Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-07 / 27. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 7. 1983. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK KÁNTOR ISTVÁN ROVATA Hová tűnt a j&una kékjét Három ország határán fekszik az ország egyik legrégibb városa, Szentgotthárd. A város 800 éves jubileumát ünnepli ez évben. Erre az alkalomra egy 2 Ft-os bélyeg jelent meg. A bélyeget Wiederkomm Ervin tervezte, felhasználva az 1489-ben épített monostor frontját. III. Béla király 1183-ban alapította az itteni kolostort a francia Cistercita rendnek. Ez alkalomból bronz szobrot fognak leleplezni, mely III. Béla királyról készült. A kiadott mennyiség 2.102.300 fogazott és 52000 vágott példány. Baselben május 21-29 között Nemzetközi Motívum Kiállítás volt, mely alkalomra a Posta egy két bélyegből, szelvénnyel ellátott kisivet adott ki. A bélyegen Tapolca melletti Malomtavat láthatjuk egy régi vízimalommal és a kiállítás jelvényével a szelvényen. A kies fekvésű Tapolcán ez a malom ma vendégfogadó. A tervező Wiederkomm Ervinr. az Állami Nyomdában készült 266.300 fogazott kisiv és 7800 fogazatlan példányban. Súlyos bányaszerencsétlenség Komlón Súlyos bányaszerencsétlenség történt Komlón: a Mecseki Szénbányák Beta bányaüzemének 7-es szintjén 20 óra 30 perckor robbanás következett be. A robbanás pillanatában 139 bányász dolgozott a veszélyeztetett körzetben, s a bányamentők gyors beavatkozásának és a biztonsági berendezések kifogástalan működésének köszönhetően százhuszonhárman >,sértetle- núl el tudták hagyni a vágatot. Hat bányász életét vesztette, további tiz pedig súlyosan megsérült. Hősi halált halt Füzesi Márton vájár, 37 éves komlói, Dómján János föld alatti lakatos, 53 éves magyaregregyi, Omboli Márton vájár, 45 éves hidasi, Szeibert László vájár, 48 éves mazaszászvári, Szabó József csillés, 20 éves komlói és Kalányos Sándor csillés, 20 éves kovácsszénájai lakos. A baleset okának vizsgálatát az Országos Bányaműszaki Felügyelőség, a kerületi bányaműszaki felügyelőség, az Ipari Minisztérium^ a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete es a Baranya megyei rendőr- főkapitányság szakemberei megkezdték. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, az Ipari Minisztérium és a Mecseki Szénbányák gyászjelentésben búcsúzik a hős; halottaktól. "Felejthetetlen munkatársaink egész népünk boldogulásáért áldozták életüket a természettel vívott küzdelemben. A magyar bányásztársadalom mély részvéttel osztozik a hozzátartozók gyászában és kegyelettel piegőrzi az elhunytak emlékét, akiket a Mecseki Szénbányák saját halottainak tekint" - szól a gyász- jelentés. A hires Kék Duna - bizony csak a zeneszerző Johann Strauss fantáziájában létezett, minthogy a Duna sohasem volt kék, hanem zöld. Igaz, a folyó színe száz év alatt megváltozott: ilyen sárgásszürke sem volt, mint most. Kék csak olyan mély folyó lehet, amely nem hordalékos, mint a Duna. A Vízügyi Tudományos Kutató Intézetben ezt állítják a szakemberek, akiktől a Duna "zöldjét" kértük számon. fizikai, kintiéi okok Legnagyobb folyónk színe - mondták erősen nyugtalanítja a vízügyi és környezetvédelmi szakembereket. Természetesen korántsem érzelmi szempontból - bar ez sem megvetendő. A viz szennyezettsége megváltoztatta annak fizikai és kémiai tulajdonságait. Nagyapáink még tisztítás nélkül ihattak a Dunából, ma pedig nagy gondot jelent ivóvízzé tisztítása. Oka kettős: az urbanizáció és az iparosodás. A múlt században sokkal alacsonyabb volt a vízigény, mint napjainkban. Még nem épült ki a csatornahálózat, a szennyvíz sem került vissza a folyóba - erre szolgáltak az emésztőgödrök. Az emberek is kevés vizet használtak - mindössze néhány litert naponta. Az ipari szennyezés jelentéktelen volt, hacsak éppen nem a folyó partjára települt egy gyár vagy malom. Magyarországon az első korszerű csatorna 1840-ben épült Pesten. Bécsben már korábban megépült, és a császárváros szennyvize akkor még tisztítás (derítés) nélkül ömlött a Dunaba. Ma a Duna vize szennyezetten érkezik az országba, de ennek mértéke egykor elenyésző volt. Közben Pozsony, Győr, Komárom csatornái is mind jobban szennyezték a folyót, Budapest iparosodásával pedig egyre több csatornára és vizveték- re lett szükség. A vízvezeték kiépítése 1868-ban kezdődött, akkor 10 ezer köbméter vizet juttattak el a vezetékek a fogyasztókhoz, ma ennek százszorosát, több mint napi egymillió köbmétert. Természetes, hogy a szennymennyiség is százszorosára növekedett. i4 folyó Öntisztulása Minden természetes víznek öntisztító képessége van. Az öntisztulás során a szerves anyagok szervetlenné bomlanak le - ezt a szakemberek asszimilativ kapacitásnak nevezik. Mint azonban minden kapacitásnak, ennek is vannak határai. Addig van egyensúly, amig a szennyező anyagokkal a viz meg tud birkózni. Ha az egyensúly felborul, teljesen megváltozik a viz tulajdonsága. Végső esetben minden élet kipusztulhat benne. A Dunánál egyelőre nem tartunk itt, de ilyen volt a helyzet a Sajónál, és csak az utolsó pillanatban tett intézkedések hatására javult ott a helyzet az elmúlt években. Magyarország vizeinek minőségét naponta ellenőrzik. Az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozó 12 vízügyi igazgatóság laboratóriumai az ország valamennyi taván, folyóján mintát vesznek: biológiai és kémiai szempontból ellenőrzik a vizeket. Az összegezett adatok alapján vízminőségi térképek készülnek. Rendszeresen ellenőrzik az üzemek, vállalatok szennykibocsátó helyeit is. Nemzetközi összefogással Jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet, amely kifejezetten a Duna vízminőségének védelmével foglalkozna. A Duna menti szocialista országok a KGST keretében szorgalmazzák olyan szervezetek, egyezmények létrehozását, amelyek garantálnák a vízminőség védelmét. Más nemzetközi szervezetek, az ENSZ és szakosított szervezetei, igy a WHO is osztja ezt az álláspontot. Célravezető lenne például olyan hosszútávu kutatási program megvalósítása, nemzetközi összefogással, amelyben minden Duna- menti ország részt venne és hasznát láthatná. Bermann István NÉPDALLÁ VÁLT DANKÓ-NÓTÁK "...Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten, Hogyne szeretnélek, hogyne szeretnélek. _" (Ady E: "Dankó" c. verséből) A szegedi cigánysoron, sárból tapasztott, rozzant vályogviskóban látta meg a napvilágot - 125 évvel ezelőtt, 1858 junius 13-án - a legnagyobb magyar nótaköltő: Dankó Pista. Negyvenöt évvel később pedig a gyászlobogot öltött Budapesten százezrek néma sorfala között vitték koporsóját a Népszínháztól a Nyugati-pályaudvarig, hogy díszsírhelyen helyezzék örök nyugalomba, szülővárosában. Élete során baráti kapcsolatok fűzték Ady Endréhez, Gárdonyi Gézához, Tömörkényi Istvánhoz, Jókai Mórhoz, Feszty Árpádhoz, s korának több más kimagasló egyéniségéhez. Hagyatéka: 500 nóta - legtöbbjüknek maga irta a szövegét is - s egy kalandos élet, amely költőket, írókat, filmrendezőket ihletett meg. Az évforduló alkalmából díszelőadást rendeztek a Pesti Vigadóban, a Szegedi Zenés Színházban- és a Kecskeméti Katona József Színházban. Az emlékműsor egyik főszereplője: Jákó Vera.- Csaknem két évtizede járom az országot Dankó Pista dalaival - mondja. - Mindenütt szeretettel fogadnak bennünket, nagyvárosokban épp úgy, mint a legkisebb falvakban, s a közönség velem együtt dúdolja nótáit...- Repertoáromon körülbelül 80 Dankó-nóta szerepel. Mindmáig a legnépszerűbbek a "Most van a nap lemenőben", az "Eltörött a hegedűm", a "Megkondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja" és a "Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány." Népdallá váltak, a nép ajkán élnek tovább. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglefnez hangszalag IKKA, COMTURIST, TUZEX befizetőhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is száülitunk a világ minden tájára.
