Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-10-11 / 38. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Okt. 11. 1984. GAZDAG MAGYAROK (folytatás az 1. oldalról) gatja a Holokauszt számos magyar áldozatát Magyarországon és Izrael­ben. Vagyonát a Forbes folyóirat 250 millió dollárra becsüli. Deák Miklóst es Dr. Tauber Lász­lót nem lehet más, óriási amerikai vagyonok tulajdonosaival egy kategóriá­ba sorolni. A pénzváltói foglalkozásról Jézus­tól kezdve Franklin D. Rooseveltig (aki, mint tudjuk megígérte, hogy kiűzi ókét a kormányzat templomá­ból) az emberiség nagy szellemei­nek nem volt kedvező véleményük. Dr. Tauber igyekszik a sors sze­szélyének és a szerencsének betudha­tó nagy vagyona egy részét nemes célokra fordítani és ezért elismerést érdemel. A nyílt rabláshoz és határ­talan kizsákmányoláshoz viszonyít­va, ahogy az IGAZÁN nagy amerikai vagyonok, az Astor, a Morgan, a Dupont, a Rockefeller, a Guggenheim, a Vanderbilt, stb. halmozódtak fel, magyar honfitársaink karrierjei egy nemesebb utókor megértőbb elemzé­sére tarthatnak számot. Beregi Tivadar (Párizs): £ R\/1N A MAqyAR MUNkÁSMOZqAloiVlbAN “Borzalommal tölt el bennünket” Közép-amerikai egyetemi tanárokból és diákvezetÖkbol álló delegáció járja be az Egyesült Államok egyetemeit. Céljuk, hogy az amerikai egyetemi tanárokat és diákokat felkérjék, támogassák a közép­amerikai országok közti háború elkerülé­sére és az USA katonai beavatkozására történő lépések megakadályozását. "Borzalommal tölt el bennünket - mond­ja felhívásuk - annak a lehetősége, hogy a közép-amerikai országok között testvér- háború törhet ki, amely felemésztené ezen országok fiataljainak életét. Ez késztet bennünket arra, hogy felemeljük szavunkat és támogatást kérjünk a béke fenntartása érdekében." "Attól félünk - mondta egy sajtókonfe­rencián Dr. Rodrigo Fernandez Vasquez, a( Kö'zep-Amerikai Egyetemek Konfederáció- janak elnöke, a delegáció vezetője -, hogy az USA katonai beavatkozással próbálja 'megoldani' a térség országainak problé­máit." A delegáció tárgyalt Alvaro De Solo- val, az ENSz főtitkárának, Javier Perez de Cuellarnak az asszisztensével.Kérték, hogy a közép-amerikai békefelhivást ter­jessze a szervezet elé. Dr. Eduardo Meyer, a Guatemala-i San Carlos Egyetem professzora, a delegáció egyik tagja ezt mondta: "Azon fáradozunk, hogy biztosítsuk a békét a közép-amerikai országok részére. Talán nekünk sikerül az, amire a politikusok, ugylátszik, képte­lenek." Juan Quesado, Costa Rica Országos Egyetemi Diákszövetségének elnöke ezt mondta: "A jö'vÖ év első hónapjában hatal­mas békeünnepséget rendezünk Nicaragua és Costa Rica határai mentén." A delegátusok Panama, Nicaragua, El Salvador, Costa Rica és Guatemala egyete­meit képviselik. Mexikóba és Kanadába is ellátogatnak. BONN.Egyezmény jött létre a Német Szövet­ségi Köztársaság és a Kinai Népköztársaság között Volkswagenok gyártására. Sanghaiban. Kohl miniszterelnök Pekingbe látogat az egyezmény aláírására. Néhány héttel az 1918-as októberi forra­dalom előtt hunyta le szemét, 41 éves korában, Szabó Ervin, a marxizmus egyik legkiválóbb magyarországi úttörője, a szin- dikalizmus első magyar teoretikusa. Halá­lának évfordulója alkalmából szeretném fóleleveniteni rendkívül rokonszenves alak­ját, alapvető történelmi munkásságát, amellyel hozzájárult a tudományos szocializ­mus magyarországi népszerűsítéséhez. Szektákon és meghatározott, szigorúan megformulázott dogmákon fölött álló, szabadon és függetlenül gondolkozó szocia­lista tudós volt. Elsősorban a munkásosztállyal érzett lelki és szellemi kapcsolatot; sorsának, történeti fejlődésének, harcainak volt az értelmezője, ismertetője és társadalmi jogköveteléseinek állhatatos támogatója, szociológiai értékelője. A magyarországi munkásmozgalom gazda­sági, szociális és politikai törekvéseinek nézőpontjából, itt mutatkozik meg Szabó Ervin történelmi munkásságának igazi jelentősége. Szabó Ervint már igen korán érdekel­ték a társadalmi és etikai problémák, majd az európai történelemnek a munkásosztály­ra vonatkozó eszmei harcai, kérdései szab­ták meg kutatási területét. Becsi egyetemi hallgató korában kezdte cikkeit küldeni a Népszavának, behatóan foglalkozott Marx es Engels müveivel; tanulmányozta Proudhon, az orosz Lawrov és Soréi szocioló­giájának és etikájának rendszereit. Ezek­nek a társadalomalakitó filozófusoknak es utópistáknak hatása alatt érlelődött és fejlődött ki Szabó Ervin önálló erkölcs­filozófiái es gondolati világképe. De ugyanakkor e^y másik szenvedélye is volt: a könyvtártudomány, amelynek szintén életet szentelte és amely megél­hetései, ámbár szerény keretek között, mégis biztosította korán bekövetkezett haláláig, 1918-ban. Mint a képviselöhaz könyvtártisztje kezdte pályafutását, majd a budapesti kereskedelmi és iparkamara vezető könyv­tárosa lett. A kilencszázas évek elején (1904) a Fővárosi Könyvtár szolgálatába lépett, mint könyvtáros, öt évvel később kinevezték főkönyvtárosnak és az első világháború előtt (1911) előléptették igaz­gatónak. Hozzáfűzzük, hogy Szabó Ervinnek érde­me volt a Fővárosi Könyvtár nemcsak tete­mes anyagi fölgazdagitásában, kiszélesí­tésében, de annak szakszerű és metodikus újjászervezésében is. Hogy a Fővárosi Könyv­tár, tudományos rendszerezésében, már 75 evvel ezelőtt európai színvonalra emel­kedett, ez a tény Szabó Ervin szellemi erőfeszítésének, óriási kultúrájának és felelősségtudatának köszönhető. Azonban könyvtártudományi munkássá­ga mellett cselekvő ember is volt a modern szocialisztikus es szindikalista eszméknek népszerűsítése és terjesztése érdekében. Szorgalmas munkatársa volt a Huszadik Század cimü progresszív tudományos szocio­lógiai folyóiratnak. Itt jelentek meg mélyen- szantó, alaposan átgondolt kritikai tanul­mányai amelyek ma is értékes forrásai a legújabb marxista szociológiai és gazda­ságtudományi kutatásoknak. Alelnöke volt a Társadalomtudományi Társaságnak és igazgatósági tagja a Társadalomtudományok Szabadiskolájának, ahol előadásaival nagy­ban hozzájárult a kor szociológiai, szak- szervezeti és gazdasági fökérdéseinek megvilágításához. Ebből a szempontból a Szocializmus-ról (1906) irt értekezése egyik legjobb elméleti összefoglalása társadalompolitikai elveinek. Történeti és szociológiai jelentősége azonban A Tőke és a Munka harca (1911, II. kiadás, 1919), A magyar jobbágyfelsza­badítás országgyűlési története, 1847-48. (1918), Marx es Engels müveiből készített válogatás (2 kötet, 1905-1909), végül Az 1848-49-es magyar forradalom osztályhar­cai, amely Társadalmi és pártharcok az 1848-49-es magyar forradalomban (Bécs, 1921,. Madzsar József gondozásában) cimü müveihez kapcsolódik. Külön meg kell említenünk a Marx és Engels válogatásá­hoz irt bevezető ismertetéseket és jegyze­teket, amelyek uj megvilágitásbai. helyez­ték a két német szociológus megállapítá­sait. Szabó Ervin gondolkozása szerint a szociá­lis egyenjogúság a munkalehetőség, az emelkedettebb életszínvonal és a szakszer­vezeti jogok biztosítását is jelenti, harcot a munkanélküliség okainak kiküszöbölésé­ért, a bérek fokozódó emeléséértj a gaz­dasági viszonyok kedvező változása ese­tén. Itt látható végeredményben, hogy Szabó Ervin társadalomfilozófiája a történelmi materializmus és az etikai idealizmus szin­téziséből formálódott. S egész szocialisz­tikus gondolkozásának menete, szellemi fejlődésének irányvonala érzékelteti, hogy ö nemcsak a dolgozok anyagi problémáit törekedett megoldani, hanem erkölcsi tu­datat, kollektiv érzésmbdját, akaratát is iparkodott továbbfejleszteni. Az ő munkáiban megtaláljuk először Magyarországon a töke és a munka gazda­ságtörténeti ellentéteinek dialektikus bírá­latát, a munka és az etika, a munka és az emberi társadalmi jogok, a munka és a szabadság lélektani és szociológiai ösz- szefüggéseinek éleslátásu analízisét. ^ Mai szemmel nézve, Szabó Ervin müvei­nek ez lesz mindenkor a maradandó tudo­mányos érteke. S ezért mondható, hogy egész élete és munkássága összeforrott a népek szabadságáért, és társadalmi, jogai­ért, a nemzetközi békéért való küzdelem­mel, a dolgozók elnyomása és kihasználá­sa elleni harccal is. Még ma is büszke vagyok arra, hogy a fölszabadulás után 1946-ban mi irtunk alőszór a francia szakszervezetek lapjó- aan Szabó Ervin nemzetközi jelentőségé­ből és kiemeltük a kutatónak, a tudósnak, i marxista történetírónak elmosódhatat- ian erdemeit nemcsak a magyar, hanem az egész világ munkásosztálya érdekében s. így a francia dolgozók megismerték annak a Szabó Ervinnek a nevét, aki nagyon ■ovid életét, amelyet gyógyíthatatlan beteg­sége kerékbe tört, a dolgozók harcainak, :örténelmének szentelte és a dolgozók sorsának megváltoztatásáért kardoskodott. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 251 East 82 St. New York,NY 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IRKA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállitunk a világ minden tájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom