Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 5. 1984. KI LIBANONBÓL Egyre no azoknak a száma, akik követelik a tengerész-gyalogosok haladéktalan kivonását Libanonból. Ezek között találjuk Mondale demokrata elnökjelöltet, Thomas P. O'Neall, Jr.-t, a képviselőház elnökét, aki pár héttel ezelőtt még támogatta Reagan elnök javaslatát, hogy a tengerész- gyalogosok 18 hónapra Libanonban tartózkodhatnak. W.Averell Harriman, New York volt kormányzója és az USA volt moszkvai nagykövete igy irt a Timesban (jan.l.): "Nap, mint nap az adminisztráció egyre mélyebb ingoványba jut a közép-keleten. Amerikai katonák életüket vesztik anélkül, hogy tudnák, miért harcolnak. Ha ez tovább folytatódik, hamarosan szembekerülnek a szovjet katonákkal." "Követelni kell azonnali lépéseket a háború elhárítására, véget kell vetni a háborús készülődésnek." lookía&*ooha& IÐ&IZHOT. ViORKINQ OUt l U-j ABANDON ÖHIPM Reagan a megfeneklett libanoni csónakban: "Mihelyt bebizonyosodik, hogy nem mennek jól a dolgok, kiszállok a csónakból." Mondale ezeket mondta: " Ha azt hinném, hogy a tengerész-gyalogosok ottléte előnyös volna célkitűzéseink elérésére, nem javasolnám kivonásukat. De véleményem szerint semmi értelme nincs ottlétüknek." A CIA három volt igazgatója: Stanfield Jurner admirális, William E. Colby és James R. Schlesinger, az NBC TV "Meet the Press" programján egyhangúan kijelentette: "A tengerész-gyalogosok nem 'béke- fenntartók', amint azt Reagan elnök mondja, hanem a Gemayel kormány támogatói. A tengerész-gyalogosok ottléte csak kiélesiti az ellentéteket." Flora Lewis, a N.Y.Times politikai kommentátora, a lap jan.3-i számában a következő kijelentéssel végzi cikkét Libanonról: "Szükséges, hogy leüljünk a Szovjetunióval, amit Libanon külügyminisztere, Elie Salem is támogat." , "Nem ideális megoldás ez az Egyesült Államok részére, de ez az egyetlen mód a teljes összeomlás elkerülésére." Győznek a felkelők SAN SALVADOR. El Salvador felszabadító seregei felrobbantották a Lempa folyó negyed mérföld hosszú hidját Cuscatlan közelében. Ez a hid köti össze az ország nyugati és keleti részét. 72 órával ezt megelőzően, a gerillák elfoglalták az ország negyedik legnagyobb katonai erődítményét. Minden jel arra mutat, hogy a kezdeményezés a szabadságharcosok kezében van. Az USA kormánya aggódik, hogy az El Salvador-i hadsereg önbizalma mind jobban csökken. ! A LENGYEL VÁLSÁG OKAIRÓL Hieronym Kubiak, a LEMP (Lengyel Egyesült Munkáspárt) központi bizottságának titkára a IX. kongresszustól kapta a megbízást, hogy a társadalmi mozgások mélyebb összefüggéseit elemezve választ találjon az 1956-tól 1980-ig megismétlődött négy válság okaira. E második dokumentum elkészítésénél a bizottság szakértők - történészek, politikatudósok, szociológusok, közgazdászok és munkásaktivisták-véleme- nyét kérte ki. Összesen 69 szakértői jelentés nyomán a bizottság megbízásából irt anyagok terjedelme több ezer gépelt oldal. A Nowe Drogiban közzétett "Beszámoló" természetesen csak összefoglalás. Ennek ellenére a sajtópiac "bestsellere" lett, bár alapvető megállapításai nem hatnak újdonságként: a mai lengyel vfezetési stílusnak jellemző vonása az a - központilag is serkentett - eltökéltség, hogy személyre való tekintet nélkül, szókimondóan elemezzenek és tárják fel a hibákat. A beszámoló a válságokat elemzi, tehát egyfajta "negativ történetírásnak" is tekinthető. Elsősorban az 1968. márciusi (főként varsói egyetemista megmozdulások) és az 1970. decemberi események (gdanski tüntetések és sortüz) nyernek uj megvilágítást. (A Polityka cimü hetilap megjegyzése: "Olyan megállapításokkal is találkozik az olvasó, amelyek eltérnek a propagandakiadványokban eddig rendszerint előforduló megállapításoktól.") KONKRÉT OKOK A válságokat előidéző konkrét okok között a következőket sorolja fel a. jelentés (nem fontossági sorrendben):- a történelmi örökség, a múlttól örökölt objektiv civilizációs anyagi feltételek, az emberi gondolkodásmód és magatartás vonásai; a demográfiai fejlődés irányzata, a társadalmi és nemzedéki szerkezet megváltozása, s e változások következményei a szükségletek és nézetek terén;- korunk ideológiai, politikai és gazdasági megosztottsága és’konfliktusai;- a tudati, ismereti tényezők, a demokrácia növelésének elmulasztása;- a közéletben a valóságnak nem megfelelő képet alakítottak ki és terjesztettek a munkásosztályról és a közhangulatról;- kialakult az a meggyőződés, hogy lehet irányítani kizárólag centrista és utasításként értelmezett direktívák segítségével;- nem dolgozták ki elméletileg a szocializmus építésének céljait és módszereit, nem konkretizálták ezeket az egyetemes elvek alapján, de a lengyel feltételekre alkalmazva;- nem értékelték megfelelően vagy teljes alapossággal azokat a konfliktusokat, amelyek egy veszélyesebb válsághelyzet érlelődését jelezték. (Wojciech Jaruzelski más megközelítésben - és az 1980-as válságot elemezve - a válságok okaiként a következőket jelölte meg: a partélet normáinak megsértése, a szocialista néphatalom bürokratikus és autokratikus korlátozása, a társadalomban és különösen az ifjúság között folytatott eszmei nevelő munka leegyszerűsítése és elhanyagolása, voluntarista gazdasági döntések, elsősorban a beruházások túlméretezése és a függő helyzet a nyugati hitelektől. "TÖRTÉNELMI REFLEXIÓK" A magánelemzések sorából kitűnik Zdzislaw Pietrasik cikke a Polityka cimü hetilapban. Á cikk tartalmilag a világháborúban aratott győzelem és a felszabadulás után Lengyel- országról kialakított kép korrekciója. A szerző véleménye szerint 1944-ben es még utána is a konfliktusok szükségszerűen vezettek robbanásokhoz. ("Az uj rendszert a kisebbség javasolta a többségnek, ez olyan tény, amelyet nem kell takargatni, de amelyből a legújabb történetírás titkot csinált." Az uj, független lengyel állam létrejöttét alapvetően szemben álló erők összecsapása kisérte, mind a világ- politikában, mind pedig az országon belül. Janusz Terej közelmúltban megjelent könyve, a "Történelmi reflexiók" még lengyelek számára sem ismert adatokat közöl a háború utáni első időszakról. Ezek nélkül az ismeretek nélkül viszont nehéz megérteni a későbbi fejleményeket. 1944-45-ben mintegy 1200 illegális - antikom munista- csoport működött, több mint 55.000 akciót hajtva végre. - Erről a tudathasadásos, testvérgyilkos időszakról festett megrázó képet Andrzej Wajda a "Hamu és gyé- mánt"-ban. - A földalatti ellenség 1946 januárjától októberig 2433 embert ölt meg, a következő évben 1351 áldozatával - az uj kormány embereivel - végzett. Ennek az egyes személyek ellen vívott polgárháborúnak, bandaharcoknak .10.000 polgári személy, 12.000 rendőr, állambiztonsági és katona - a túlsó oldalról pedig 18.000 volt felkelő - a földalatti csoportok most már az uj rend ellen harcoló tagjai estek áldozatul. Összesen 40.000-en.) IGÉNY AZ EGYSÉGRE Az 1970-es tengermelléki tragédia után- újabb és higgadtabb elemzések szerint Edward Giereknek nemigen volt más választása, mint (a Polityka kifejezésével élve) "megvenni az egész népet." Ellentmondásos volt a gazdasági helyzet. Igaz,nem voltak jelentős adósságai az állam- háztartásnak, de kilátás sem volt gyors változásra, a közelmúlt technotógiai elmaradásának gyors áthidalására. 1945-ben nagy lehetőségeket kapott az ország. Békét, függetlenséget, szilárd határokat, megbízható szövetségeseket - és egy olyan társadalmi berendezkedést, amely milliók előtt nyitott kaput a fejlődésben. És 1970-ben ezekhez a lehetőségekhez konkrét célokat kapcsolt a Gierek-féle vezetés: a gyarapodást, a lakást - és nem csupán a szükséglakás, hanem a. polgári kényelem színvonalán -,az autót, a luxus- árukat, a kényelmi cikkeket. Csak - cserében - legyen nyugalom az országban. Ez az adásvételi ajánlat igy, ilyenformán erkölcstelennek bizonyult, és törékeny- nyé tette a nemzeti egységet is. TÚL AZ ERŐPRÓBÁN Wojciech Jaruzelski a központi bizottság ülésén kijelentette: "A párt túljutott a nehéz erőpróbán és kiállta. Bebizonyította az állam irányításához és a nemzet vezetéséhez való jogát. Túlsúlyban van a párton belül az a felelős magatartás, amely nem lehet sem Önelégültség, sem önostorozás. Sem gőg, sem alázat." BUENOS AIRES, Vad alá helyezték Reynaldo Bignone-t, Argentina volt elnökét. Azzal vádolják, hogy megfosztotta Louis Stein- bergert és Luis Garciát emberi jogaiktól. Mindketten "eltűntek", mint sok más ezrek, akiket minden jel szerint meggyilkoltak.
