti, szerényeb­ben kell céljainkat is megfogalmazni. És ebben az összefüggésben szeretnék újra rámutatni a nevelés, a felvilágosítás fon­tosságára. Egész egyszerűen arról van szó, hogy ha meg tudjuk győzni az embe­reket egy kétségtelenül létező veszély fenyegetésének nagyságáról, ezzel száz- és százezrek életét lehet megmenteni. Ki merem azt is mondani, hogy ebben a meggyőződésben a jó példának igen nagy a hatása. Az a beteg, akit a dohányzó orvos le akar szoktatni a dohányzásról, nem sok támogatást kap ahhoz, hogy ez sikerüljön is neki. A mi kórházunkban csak kijelölt helyiségben cigarettázhatnak az orvosok, az ápoló személyzet és tapasztalható olyan jelenség is^hogy kongresszusokon,tanácskozá­sokon, bizottsági üléseken majd hogy nem kiközösíti a nemdohányzó többség azt, aki rágyújt. Meg kell mondjam, hogy ilyes­mit Magyarországon nem tapasztaltam. Csak sűrű füstöt. Amit majd hogy nem vágni lehet. És ebből a szempontból telje­sen mindegy volt, hogy laikusok vagy szak­értők kozott ültem... B. P. ! rent,car | rofánlourist | : 1 INFORMÁCIÓ ÉS MEGRENDEIÉS j j Magyarország ♦ | l : roltíntourist j I BUDAPEST IX. Vaskapu u.16. Telefon: 334-783 Telex: 22-5639 I X FERIHEGYI REPÜLŐTÉR Telefon: 342-540 Telex: 22- 7452 ♦ X A BALATONNÁL (május 15-től szeptember 15-ig) ♦ ♦ SIÓFOK, HOTEL HUNGÁRIA Telefon: 10-677 * ♦ X ♦ 2 } CREDIT CARDS ACCEPTED: American Express ♦ % Diners ♦ X Eurocard __ ♦ $ Bankamericard ♦ X Master Charge ♦ J Carte Blanche ♦ J Europcar ♦ ♦ Tilden t ♦ National

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom