Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-18 / 39. szám
Thursday, Oct. 18. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Tasnády T. Álmos: Hongkong jövője 1 Az ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat j I a világ összes országába exportálja ! t , X i az Állami Pénzverő j | kiváló minőségű nemesfém termékeit: : X EZÜST- ÉS ARANY LÁNCOT, EZÜST- ES ARANYÉKSZERT, ♦ EZÜST-ÉS ARANY DÍSZTÁRGYAKAT. ♦ X KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK AZ ÉRDEKLŐDŐ SZAKCÉGEK RENDELKEZÉSÉRE. A NEMZETKÖZI JOG MEGCSÚFOLÁSA BRÜSSZEL Nemzetközi jogaszok független összejövetelén, az u.n. Reagan-tribunálison ahhoz a megállapításhoz jutottak el Brüsszelben, hogy a Reagan-kormány külpolitikája durván sérti a nemzetközi jogok alapvető elveit. A brüsszeli Sheraton szállodában rendezett két- ^ napos vitatko- FU RÓ Púi záson számos fcvei ve na biztonsági I LÁTÓHATÁR j szakértő, politikus, akadémikus, jogász és a nemzetközi jog több professzora vett részt az International Progress Organisation szervezésében. A tribunális összehívására az amerikai ENSZ követ Jeanne Kirkpatrick ez év áprilisában amerikai jogászok konferenciáján tett kijelentése adott okot, miszerint az Egyesült Államok olyan törvénytelenül lépne fel külföldön, ahogyan azt az amerikai kormány szerint az ellenlábasok teszik. Kirkpatrick e kijelentésére azután került sor, hogy amerikai jogászok elitéltek a nicaraguai kikötök aknásitását, azt a CIA akciót, amelyet a hágai nemzetközi bíróság előzetes ítélete májusban ugyancsak megbélyegzett. A brüsszeli összejövetelen természetesen ismét sok szó esett Nicaraguáról, általában Közép-Amerikáról (a grenadai invázió, a salvadori intervenció), továbbá az USA tevékenységéről Libanonban és a Közép- Keleten, az afrikai és ázsiai intervenciókról stb. A résztvevők kiemelt hangsúllyal ítélkeztek a reagani fegyverkezési hajszáról, rámutatva az árháborúra való felkészülésre és a Pershing II. rakéták telepítésére Nyugat- Európában. A zsűri elnöke; az amerikai Francis Boyle professzor úgy vélte, hogy a tribunális ülései során minden tanút meghallgattak, bőven szót kapott mind a vád, mind a védelem összes képviselője és csak hosszas disputa után jutottak el az "ítélethez", amelynek minden pontját a nemzetközi jog elveivel vetették egybe. Ramsey Clark, a brüsszeli tribunális "ügyésze" az amerikai kormányt illető kritikájában föltette a kérdést: - A Reagan-kormány biztonságosabbá teszi a világot a demokrácia számára - amiként az elnök állítja - vagy biztonságosabbá teszi földgolyónkat az álszenteskedés számára? Robert Johansen, a new yorki World Policy Institute igazgatója szerint: Megállapíthatjuk, hogy ebben az atomkorban minden biztonsági intézkedésnek arra kell irányulnia, hogy megelőzzön egy világháborút és nem arra, hogy azt ha bekövetkezik, megnyerje. Az USA kormánya a fegyverkezesi hajszát azzal próbálja jogosnak^ feltüntetni, hogy ha a Szovjetuniónak növekszik a katonai ereje, az Egyesült Államoknak ugyanarra kell törekednie, továbbá az esetleges leszerelési tárgyalásoknak arra kell irányulniuk, hogy a szovjet pozíciót gyengítsék. Ha a gazdasági együttműködés előnyös a Szovjetuniónak, akkor meg kell nyirbálni ezt az együttműködést, ha a Szovjetunió a világpolitikában az amerikai kívánságoktól eltérően viselkedik, meg kell büntetni. Johansen megállapította: Ahelyett, hogy ennek a nyomásnak engednének, a szovjet vezetők úgy választottak, hogy minden amerikai lépésre hasonló lépéssel felelnek s ez a történelem legveszélyesebb fegyverkezési hajszájához vezetett. A Hongkongról folyó több, mint kétéves brit-kinai tárgyalások - zárószakaszukhoz érkeztek, hogy Hongkong Kínához tartozik és a Kínai Népköztársaság 1997, junius 30-án éjfélkor helyreállítja szuverenitását a terület felett. Ekkor jár le ugyanis az a 99 évre kötött Kína kölcsönbérleti szerződés, amellyel 1898-ban a Kowloon-félsziget- % ^ hez kapcsolódó 970 )rvr \ négyzetkilométernyi ^ terület - az "uj terű- y HONGl^^3< leteket" - a Brit Birodalomhoz csatolták, miután előző- leg az ópiumhátxjru nyomán két másik szerződéssel a Kowloon-félsziget CSŰCSa DÉL* KÍNAIés Hongkong szigete TENGER papíron "örök időkre" brit tulajdonba került. Az angolok 1898-ban arra hivatkoztak, hogy az uj területekre "örökös birtokaik" védelme céljából van szükségük. Anglia mai kormányának azonban eleve szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy bármiféle tárgyalási taktikát alkalmaz is, Hongkong katonailag védhetetlen, azaz a "hongkongi kérdésből" nem lehet újabb "falklandi győzelmet" kicsiholni... Mivel pedig az uj területek nélkül Hongkong a szó szoros értelmében életképtelen, a kölcsönbérleti szerződés lejártával az egész "örökös birtok" sorsa eldőlt. Anglia csupán arra törekedhetett, hogy minél többet megőrizzen Hongkong eddigi "különállásából", ami annyiban találkozott a kínai szándékkal, hogy a Kínai Népköz- társaságnak is érdeke sok mindent megőrizni Hongkong jelenlegi státusából. Innen a kínai álláspont, amelynek alapján Hongkong 1997 után még további Ötven évig, akárcsak ma, szabad kikötő, és Ázsia sajátos gazdasági-pénzügyi központja, vagy úgy is mondhatni: a nemzetközi töke ázsiai központja lehet, sőt társadalmi rendjét is megőrizheti, vagyis voltaképpen Kina egyik különleges gazdasági övezetévé válik. Hongkong a legtökéletesebb természetes mélyvizi kikötő az egész kínai tengerpart mentén, a Sárga tengertől és a Japán tengertől egészen a Dél-kinai tengerig. Kizárólag Hongkong képes fogadni a nagy konténeres hajókat és más óriási tengerjárókat, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a világ és természetesen Kina kereskedelmében is. Csak összehasonlításul: a sanghaji folyami kikötőben ezek a hajók kénytelenek egy közbülső rakodóállomásra - valójában egy lehorgonyzott rámpára - átrakni áruikat, amelyeket azután kisebb komphajók segítenek a partra hordani. Hongkong természetes adottságait persze a legmodernebb technika egészíti ki: a kikötő konténerberendezései a világon a legjobbak közé tartoznak, de kisebb rakodóhajók egész flottillája is rendelkezésére áll, hogy megkönnyítse a rakodást, és eljuttassa az árut más kínai célkikótókbe. A Kínába irányuló és Kínából eredő konténerszállítás már ma is szinte teljes egészében Hongkongon, "Kina kapuján" keresztül bonyolódik le. ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vallalat H-1390 Budapest, Postafiók 167 Telefon: 530-222 Telex: 22-4951 _____j
