Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-08-18 / 30. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 18. 1983. Szépül, gazdagodik Sárospatak Ilyen a modern Művelődés Háza. Sárospatak múltjához, hírnevéhez méltó, egyedi kúlsó megjelenésű vonzó látványt nyújtó épületekkel gazdagodik. A Bodrog- parti városban a Művelődés Háza - Makovecz Imre Ybl-dijas építész alkotása - kétségte­lenül a legrangosabb közülük, és országos mércével mérve is páratlanul merész építé­szeti alkotás. Az épületben egyebek között színház és mozi terem, könyvtár, balett­gyakorlóterem, valamint klubfoglalkozások megtartására alkalmas helyiségek kaptak otthont. A hajdani nehéz sorsú sárréti kubikusoknak állított emléket alkotásával Kis Kovács Gyula, Munkácsy-dijas szobrászművész, amelyet Szeghalmon avattak fel. A két es fél méter magas kétszeres életnagy- ságu szobrot a község lakótelepén állították fel. Kecskeméten a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium uj épületében helyez­ték el az ország egyik legnagyobb hangver­senyorgonáját, amelyet drezdai szakemberek készítettek. Az orgona hangképét Lehotka Gábor Liszt-dijas, érdemes művész tervezte. Újítsa meg előfizetését! sa, aki mellesleg három angol nyelvű sza­kácskönyv szerzője s a konyhafőnökök nemzetközi szövetségének elnökségi tag­ja. Húszezer kötetből álló szakácskönyv- gyűjteménye van. A kiadó másik magyar látogatója Kövi Pál volt, az ismert New York-i Négy Évszak étterem n tulajdonosa, maga is hires konyhaművész. O már nem­csak érdeklődött, üzletet is ajánlott. Kö­zös kiadásban s nagy példányszámban kí­vánja megjelentetni Erdélyi lakoma cimü irodalmi szakácskönyvét. A Székelyföldről indult el a világhír felé a nagy nyelvész és utazó, Körösi Csorna Sándor, a nyelvzseni, Bálint Gábor, az Afrika- utazó Teleki Samu. De itt ringott hajdan a bölcsője Mikes Kelemennek, Rákó­czi Ferenc hü társá­nak, a polihisztor Apáczai Csere János­nak, az ágyuó’ntő Gábor Áronnak és Tamási Áronnak, a székelyseg egyik legnagyobb Írójának is. A "legnagyobb székely" mégsem e jeles személyiségek közül került ki. E kitüntető jelzőt Orbán Balázs (1830-1890) kapta meg népétől, amelynek megírta históriá­ját, néprajzát s az ősi föld természetraj­zát is. Lengyelfalvan született, bárói családban, főúri címét azonban sohasem használta. Rendkívül egyszerű, puritán emberként élt. Az anekdota szerint, amikor megkér­dezték tőle, hogy miért harmadik osztályon utazik a vonaton, ezt felelte: "Mert negye­dik osztály nincs!" 1846-ban az Orbán család Törökország­ban telepedett le, anyai nagyanyjának hí­vására. Orbán Balázs egy esztendő múlva nagy utazást tett a Közel-Keleten: bejár­ta Szíriát, Arábiát, Palesztinát, Egyipto­mot, közel-keleti útja után pedig Görög­országot. A bejárt területeken lejegyezte a néprajzi, régészeti és történelmi emlé­keket, hogy majd később könyvben adja ki tapasztalatait, élményeit. Athénban értesült a magyar szabadság- harc kirobbanásáról. Százötven főnyi sza­badcsapatot verbuvált, de mire elértek a magyar határhoz, akkorra megtörtént a fegyverletétel. Orbán Balázs visszatért Törökországba, s minden idejét a magyar menekültek megsegítésére fordította. Kos­suth Lajos legszűkebb környezetének tag­jaként meghiúsított egy merényletkisérle- tet, amit a kormányzó ellen akartak el­követni! 1852-ben Londonba hajózott, ahol a Bri­tish Museum világhírű könyvtárában kuta­Orbán Balázs, 1830—1890 KEZD A VILÁG MAGYARUL FOZHI tott forrásmunkák után, hogy kiegészítse keleti utazásáról Írandó müvének anyagát. Itt ismerkedett meg Mazzinival, Louis Blanckal. Londonból átköltözött Jersey, majd Guernesey szigetére, ahol mely ba­rátságot kötött a világhírű francia Íróval, Victor Hugóval. Ö mondotta róla: "Kétszáz francia Orbán Balázzsal meg tudnám dön­teni a császárságot!" 1859-ben tért haza szeretett Székely­földjére. Két év alatt megírta es kiadta Utazás Keleten cimü, hatkötetes művét. "Tanulmányom fő célja az volt - Írja elő­szavában -, hogy az általam beutazott tájak történelmi értékét kellőleg megvilá­gítsam, mert mindnyájunknak kötelessé­günk, ha csak egy porszemet is, odavetni a nemzeti műveltségünk pompás épületé­hez." A legnagyobb utazás azonban csak ezu­tán következett számára! Darócruhát öl­tött, és gyalog, szekéren, lóháton hat esz­tendeig járta a Székelyföldet; több mint ötszáz faluban fordult meg. Kortársa, Ja­kab Elek szerint: "...megjárt minden falut és várost, megvizsgálta azok levelesládá­it... várak, kastélyok, templomok és tor­nyok körfalait, erődjeit, bástyáit... temető­ket, sírokat és sírköveket... megfigyelte a nép szokásait és életmo'dját, észjárást... meghallgatta a véneket, és ajkaikról elles­te a múlt idők regéit... a Székelyfölded es népéletet a múlt alkotásaiban s a jelen megnyilvánulásaiban egész mélységig úgy­szólván felásta, felszántotta, a nemzeti fejlődés uj csiráinak elfogadására képessé tette." Hatalmas munkája, A Székelyföld leírá­sa történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel 1868 és 1873 között hat vaskos kötetben jelent meg Pesten. Ortutay Gyula ezt Írja róla: "A székelyek Tünderkertjét Orbán Balázs teremtette meg... aki keleti kóborlásai során, londoni tanulmányai közt, magyar és francia emigránsok társaságában egy­ként erre a tájra gondolt, ide vágyódott, mint szerencsétlenebb elődje, Mikes Kele­men." A "legnagyobb székely" 1890-ben hunyt el Budapesten. "Családdal nem lévén meg­áldva, a magyar népet tekintem családom­nak, s azt kívánom fő örökösömmé tenni" - irta végrendeletében. Kálmán Gyula: A „legnagyobb székely” A francia, az olasz, az angol és a német konyhán, nevelkedett Ínyencek figyelme ugyanis az egzotikumok és a különlegessé­gek felé fordul. A kínai, a spanyol, a mexi­kói konyha hosszú uralma után mind többen kiváncsiak a magyar izekre is. Legnépszerűbb Gundel Károly műve, A magyar konyha. 1981-ben jelent meg a tizedik angol, a nyolcadik francia és a tizenegyedik német kiadás. Venesz Jó­zsef Magyar Konyhaművészete az idén eVte meg hetedik német nyelvű kiadását, mig az angol változatot már hatszor nyom­tak mjra. Számítanak a hazalátogató magyar szár­mazású turistákra, a második, harmadik nemzedék érdeklődőire, a vegyes házasság­ban élőkre, akik feleségüket, férjüket akar­jak megtanítani a "gyerekkori izekre." Nemrég a Corvinának két tekintélyes, magyar származású látogatója volt, Chica­go egyik legjobb vendéglőjének, a Bakery étteremnek Szathmáry Sándor a tulajdono-

Next

/
Oldalképek
Tartalom