Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-02-23 / 8. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the'Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y Vol. XXXVIII. No. 8. Thursday, Feb. 23. 1984. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 Kivonulás Libanonból East Beirut Damu A libanoni válság jelenlegi katonai szakaszának utolsó felvonásához közeledik: Gemayel elnök hadseregének maradványai Beiruttöl három mérföldre délkeletre fekvő Suk el Garb község közelében döntő harcra készülnek a drűz és síita ellenzéki haderők ellen. Bármi is lesz ezen ütközet kimenetele, semmi sem akadályozhatja meg Reagan elnök libanoni politikájának teljes csődjét. A "békefenntartás" jelszóval 1982-ben partraszállitott amerikai csapatoknak valóban három, teljesen más politikai cél biztosítása volt a feladata: eltávolitani minden "idegen" haderőt Libanonból (ez alatt elsősorban a sziriai katonai egységeket értették), másodszor megszilárdítani a félfasiszta falangista elnök, Amin Gemayel kormányának hatalmát és végül amerikai katonai tanácsadókkal és amerikai fegyverekkel erős hadi tényezővé epiteni a libanoni hadsereget. Ezekre most, mint füstbe ment tervekre tekinthetnek Reagan és tanácsadói. Az "idegen" haderők helyett az ameri- kai "békefenntartó" csapatnak kell kivonul-1 nia Libanonból. Gemayel kormánya nem-| csak, hogy nem szilárdult meg, de a teljes 3 összeomlás felé közeledik és a falangista hadsereget a teljes szétzüllés fenyegeti. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az amerikai külpolitika 1982-tól kezdve hibát hibára halmozott Libanonban, hogy nem mérte fel és nem értette meg a libanoni társadalmat feszítő roppant vallási, politikai és gazdasági ellentéteket. Feltehető a kérdés, hogyan történhetett ez meg, amikor az amerikai felderítő szolgalat (CIA) ügynökei százszámra nyüzsögtek Beitrutban és Libanon más városaiban és amikor amerikai diplomaták, mint Habib, MacFarlane, hónapokig tárgyaltak Beirut- ban és még sem tudták meglátni, felmérni, ranean Sea Green Line *““r Beirut |V \ uaaba Internationally! j AirportgjA Khalde *” Suka|* — M- Gharb 'yjjjf [ Syrian tr< Israeli troops Helyzetkép Libanonról megérteni a tényleges politikai helyzetet. Igv azután elérkezett a leszámolás ideje. (A libanoni válság történelmi hátteréről fontos cikksorozatot közlünk következő lapszámainkban.) Az atombombáktól fenyegeti világban tragikus jelenségnek kell tekintenünk azt a tényt, hogy Amerika elnöke, akinek józan Ítélőképességétől függ sok tekintetben a nemzet és az egész világ sorsa, a libanoni összeomlást1 "győzelemnek" minösitette egyik legutóbbi sajtókonferenciáján. "GÁZKAAIRA” illinoisban Megdöbbentő bűnügy tartja izgalomban Illinois és Utah államok lakosságát. Egy évvel ezelőtt egy újonnan érkezett lengyel bevándorolt munkás meghalt ciánmérgezésben egy Chicago környéki gyárban, még pedig olyan körülmények között - állítja a chicagói államügyész -, amelyet Auschwitz gázkamráihoz lehet hasonlítani. Ezt a sze- rencsetlen lengyel bevándoroltat, aki a jobb megélhetés reményében hagyta el szülőhazáját és jött Amerikába, emberi mivoltukból kivetkőzött chicagói "üzletemberek" olyan munkára fogták be Elk Grove közelében lévő vegyiüzemükben, amely csaknem egyenlő volt a biztos cián- mérgezéssel és annak következtében a halállal. A szerencsétlen lengyel nem tudott egy szót sem angolul, nem értette meg, milyen anyaggal dolgozik. A munkaadók elhanyagolták a legelemibb egészség- védelmi intézkedések bevezetését, mert azok pénzbe kerültek volna. Hol volt az ipari felügyelőség, az OSHA? A vállalat öt vezetője közül egy Utah- ba szökött és nyilván jóviszonyba jutott annak kormányzójával, mert az nem engedélyezte a kiadását az Illinois—i hatóságoknak. A másik négy ellen vádat emeltek. FEBRUÁR 21. Öt ven évvel ezelőtt, 1934-ben e napon követtek el halálos merényletet a United Fruit Company és az akkori külügyminisztériumunk utasítására Somoza rendőrfőnök bérencei a nicaraguai szabadsagharc vezére, Augusto Cesar Sandino ellen. 1927 és 1933 között amerikai tengerészgyalogság tartotta megszállva e sokat szenvedett kis országot. A Sandino vezette szabadságharc végre az amerikai csapatok visszavonására késztette Roosevelt elnököt 1933-ban. A szabadságharc győzelmét ünneplő vacsora után lőtték le Sandinot. De szelleme nem halt meg, él ma is Nicaraguában. Mit kivan a nép ? Az egyik legtekintélyesebb közvéleményvizsgáló cég (Yankelovits, j Skelly and White) megkérdezett egy- ! ezer szavazó polgárt, miként óhajtják | a roppant államdeficitet csökkenteni? ‘ A kérdezettek túlnyomó többsége, 63%, emelné a részvénytársaságok adóját, de csak 22% javasolja az egyéni adók emelését. 54% amellett van, hogy a hadikiadásokat kellene csökkenteni, de csak 22% ajánlja a társadalmibiztositás és egyéb népjóléti juttatások csökkentését. Mas szóval a nép kívánsága épp fordítottja a reagani ado-és kormány- politikának. Mérvadó vélemény "A nukleáris fegyverek eltörlése épp akkora feladat, mint a rabszolgaság eltörlése volt a múlt században. A nukleáris fegyverzet, épp úgy, mint a két évszázad előtti rabszolgaság, gonosz intézmény, amely mélyen beágyazta magát a társadalom építményébe. Azoknak, akik sikerre akarjak vinni a nukleáris fegyverek elleni küzdelmet, épp olyan tulajdonságokkal kell rendelkezniük, mint azoknak, akik diadalra vitték a rabszolgaság elleni harcot: erkölcsi meggyőződés, türelem, tárgyilagosság. Freeman Dyson, a New Yorker feb.20-i számában. Felnek hazajönni Az 1980-as téli olimpiai játékokon az amerikai jégkorongcsapat váratlanul győzelmet aratott szovjet ellenfele fölött és később meg is szerezte az aranyérmét. Az ABC televíziós hálózat, amely ; valami 300 millió dollárért szerezte meg a televíziós közvetítés exkluzív 1 jogát tudva, hogy az amerikai győzelem nagy mértékben fogja növelni a tv-közönseg számát, és ezzel a hirdetési jövedelmet is, szinte belé akarta szuggerálni az amerikai csapatba, I hogy nekik mindenáron győzniük kell. A túlhajtott várakozás nyilván ellenke- j z.őjét váltotta ki a fiatal, még nem egészen kipróbált fiúkból, elvesztették az első két mérkőzést és az érem- S szerzés lehetőségét. Attól tartva, hogy idehaza le fogják őket hurrogni, vagy I ki fogják őket gúnyolni, a csapat neme- j lyik tagja kijelentette, hogy fél haza- | jönni. A pénzhajszából fakadó e szomorú i j eset megcsúfolása az olimpiai játékok ; szellemének. Az amerikai atléták, ; más népek fiaival egyetemben nem j saját nemzetük, vagy gazdasági rend- í szerük fennsőbbségéért mennek az j olimpiára, hanem azért, hogy nemes, j igazságos versenyen mindenki a legjobb tehetsege szerint szerepeljen. Nem í az amerikai fiuknak, hanem az ABC TV vezetőségének kell szégyenkeznie a közvélemény előtt. 0 Miles 25 jjl"^ Mediterranean J0[iipc\ Sea ipp: m Lebano Beirut Bekaa^ detail L Dí BeiíötáésiiwSc us Highway Le baffíön West ((Tlf Beirut 4» ij
