Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-11-24 / 44. szám

Thursday, Nov. 24. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Vorkonyi Endre: A NAGY PER MÁLTAI LOVAGREND IX. IX Tiszaeszlár lakossága csaknem teljesen a mezőgazdaságból élt a per idején, s még sok évtizeddel később is. 1937-ben a község területéből id. gróf Pongrácz Jenő tulajdona 125 katasztrális hold, gróf Pongrácz Kálmáné 1334, gróf Nemes Jánosné 1141, gróf Dessewffy Miklósné birtoka 493 katasztrális hold, Reviczky József 241, Feldheim György 422, Pöhm Béla és testvérei 781 holdat mondtak magukénak (ez utóbbi volt koráb­ban a Önódy-birtok). Tiszaeszlár községé volt 725 hold. A falu közel háromezer lakosának birtokában mindössze a földterület 30 százaléka volt. 1945-ben a község határának több,, mint a felét osztották ki a nincstelenek és törpe birtokosok között. Alig két évvel azután, hogy a község neve bekerült a történelembe - elkezdődött a környéken a vasútépítés. A Nyíregyházát Miskolccal összekötő vonalnak érintenie kellett volna Tiszaeszlárt. A földbirtokosok­nak azonban az volt az érdekük, hogy a vasút a falutól távolabb menjen, jobban megközelítve gazdasági épületeiket, igy számukra természetesen olcsóbb lesz a szállítás. Az eszláriak ma is szenvedik annak hátrányait, hogy a vasút messze elkerüli a falut, 5 kilométerre van az állo­más. Ma külön községrész a MAV-Ujtelep, az 1980-as népszámláláskor 246 lakosa volt. Az egykori események szereplőinek közvet­len leszármazottai közül sincs már senki a faluban. S a helyszín sincs meg. ófalu, Tófalu és Újfalu volt egykor Tisza­eszlár (a régi okiratok tanúsága szerint Oszlár néven honfoglalás kori település ) három része. Huri Andrásné háza az Újfalu­ban állt még néhány évtizede is. A katoli­kus, a református templom és a községháza Ofaluban volt, a zsinagóga - amelyről oly sok szó esett, s amit többször is feldúltak a Bary-vezette vizsgálat során - Tófaluban. 1888-ban a szabályozatlan Tisza éppúgy romba döntötte Tiszaeszlár-Ófalut, mint kilenc évvel korábban Szegedet. A közvetle­nül a folyóparton épült házak, a templomok és iskolák összedőltek, újjáépítésükre gondol­ni sem lehetett. Csak a falu közepének néhány háza vészelte át az árvizet, ezek dombon álltak. Újfalu 1888 után indult igazán fejlődésnek, s 1910-ig már a középületek is ide települtek át. Tófalu volt a középső rész, az árvíz nyomán azonban ez is elvizesedett, a Major-tó van a helyén. Ma 5460 hektáron gazdálkodik a tiszaesz- lári Kossuth Termelőszövetkezet. Földjeinek egyes részei esős időszakban szinte megkoze- lithetetlenek. Ha száraz nyáron előfordul, hogy megpróbálják felszántani - cserépedé­nyek darabjait, régi háztartási tárgyak maradványait fordítja ki a földből a eke. Nem volna teljes a történet a tiszaeszlá- ri per "utóélete" nélkül. Régen feledésbe ment már a per, élő tanúja sem volt, amikor a Bary-család kiadatta a vizsgálóbíró könyvét, határozott politikai üszitó célzattal. S akadt még egy neves költő is, Erdélyi József, aki 1943-ban "Solymosi Eszter vére" címmel verset irt, felélesztve a vérvádat. Egy évvel később, milliónál több, zsidónak számitó magyar állampolgár esett áldozatul a barbárság legújabb kori újraéledésének. A többiek visszatértek Tiszaeszlárra. Volt, aki elfordult tőlük, sőt az első idők­ben Ónödy még egy "népitélettel" is megpró­bálkozott. Később elcsendesedtek a kedélyek, Az utolsó 15 év folyamán, 1500 papot, püspököt és apácát kínoztak és ó'ltek meg, majd száműzetésbe kényszeritettek Latin- Amerikában. "Minden keresztény, aki segí­ti a szegényeket, elvárhatja, hogy a titkos rendőrség üldözni és bántalmazni fogja" - mondja Rice atya. Még csak egy generá­cióval előbb, a katolikus papság üldözése elképzelhetetlen volt, mert az egyház mindig is a társadalom reakciós részének,' a gazdag földbirtokosok és a katonaság oldalán volt. De XXIII. János pápa eszmé­je, hogy a katolicizmus a világ hívőinek a közössége, nagyjelentőségű reformokat idézett elő. Ez a politika hozta létre a latin-amerikai püspökök történelmi össze­jövetelét, amely VI. Pál pápasága idején, 1968-ban folyt le Medellin, Columbiában. Ez volt az a konferencia, amelyen a liberá­lis teológia eszméje megszületett, amint azt a CIA az évtizedben korábban megjó­solta. A püspökök felhívták az egyházat, hogy "védjék meg az elnyomottak jogait" es ismerjék el "a szegények kedvezménye­ző előjogait", a társadalmi igazságosságért való küzdelemben. A liberális teológia sok ezer gyökérből eredő keresztény közösségből kelt életre, amelyek kirügyeztek végig Latin-Ameriká- ban, ahol tiz közül kilenc katolikus, és tiz közül nyolc nyomorog. Ezekben a kö­zösségekben a vallás kevésbé volt valami szertartásbeli megnyilvánulás, mint inkább a papok és hívők megihletése, hogy meg­kíséreljék levenni a szegények nyakáról az elnyomás igáját. Egyes papok csatlakoz­ni is kezdtek a baloldali gerillákhoz, akik fegyveres küzdelemben álltak a US-támo- gatta kormányokkal. "A kereszténységen alapuló közösségek a legnagyobb veszélyt képezték a katonai diktatúráknak, végig Latin-Amerikában", mondta a Maryknoll NŐvér, Ita Ford,( 1980-ban, három héttel előbb, hogy őt, két másik amerikai apácát és Jean Donovan-t, egy. világi misszionári­ust kegyetlenül megöltek El Salvadorban. A CIA hamarosan felismerte a liberális teológia "felforgató" képességét, és kiter­jedt kampányt indított az uj mozgalom aláásasára. A CIA a késői 60-as és korai 70-es években kidolgozott stratégiája, amikor Richard Helms volt az igazgatója, az’ volt, hogy kihasználja a kiéleződést az aktivista papság és azok között, akik még mindig azonosították magukat a fenn­álló renddel (a hidegháború maradványai­val, amikor misszionáriusokat rutinszerű­en alkalmaztak ügynökökként és besúgók­ként). E célból, amint azt Penny Lernoux okmányokkal igazolja könyvében: "Cry of the People", a CIA jobboldali katolikus szervezeteket használt szókimondó papok és politikai reformerek zaklatására. A CIA, továbbá, kiképzett és pénzelt rendőri ügynökségeket, amelyek felelősek voltak püspökök, papok és apácák, akik között az eszláriak ismét vásároltak a zsidó bolto­soknál, jószomszédi, baráti kapcsolatok is kialakultak. 1930-ban 61 izraelita vallásu lakosa volt Tiszaeszlárnak. 1944-ben a nőket, az Öregeket és gyerekeket Összefogták, deportálták, koncentrációs táborban pusztul­tak el. Hat zsidó férfi jött haza - ők a deportálást úgy kerülték el, hogy munkaszol­gálatra hívták be őket - közülük ma már csak egy el: a nyolcadik évtizedében járó Friedmann Ernő, aki egykor kocsmáros, később hentes volt, majd a malomban dolgozott, onnan ment nyugdíjba. (vétre) amerikai polgárok is voltak, megkinzásá- ért és megöléséért. A bolíviai belügyminisztérium, a CIA hyilvánosan beismert alintézménye, 1975- ben kidolgozott egy vezértervet progresz- sziv papok üldözésére. A "Banzer Terv"- nek nevezett (Hugo Banzer, bolíviai jobb­oldali diktátor neve után, aki felfogadta Klaus Barbiet, mint biztonsági tanácsadó­ját) tervezetet elfogadta tiz másik latin­amerikai kormány. A tervezet lényege: felfektetni fejlapokat egyházi aktivisták­ról; cenzúrázni és lezárni progresszív kato­likus hírforrásokat; kommunista nyomtat­ványokat becsempészni a templomokba; letartóztatni és kiutasítani nem-kivánatos külföldi papokat és apácákat. A CIA ezeken kívül anyagilag fedezett antimarxista vallá­sos csoportokat, amelyek sokféle burkolt tevékenységben működtek, templombomba- zástól alkotmányosan megválasztott kor­mányok megdöntéséig. A Banzer Terv sike­re élesen mutatkozott a 70-es évek vége felé, amikor egy névtelen csoport röpcédu­lákat osztott ki, amin az állt, hogy "Légy Hazafi! Ölj meg egy papot!" Ezt követte papok meggyilkolásának sorozata, ami kicsúcsosodott a népszerű, progresszív érsek, Oscar Arnulfo Romero meggyilkolá­sában. Újabban, a Reagan kormányzat kiélezte támadásait az egyház progresszív elemei ellen, úgy itthon, mint külföldön. A Council for Inter-American Security részére készí­tett Santa Fe Report, amelyet a Republican Platform Committee elé terjesztett 1980- ban, ultrakonzervatív tanácsadók egy cso­portja, kijelenti, hogy "a US el kell, hogy kezdje (nem reagálni rá, hanem) ellensúlyoz­ni a liberális teológiát, amint azt a 'fel­szabadító teológiás' papok gyakorolják Latin-Amerikában. Hogy ennek a politiká­nak támogatást nyerjenek, megszervezték 1981-ben az Institute for Religion and Democracy-t (IRD), egy felekezet-kozi szervet, jobboldali intézmények fedezete­vei; ezek között a Smith Richardson és a Sarah Scaife Alapok, mint a CIA pénz­ügyi vezetéke szolgáltak. Az ÍRD elindított egy propaganda-kampányt az El Salvador kormányának és más Latin-Amerika-i el­nyomó kormányoknak nyújtott US segély belföldi ellenzésének élvonalában működő egyházi aktivisták ellen. A kampány nagyon sikeres volt, amennyiben eljutott a Reader's Digest lapjaira is, és innen a "60 Minutes" cimii T.V. programba. (folytatjuk) HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról ' * idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- ( Félévre $ 10.­Kanadába és Európába egy évre $ 20.­Megujitásra: $ Naptárra: $............................................. Név: ....................................................... Cim:....................................................... Varos:......................Állam:................... Zip Code:.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003 SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom