Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-12-20 / 48. szám
16. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 20. 1984. Dr. Thaly Tibor: Keresem Nepomukit Kurcz Béla ILLYÉS GYULA EMLÉKSZOBA NYÍLT A SIMONTORNYAI VÁRBAN. Kevés irót ismerünk, akit a szülőföldjéhez olyan erős, eltéphetetlen szálak kötnek, mint Illye's Gyulát. ( ( "Ahol a Balatonból csordogáló Siohoz hirtelen társul szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik belé, hanem egy vármegye hosszán fél-másfél kilométernyi távolságban mellette ballag, szinte kar-karban, kacéroskodóan át-átkacsintva, mint az andalgó szerelmesek - én ott vagyok honn, az az én világom" - irta ekképp egyik müvében. Ebben a fél vármegyenyire terjedő határkijelölésben, ahol fent a Sárrét, lent a Sárköz fekszik, az egyik pont Ozora, a másik Simontornya. Rácegresröl Simontornyára vitt a poros járási ut egyik vége, ide költözött 1912- ben az Illyés-család, a faluvégi hentesház kicsi, bérelt szobácskájába, a "boldogság, a jókedv meleg fészkébe." Itt végezte Illyés Gyula az elemi iskola ötödik osztályát; itt olvasta Jókait a "történelemért" az öreg vár donzsonjának árnyékában, amelynek tetején egykor a család jövője "köd- * lőtt.” A Kun László idejeben épült vár két tornyában található emlékkiállítás - amely november 2-án, halottak napján, az iró születése napján nyílt meg - nemcsak nevében, hanem témájában is a szükebb hazára épül. Kéziratok, könyvek, képek, relikviák várják a látogatókat. Az emlékszoba állandó kiállítását - Illyés Gyuláné, Flóra asszony jelenlétében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg. Ö leplezte le az egykori iskola falán az emléktáblát is. A falu apraja-nagyja, s a vendégek előtt ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy hiába a halhatatlan mű, amely kincse a hazának, kincse a nagyvilágnak, ha továbbéléséhez nincs méltó utókor. Megtörtént már máskor is, hogy zseniális müvek mentek veszendőbe emiatt... Az egész életművön nyomonköVethetö törekvése - mondotta a főtitkár - szinte minden sorából kivehető szándéka: történelmi egyenlőségjelet tenni végre nép és nemzet közé, s ezzel egyszerre szolgálni Illyés Gyula rajza: A simontornyai vár a nemzeti megmaradás ügyét és a nemzeti megújulást, Kölcseyvel szólva: a megmaradást az egyhelyben maradással szemben, az előrehaladást az életben maradásért... Kiváltságos és különösen fontos egyéni adottsága, képessége volt, hogy a szétszabdalt, marakodásokkal és ellenségességgel terhelt magyar szellemi életben a kiegyensúlyozó, a megértő, az értékegye- sitő szellemi vezető szerepét vállalja magára. Felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy a magyar szellemi élet igen nehéz történelmi időkben sem esett szét egészen. Az illyési tehetség és emberi minőség _ teremtett megfelelő légkört saját nemzedéke számára, de a fiatalabbaknak is a gondolatok fegyelmezett rendezésére es a( közös ügyek együttes képviseletére... A nép, a nemzet és a politikai hatalom bonyolult érdekösszefüggéseiben a nép, a nemzet érdekei igazították el. Kész volt békét, ’vagy éppen szövetséget kötni a politikai hatalommal mindenkor, ha úgy látta, hogy a nép érdeke kívánja azt meg, és az együttműködés a humánum jegyeben bontakozhat ki.- Borsos Miklós szép domborművűn állította a szülőföld népe elé a táj nagy fiának képét, emlékeztetni a feladatra: méltó hazat teremteni a magyarságnak, hogy méltó magyarok teremjenek a hazának - zárta beszédét Pozsgay Imre. Az ünnepi est Sinkovits Imre, Kossuth- dijas színművész Tiszteletadás Illyés Gyulának cimu ifbdalrni előadásával zárult. Az előzményekhez tartozik, ho^y már állt a büszke Lánchíd és Clark Adam hiába taktikázott, Windischgrátz 70.000 katonájával és 270 ágyúval átkelt a hevenyészett pallókon Budára, 1849 januárjában és megszállta a kettős fővárost. Sikerének nem sokáig örvendhetett, mert a diadalmas tavaszi hadjárat végén a győztes honvédség megindult Buda visszafoglalására. Az osztrák utóvéd visszavonult Pestről, miközben a bosszúszomjas Hentzi tábornok rommá lövette a gyönyörű pesti Duna- sort. Nepomuki mindezt nem értette. Tudomása szerint az uj kormány most egyesítette a két várost, megszüntetve az évezredes elkülönülést és gyakori viszálykodást. Csak állt és hallgatta az ágyúzást a régi hajóhíd közepén, arccal a folyás irányába nézett. Hét pléh-csillagból álló koszorúval a fején, lábánál piros pohárban reszkető lángocska égett. Állítólag Lehner Tóbiás polgármesterre hasonlított, aki megihlette es kifizette az ismeretlen barokk művészt. Nepomuki sokat látott és tapasztalt őrhelyén. Ismerte az öreg Gvadányit, Fazekast, Csokonait, Berzsenyit, de megmosolyogta a fiatalokat is, ha elhaladt előtte Petőfi, Irinyi, Táncsics. A pápisták mindig keresztet vetettek előtte, a kálvinisták sunyitva - lélekben háborogva ugyan - de a hetyke-büszke kalapjukhoz nyúltak, mert a hajóhíd már rozoga volt, eresztékeiben recsegett-ropogott, alatta az ár sebesen vágtatott és úszni csak a molnárlegények tudtak, de az sem mindenik. Teljes és tisztelt néven Nepomuki Szent János, a hajósok, révészek és csempészek védószentje volt. Lapos pillantást vetek svájci órámra... igen, tálán nekem is... Lábai előtt koncolta fel a forradalmi tömeg Lamberg Ferenc grófot, a teljhatalmú császári biztost. Mondhatjuk, hogy innen az ö lábai elöl indult ki a szabadság- harc. Az öreg hajóhíd - előbb ives formájában, majd kiegyenesedve - nyolcvankét évig hidalta át a két várost és most végnapjaihoz közeledett. A szent csak 1780-ban kezdte meg védnöki működését, de ettől kezdve minden korabeli metszeten, rajzon szerepelt és nagyítómmal sokszor tanulmá- nyozgattam. 1800-ban faköpenyt kapott, de addigra ismertem már a körvonalait, gesztusait, mert a korabeli művészek ezen az európai hajóhídon gyakoroltak, főleg képeslapok számára. Mint ahogy a kezdő újságírók is (Szacsvay, Kultsár, Jókai) azzal arattak első népszerűségüket és sikereiket, hogy a ven hajóhidat szidták, a korszerű közlekedés megbénitóját, a reakció jelképét, ahol a nemes és pap nem fizetett hídpénzt, csak a közember. A külföldiek különösen megbotránkoztak ezen a megkülönböztetésen, a hídfőknél álldogáló fogdmeglegényeken, akik mustrálgatták, vagy kétségbe vonták az átkelők nemességét. Egész Európa rajtunk, nevetett, illetve a hídon, közvetve Nepomukin. De O mindezeken csak mosolygott jóságos, megnyugtató, védelmet ígérő hetvenéves barokk mosolyával. Nem igaz, hogy minden szentnek maga felé... Nem! Nepomuki két keze, mint Liszt Ferenc, vagy más zongoravirtuo- zok pianisszimót csalogató ujjai, csendesítettek a vizet, a hullámzást, a hidszagga- to viharokat. A hid végzete 1849. április 24-én reggel teljesedett be, amikor az osztrák utóvéd a budai várba menekült és maga mögött felgyújtotta az ócska pattogva tiltakozó hajóhidat. Az égig csapó lángok fénye bearanyozta az uj és még testetlen Lánchidat. Az ilyen hajóhíd jobban ég, mint a háztartási szén, mert kátránnyal van átitatva. Az égő hidat a Várból ágyutüz alatt tartották. tís akkor az égő hidra, az ágyutüzbe rohant egy ismeretlen pesti polgár, a mázsás szentet a hátára vette es rohant vele a pesti partra. Nem tudjuk, ki volt, de erős volt, hős volt és talán hálával tartozott a szentnek, mert egyszer talán viz- haláltól menekült, vagy a kisfiát mentették ki az árból... A szent nyugdíjba vonult. A Lánchidat már oroszlánokkal őriztették. Előkelő beosztásából - hiszen nemcsak két országrész. hanem Kelet-Nyugat forgalma volt a védnöksége alatt - a megyeháza udvarára került Rexa Dezső bátyám szerint. Itt sem maradt sokáig és Siklóssy közölte, hogy egy Eötvos-téri ház udvarán kutat őriz. Azért ez már túlzás! Jó, jó, tudom, hogy helyet az ifjúságnak, hogy van korhatár, aktivitás csökkenése, stb. de kutat, azaz vízcsapot őriztetni azzal, aki világrészünk második legnagyobb folyamát ellenőrizte... Újabb kutatók és várostörténészek szerint a Bálvány-utca egyik házánál az udvaron található. Meg kell keresnem, beszélnem kell vele. Interjút kérek az öregtől, hiszen az egész reformkor, Széchenyi, Kossuth... A Megyei Tanacs portása gyanakodva néz rám és kétszer is el kell mondanom, mit keresek.- Nepomuki nálunk nem dolgozik, egyébkent is csak hétfőn, szerdán és pénteken, - es már el is fordul tőlem. A Bálvány-utcát - amely Götze városi tanácsosról volt elnevezve, de szótár szerint fordítva kapta a Bálvány nevet - nem tartom megfelelő helynek egy valódi szent számara. Nepomuki nem bálvány, akármit mondanak a luteránusok. Szerencse, hogy időközben Október 6 utca nevet kapta, mert igy már stilszerübb. A házfelügyelő a szénlehordókkal vitázik és végleges győzelmét, valamint a járda feltakaritasát ki kell várnom. , - Micsoda? - kérdi vissza, mintha nem jól hallana.- A réveszek es sajkasok...- Révésze'k a második emeleten laknak, de nincs otthon senki. - (Az a baj, hogy az emberek rám csak félfüllel figyelnek, (folytatás a 20. oldalon) PEST/ LEVÉL
